A várakozásoknak megfelelően továbbra is 13 százalékon tartotta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Ez jó pár hónapig így is maradhat, a betéti tendernél azonban elérkezhetett a várva várt fordulat, 15 órakor a jegybankelnök bejelentheti, hogy a 18 százalékos kamatot elkezdik csökkenteni. 

Hatalmas hullámvasúton ül a forint az orosz-ukrán háború kirobbanása óta, és vele együtt azok is, akik a forint árfolyammozgásából igyekeznek hasznot húzni. Most viszonylag tartósan olyan erős a forint, amire tavaly ősszel senki sem fogadott volna, de az idén is láttunk már napok alatt hatalmas gyengülést. A fő kérdés most az, hogyan viseli majd az árfolyam az MNB meginduló kamatcsökkentését, hiszen a forint erejét nagyon nagy mértékben a brutálisan magas, 18 százalékos jegybanki irányadó kamat adja.

Tizenhárom havi csúcson jár a forint árfolyama. Az eurót 370 forint alatt jegyzik, a dollár a dollár olcsóbb 337 forintnál. A forint az elkövetkező hetekben megőrizheti az erejét, ami jó hír a külföldi nyaralásra készülőknek. 

Április 11-én bocsátják ki azokat az új emlékérméket, amelyeken Petőfi Sándor és a Nemzeti dal szerepel majd. Az ezüstérme 30 ezer, a színesfém változat 7500 forintos árfolyamon kerülhet a gyűjtőkhöz.

Óriási árfolyamingadozást produkált a forint az elmúlt hetekben. Minden jó és rossz külföldi bankhírre kilengett az árfolyama. Így van ez most is, a forint nagyon kétségbe tud esni, de aztán hirtelen örülni is.

Rég kapott akkora ütést forint, mint hétfőn. A csapás Amerikából érte, és ha a bizonytalanság tartós marad, aligha ússzuk meg ennyivel. Mit hozhatnak a következő napok?

Nem változtatott a kamaton, mégis hét hónapos csúcsra küldte a jegybank a forintot. 390 körül jár az euró/forint a Magyar Nemzeti Bank döntését kommentáló hírek után.

Január 16-tól lehet előjegyezni az idei emlékérme-program új pénzeit. Akinek jut a legnépszerűbb sorozatokból, és jól választ, néhány év múlva akár a névérték többszöröséért válhat meg az emlékérméitől. 

Rekord mennyiségű deviza van a magyaroknál, közben viszont a forint visszaerősödött a mélypontjáról. Aki az orosz-ukrán háború kitörése után vett, még most is nyerésben van, aki a forintmélyponton vásárolt, most bosszankodhat. 

Közzétette a Magyar Nemzeti Bank, milyen érméket bocsát ki 2023-ban. A 200 éves Himnusz és Petőfi is szerepel majd az új pénzeken. Összesen 14 témában 24 emlékérmét bocsát ki az idén a jegybank. 

Jövőre magasabb lesz az infláció, mint az idén, átlagosan akár a 19,5 százalékot is elérheti a jegybank szerint. Az MNB szerint 26-27 százalékon tetőzhet a pénzromlás.

Hiába kerül most újra annyiba a kőolaj a világpiacon, mint az ársapka bevezetésekor, a forint hatalmas gyengülése és a kész üzemanyagok magas ára miatt egyelőre vágyálom, hogy ismét a hatósági ár közelébe csökkenjen a benzin ára.

A forintot is lebombázta a lengyelországi rakéta-becsapódás, de a történtek viszonylagos tisztázódása után visszatért oda, ahol az elmúlt napokban megnyugodni látszik az árfolyam.

Nem mostanában lesz jobb, a befektetőknek még jó ideig a jelenlegihez hasonló körülményekre számíthatnak. A hazai inflációs 2023 elején várható, és annak is örülhetünk, ha a forint euró árfolyama 420-on belül marad.

Miközben az elemzők már azt találgatják, hogy az MNB mikor kényszerül mégis kamatemelésre az elszálló árfolyam miatt, újabb ütést kapott a forint, ezúttal Amerikából. Az angol fontért már több mint 500 forintot kellett adni.

A mai, szeptember 27-i kamatdöntő ülésén az MNB Monetáris Tanácsa a vártnál nagyobb mértékben, 11,75 százalékról 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Viszont ezzel lezárja a kamatemelési ciklusát.

Az Európai Bizottság 3000 milliárd forintos elvonást javasol, a kormány viszont azt mondja, minden rendben lesz, megkapjuk a támogatásokat. De vajon hogyan reagál erre a forint árfolyama? 

Záporoztak ma azok a bejelentések, amelyek hatására hullámvasútra ült a forint, és végül erősödéssel zárta a napot.

Többszöri nekifutás kellett hozzá, de hétfő délutánra tartósan 400 forint fölé került az euró árfolyama. A kilátások nem jók, a háború kitörése után szinte folyamatosan gyengült a forint.

2022. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 9,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább, jelentette a KSH.

A hétfői kereskedésben órák alatt elérte a forint a 400-as árfolyamot, a bankokban és a pénzváltóknál pedig már ennél drágábban lehet eurót venni.

Magyarországon már az ukrajnai háború kitörése előtt is 8 százalék fölé vártak az inflációt. Azóta ráadásul csak olyan események történtek, amelyek tovább növelhetik a pénzromlást.

Pénteken sem állt meg a forint gyengülése, már csaknem 387 forintot kellett fizetni egy euróért. A háború kitörése óta eltelt időben közel 10 százalékot vesztett értékéből a magyar fizetőeszköz.

A forint napok óta tartó gyengülése miatt azonnali, 0,75 százalékos emelésre kényszerült az MNB. A 75 bázispontos emelésnél utoljára 2008 októberében, a globális pénzügyi válság kitörése idején kényszerült ennél nagyobb (akkor 3 százalékos) emelésre.

Újabb mélyütést kapott az ukrajnai háború miatt a forint, amelynek az árfolyama kedden rekord magasságba szökött fel. Nála csak az OTP részvénye járt rosszabbul: egy nap alatt elvesztette értékének 21 százalékát.

Az ukrajnai háború hevessége ugyan a második napján sem csillapodott, az első sokkból azonban magához tért a pesti tőzsde, és valamelyest a forint is.

Jókora pénzt húzott ki a zsebünkből az Oroszország által indított ukrajnai háború már az első napján. Egy euróért több mint tíz forinttal kell többet fizetnünk, az árfolyam 370 fölé ugrott, a pesti tőzsde részvényindexe pedig csaknem tíz százalékot esett.

Azonnal megérzi a pénztárcánk a hajnalban kirobbant ukrán-orosz háborút. A mindennapokban elsősorban a forint árfolyama, az energia- és az élelmiszerek ára kaphat egy újabb pofont - derül ki a Bank360.hu gyorsértékeléséből.

A forint gyengül, és nemcsak az az elmúlt hetekben, hanem most már évek óta. Kisebb-nagyobb ingásokkal, de tendenciaszerűen csökken az értéke az euróval szemben. Az okok változatosak, mint ahogy az is, a forintgyengülés jó vagy rossz, ugyanis itt is érvényesül az “egyrészt-másrészt” érvelés.