Hatalmas hullámvasúton ül a forint az orosz-ukrán háború kirobbanása óta, és vele együtt azok is, akik a forint árfolyammozgásából igyekeznek hasznot húzni. Most viszonylag tartósan olyan erős a forint, amire tavaly ősszel senki sem fogadott volna, de az idén is láttunk már napok alatt hatalmas gyengülést. A fő kérdés most az, hogyan viseli majd az árfolyam az MNB meginduló kamatcsökkentését, hiszen a forint erejét nagyon nagy mértékben a brutálisan magas, 18 százalékos jegybanki irányadó kamat adja.
Több mint 13 hónapot kellett várni arra, ami május 10-én bekövetkezett a forint árfolyamában. Az euró ára ismét 370 alá került, a dollárt is alig 335 forintos áron jegyezték a devizapiacokon. Utoljára 2022 április 1-jén volt hasonlóan erős a magyar fizetőeszköz. Azóta egészen csütörtökig meg is tudta őrizni erejét a forint, és a kisebb gyengülés utáni 375-376-os euróárfolyam még mindig jónak számít. Azzal együtt is, hogy a háború kitörése előtt, 2022. február közepén csak 355 forintba került egy euró.
Hol van már 2022 októbere, amikor egészen 430-ig gyengült a forint? Akkoriban, de még egy-két hónappal később is szinte minden elemző azt jósolta, hogy 2023-ban a legjobb esetben is 400 forint fölött marad az euró árfolyama, és már annak is örülni kellett, hogy egy hatalmas, 5 százalékos kamatemeléssel az MNB-nek sikerült 410 körüli árfolyamra visszahozni a forintot. 2022 vége felé fehér hollónak számított az az elemző, aki azt mondta, hogy lesz itt még 380-as forint. A mostani árfolyamot látva viszont még ő sem volt elég optimista.
Aki az elmúlt 15 hónapban pusztán a háború és/vagy a folyamatos árfolyamesés miatt euróra, dollárra váltotta a forintját, és abban is hagyta mostanáig, most jó eséllyel a veszteségét számolhatja éppen, hacsak nem még a februárban lépett 360-as árfolyam alatt. Aki pedig a 430-as csúcson, a forint elszállásától tartva váltott, az most azt látja, hogy csaknem annyit vesztett rajta, mint az infláció, így azt sikerült neki jószerivel duplán elbuknia.
Aki pusztán spekulációs okból, tehát az árfolyamnyereség reményében vett eurót vagy dollárt az elmúlt egy évben, az megtanulhatta, hogy ez bizony veszélyes üzem, és nemcsak nyerni lehet rajta sokat, hanem veszteni is. A forint esetében az elmúlt 15 hónapban egy dolog volt csak biztos: a bizonytalanság. Rövid idő alatt óriási kilengésekre volt képes bármilyen rossz politikai, gazdasági vagy háborús hírre - még az idén is elgyengült 400-ig a nemzetközi bankbedőlések hírére. A nyugalmas időszakokban viszont, amilyen a mostani is, a hatalmas jegybanki irányadó kamat jótékony védelmében erős tud maradni.
Akár van valakinek az elmúlt hónapokban átváltott eurója, dollárja, akár most gondolkodik éppen az erős forint láttán a vásárláson, azt próbálja megjósolni, hogy erősödhet-e még érdemben a forint vagy újra elindul majd 400 felé.
Túl sok meglepetést okozott már a forint az elmúlt hónapokban ahhoz, hogy erről kategórikus kijelentést lehessen tenni, de azért az az általános elemzői vélekedés, hogy innen már váratlan lenne egy még jelentősebb, akár a háború előtti szintig tartó erősödés.
Valójában már mindenki, így a forintpiac szereplői is azt várják, hogy nagyjából erről a startpozícióról indulva hogyan reagál majd a forint árfolyama a jegybank kamatcsökkentéseire. Ennek legkorábbi időpontja a monetáris tanács május végi ülése lehet, ha pedig ekkor még nem lép a jegybank, akkor a június végi. Innen kezdve mérséklődhet az irányadó kamat legkorábban az év végére 10 százalékig.
Ez akkor valósulhat meg, ha közben az infláció is lendületesen csökken, és az év végére hasonló szintre ér. Az összesen nyolc százalékos kamatvágás azonban egyben azt is jelentené, hogy a befektetők ennyivel kevesebbet tudnak keresni a forinton. Ez pedig komoly árfolyamkockázatokat rejt a magyar fizetőeszköz számára. Elég csak arra emlékeztetni, hogy amikor szeptember végén a jegybank bejelentette, hogy nem emel tovább kamatot, akkor pillanatok alatt elszállt a forint árfolyama, és ennek hatására végül az MNB kénytelen volt mégis 5 százalékkal magasabb kamatot kínálni. Ha tetszik, a piac kierőszakolta a magasabb kamatot, azt mondva: számára a forint csak ekkora kamatért elég vonzó.
Most a jegybanknak úgy kellene lépésenként visszamennie 18-ról először 13, majd 10 százalékos kamatig az év végére, jövő év elejére, hogy közben nem gyengül ismét nagyon a forint. Attól függően érdemes tehát most valakinek eurót vennie vagy tartania, hogy mennyire tartja valószínűnek ennek a végrehajthatóságát.
Akinek ehhez nincs elég erős idegrendszere, vagy már elment a kedve az árfolyamspekulációtól és általában a kockázatos befektetésektől, de azért csak szeretné védeni a forintját a még mindig 20 százalék fölötti inflációtól, annak a jelenelgi körülmények között a legjobb választás az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) lehet. Ezzel még visszakaphatja a múltat, azaz a tavalyi inflációt, jövőre pedig az ideit, ha pedig már bezsebelte az inflációkövetésből származó magas hozamot, és jobb befektetési lehetőséget lát, akkor az elért kamathoz képest kis költséggel megválhat tőle.
Persze az euróra vagy dollárra váltók között sokan lehetnek olyanok is, akik ezt nem rövidebb távú árfolyamnyereség reményében tették meg, hanem így érezték a pénzüket biztonságban a szomszédunkban dúló háború, a csúcsra járó infláció és a válság rémének idején. Ők úgy gondolkodhatnak, hogy hosszú távon mindenképpen jól járnak még akkor is, ha addig lesznek veszteséges időszakaik.
