A hét eseményeinek hatására romlott a forint árfolyama, de ennek mértéke egyelőre távolról sem akkora, hogy fejvesztve eurót vagy dollárt kellene venni miatta. A jegybank óriási reálkamata védi az árfolyam elszabadulását, és a forint valójában sokkal jobban átvészelte az elmúlt másfél évet, mint amire a 410-430-as euró idején a szakértők számítottak.

A hírek hangzatos címeit olvasva sokan akár azt is hihetik, hogy valami drámai történt a napokban a forinttal, de eddig nem volt igazán nagy mozgás az árfolyamában, ami továbbra is abban a sávban van, ami az elmúlt másfél évben jellemző volt rá. A Magyar Nemzeti Bank még a keddi kamatvágás után is nagyon magas reálkamatot ad, amivel továbbra is védi a forint árfolyamát.

2022 késő őszén az volt az elemzők szinte egyöntetű véleménye, hogy 2023-ban 400 forint feletti euróárfolyam várható. Akkor egyetlen szakértő nyilatkozta azt, hogy lesz itt még 380-as árfolyamszint, de neki lett igaza. A forint a rekordméretű infláció ellenére 2023-ban stabilan jóval a 400-as euróárfolyam alatt tartotta magát, és akadtak 370 alatti periódusai is. Eddig ebben a sávban mozog az árfolyam az idén is, jellemzően 380 és 390 között. A mostani 392-394 forintos euróárfolyamra 2023 eleje óta többször is volt példa, de egy-egy ilyen csúcs után visszatért 390 alá.

Tette ezt annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank tavaly májusa óta mostanáig már 8 százalékkal csökkentette a pénzpiac számára irányadó kamatát. A forint árfolyama azonban ennek ellenére viszonylag stabil tudott maradni. Mivel az éves infláció időközben a 20 százalék fölötti szintről 4 százalék alá csökkent, a szerdától 9 százalékos jegybanki alapkamat nagyon magas reálkamatot kínál, ami erősen védi a forint árfolyamát is. 

Az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább csökken majd az alapkamat, és ugyan valamivel magasabb lehet az infláció, de a jegybank világossá tette, hogy egyelőre fenn kívánja tartani a magas reálkamatot, ami továbbra is vonzóvá teszi a forintot a pénzpiaci szereplők számára, segítve ezzel az árfolyam stabilan tartását.

Az idén eddig akkor láthattunk érdemibb árfolyamgyengülést, amikor a piac a kormány és jegybank közötti nyílt ellentétet, nyilatkozatháborút érzékelt, illetve olyan kormányzati intézkedések tervét, amelyek a korábbiakhoz hasonlóan gyengítették volna az MNB által alkalmazott eszközök hatékonyságát. Ezek az ellentétek azonban nem újkeletűek, ahogyan az sem, hogy a kormány és a jegybank vezetői más gazdaságpolitikát és konkrét lépéseket tartanak szükségesnek a jelenlegi helyzetben. Éppen ezért a mostani kormány-jegybank csörte sem váltott ki nagy árfolyamhatást.

A forint árfolyama az elmúlt években nagyon érzékenyen reagált  a váratlan külső vagy belső negatív gazdasági hatásokra, például a tavalyi amerikai bankcsődökre és a svájci óriásbank megroppanására, de ezek elmúltával vissza tudott térni abba az árfolyamsávba, ami 2022 őszén még valószínűtlennek tűnt.

A reálkamat fokozatos csökkenése természetesen okozhat árfolyamgyengülést, de az általános vélekedés szerint váratlan nagy negatív hatás nélkül a forint árfolyam az idén 400 alatt maradhat. Ez alapján a mostani 392-394 forintos euró önmagában nem ad okot nagy aggodalomra, nem mutat tendenciaszerű jelentős gyengülést.

A kisbefektetőknek vagy például a külföldi nyaralásra készülőknek már csak azért is érdemes óvatosan reagálni az árfolyammozgásokra, mert nem volt régen az, amikor sokan 410-430-as szinten vettek eurót, félve az árfolyam elszabadulásától. Nem volt indokolatlan az akkori aggodalmuk, de ők most még bőven mínuszban vannak, ha azóta megtartották az akkor vett devizájukat.