Tíz-tizenöt éve még valóban segítette a magyar gazdaságot a gyenge forint, mostanra viszont fordult a kocka. Olyan mértékben növeli az inflációt a magyar fizetőeszköz leértékelődése, hogy az már csökkenti a GDP-t - derül ki az MNB friss tanulmányából. 

Mi a jobb az országnak: az erős vagy a gyenge forint? - erre a kérdésre keresték a választ a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői egy frissen megjelent tanulmányban. A forint árfolyama a vezető devizákkal szemben komoly hatással van a magyar gazdaság teljesítményére. Ez a hatás többféleképpen is tetten érhető, ezek közé tartozik a külkereskedelem és a devizahitelezés is. 

Ha gyenge a forint, az az exportra termelő cégek teljesítményét kedvezően befolyásolja, hiszen versenyképesebb áron tudnak termékeket előállítani, ez növeli a GDP-t. Ugyanakkor a gyenge forint kedvezőtlen hatással van az inflációra, mivel a behozott termékek ára szükségszerűen megnő. A magas infláció pedig rontja a belső keresletet, ami viszont kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági növekedést. A devizahiteles adósok is rosszul járnak a gyenge forinttal, és bár a lakosságot a devizahitelezés már nem érinti, a vállalatoknál az elmúlt hónapokban megugrott az ilyen kölcsönök volumene. 

Megdőlni látszik a mítosz a gyenge forintról 

E három tényező - külkereskedelem, infláció, devizahitelesek - közül az első a legismeretebb és a legtöbbet hivatkozott, de fontos, hogy az inflációs és a mérlegcsatornát (devizahitelek) is figyelembe vegyék a szakértők, amikor a forint árfolyamának reálgazdasági hatását megbecsülik - hívja fel a figyelmet a tanulmány. 

Sokáig élt az a köztudatban, hogy a gyenge forint jó a gazdaságnak, de ezt a hatást csökkenti, ha a cégeknek euróban keletkeznek költségeik, például egy irodabérlésnél, vagy ha nő az import. Tavaly is ezt történt az energiaárak emelkedése miatt, hiszen Magyarország behozatalra szorul energiahordozókból. 

A magyarországi feldolgozóipar szorul a legtöbb behozatalra a régiós országok között, a termelés importaránya meghaladja az 52 százalékot, miközben például Lengyelországban csak 25,6 százalék, Romániában pedig 17,3 százalékos a feldolgozóipar kibocsátáshoz mért behozatala. Ez azt jelenti, hogy a gyenge hazai devizán elért előny a magyar cégek számára jóval kisebb, mint egy lengyel vagy román cég esetében. A kkv-knál kicsit jobb a helyzet - állapította meg az MNB tanulmánya, a kisebb cégek költségeinek nagyobb hányada keletkezik forintban. 

A gyenge forint előnye viszont a kis- és középvállalkozásoknál is egyre csökken. Egy 10 százalékos forint-leértékelődés 2010-ben még 30 százalékkal növelte annak a valószínűségét, hogy egy magyar kkv belép az exportpiacra, és 2010-2019 között 7-8 százalékkal növelte az ilyen cégek bevételeit. 

Fordult a kocka: a leértékelődés ma már visszaüt

Az elmúlt években viszont felgyorsult az a tendencia, hogy a vállalatok a forint gyengülését érvényesítik az árakban. Az MNB számításai szerint jelenleg 1 százalékos forintgyengülés, 0,25-0,35 százalékkal emeli meg egy év alatt a fogyasztói árakat. Korábban egy ilyen mértékű árfolyamváltozás csak 0,1-0,2 százalékos drágulást hozott, vagyis most kétszer olyan gyorsan emeli az árakat a forint gyengülése, mint néhány éve. 

Ez pedig azzal jár, hogy az exportáló cégek versenyelőnye is jóval kisebb a gyenge forint miatt, mint 2010 körül volt. Most egy 10 százalékos forint-leértékelődés már nem 7-8, csupán 6 százalékkal növeli egy átlagos kkv exportbevételét. A kedvező hatás tehát megvan, de jóval kisebb, mint 10-15 éve. 

Amit nyernek a cégek az exporton, azt eközben könnyen elbukhatják a belső kereslet visszaesésén, a forint leértékelődése ugyanis fokozza az inflációt, ami az idén már oda vezetett, hogy a reálbérek is csökkentek. 

Arra is felhívják a figyelmet az MNB szakértői, hogy bár a lakosság devizahiteleit 2015-ben forintosították, a cégek és a kormányzat egyre több adósságot halmozott fel külföldi fizetőeszközben, ami szintén csökkenti a gyenge forintnak tulajdonított pozitív gazdasági hatásokat. 

Összességében véve a gyenge forint az elemzés szerint a 2010-es évek környékén még támogatta a magyar gazdaságot, 2015-2019 között viszont már inkább semleges volt a hatása. Mostanra pedig kifejezetten rossz hatással van a gazdaságra.