A jóval 400 forint fölötti euró ismét sorokat eredményezett a pénzváltók előtt. A kisbefektetők kedvenc megtakarításai között mindig is ott volt a kemény valuta, pedig nagyon sokan pórul jártak már a rosszul időzített vásárlással. Íme, néhány tanács, hogy elkerüld a veszteségeket.
Csaknem két évvel ezelőtt volt utoljára ilyen gyenge a forint, mint most. 408 forint fölött ragadt a napokban az euró ára, a dollár is a 375 forintos szint fölé emelkedett, ami szintén 2022 decembere óta nem látott mélypontot jelent a magyar fizetőeszköz számára. A lakosság pedig egyre kevésbé bízik a forintban, sorra keresi a devizás megtakarításokat.
A pénzváltók előtt a múlt héten esetenként már sorok alakultak ki, bizonyára voltak olyanok, aki úgy gondolták, itt az idő visszaváltani az éppen jól megdrágult kemény valutát, de olyanok is, akik a forint további esésére spekulálva most vásárolnak eurót, dollárt vagy más külföldi fizetőeszközt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint Magyarországon jellemzően minél gyengébb a forint, annál nagyobb a valutaváltók forgalma, és nem csak eladni viszik ilyenkor az emberek a valutát, de vásárolják is nagy mennyiségben. A legkiugróbb forgalmat persze a pánik generálja, az elmúlt években kiemelkedően sok valutát váltottak a magyarok 2022 márciusában az orosz-ukrán háború kirobbanásakor annak ellenére, hogy a forint árfolyama akkor éppen az aktuális történelmi mélypontjára került.
Sokan ráfáznak a pánikvásárlásra
A kisbefektetőkre jellemző a statisztika alapján, hogy sokszor ráfáznak a pánikszerű valutavásárlásra. Azt gondolják, a forint még tovább gyengül majd, viszont a túlzott gyengülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) általában nem engedi, hanem valamilyen szigorító intézkedéssel megállítja. Ez történt 2022 októberében is, amikor történelmi mélypontra került a magyar fizetőeszköz.
Egyelőre nem lépett az MNB a 408 forint fölötti euró láttán, de ez az árfolyam már kedvezőtlen hatással van az inflációs célra, és a jegybankban folyamatosan figyelik a devizapiaci folyamatokat. Aki tehát azon dilemmázik, hogy most vagy később vásárolja-e meg a külföldi városnéző útra vagy sítúrára szánt eurót, annak nem érdemes kapkodnia.
Ebben az írásban is talász hasznos tanácsokat arról, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a váltásnál. Az biztos, hogy a devizapiaci mélypontot egy laikus nem fogja tudni megjósolni, ez még a profi elemzőknek is csak ritkán sikerül. Nem tanácsos azt feltételezni, hogy az eleve gyenge forint innentől kezdve már csak még tovább fog gyengülni, és 500-600 forintos euróról vizionálni.
Többféle devizás befektetés is létezik
A magyarok szerencsére csak viszonylag kis összeget tartanak már valutában készpénz formájában. Az MNB adatai alapján az első félév végén a magyar háztartásoknak közel 435 milliárd forintnyi készpénzes valutájuk volt, ami elenyésző ahhoz képest, hogy a lakosság nagyjából 10 ezer milliárd forintnyi devizás befektetéssel rendelkezhet. Az itthon és külföldön tartott devizabetétek állománya ugyanis megközelítette az ötezer milliárd forintot, és hasonló nagyságrendű devizás értékpapír is lehet még a magyar lakosság kezében.
Tartanak ugyanis még emellett 3540 milliárd forintot külföldi értékpapírokban is a magyarok, és a magyarországi alapkezelőknek is vannak más devizákban, jellemzően dollárban, euróban denominált (nyilvántartott és vezetett) alapjaik, amelyekben szintén lehetnek lakossági megtakarítások. Lakossági kezekben van még ezen felül 609 milliárd forint értékű devizás magyar állampapír - ez is történelmi rekord -, és 325 milliárd forintnyi devizás banki kötvény.
Emellett devizás életbiztosítások is megjelentek a piacon, több cég kínál eurós élet, sőt adókedvezménnyel is támogatott nyugdíjbiztosítást. Legutóbb az Alfa Biztosító pedig az eurós mellé egy dolláros nyugdíjbiztosítással is előrukkolt az öngondoskodók számára.
Ha már devizázol, fektesd be!
Az árfolyam alakulása nehezen megjósolható, de ha úgy dönt a devizatulajdonos, hogy befekteti a pénzt, akkor legalább a kamatokon, hozamokon nyerhet valamennyit. A legegyszerűbb megoldás a lekötött betét, ebből a csúcskamatok euróban jelenleg 3 százalék körül érhetők el, a Gránit Banknak van 12 hónapra 3,25 százalékos lekötése, a Magnetnek három hónapra 3 százalékosat. Ebből persze le kell majd vonni a 15 százalékos kamatadót és a 13 százalékos szochót. A dollárbetétek kamata valamivel magasabb, a Gránit Bank például 12 hónapra akár 4 százalékot is fizet.
A betétekkel szemben az eurós állampapír kamata kamatadómentesen vehető fel. A jelenleg értékesített Euró Magyar Állampapír (EMÁP) három havonta fizet kamatot, amelynek mértéke a három havi euribor (bankközi kamatláb), ami jelenleg 3,488 százalékos. Eurós állampapírt kizárólag a Magyar Államkincstárnál lehet vásárolni. A kamat azonban nem fix, három hónaponként változik, és ha az Európai Központi Bank (EKB) folytatja a kamatcsökkentés, az EMÁP kamata is mérséklődhet.
A bankok is kínálnak időnként devizakötvényt a kisbefektetők számára is. Ezek kockázata is viszonylag alacsony. Az Ersténél például most dollár- és eurókötvényt is lehet jegyezni, ezek kétéves futamidejűek, az egységesített értékpapír hozammutató (egyéves hozam) az eurós kötvénynél 2,53, a dollárosnál 3,52 százalék, ebből lejön még a kamatadó és a szocho.
Befektetési alapot vagy részvényt is lehet választani
A viszonylag alacsony kockázatú betétek és kötvények mellett különböző kockázatú befektetési alapok is vásárolhatók devizából. A pénzpiaci és kötvényalapok viszonylag alacsony rizikóval járnak, ám túl nagy árfolyamemelkedésre sem lehet náluk számítani. A magasabb kockázatú ingatlan-, vegyes, abszolút hozamú vagy részvényalapok árfolyama kiszámíthatatlanabb, ezek eshetnek is, ha a mögöttes piacok rosszul teljesítenek. Hosszabb távon viszont a tapasztalatok szerint jobban teljesítenek, mint az alacsony kockázatú alapok. A szakértők általában diverzifikációt javasolnak a befektetőknek, vagyis azt tanácsolják, hogy ne egyféle alapba tegyék be az összes pénzüket, hanem többfélébe, így ha az egyiknek az árfolyama esik, akkor a másik jó teljesítménye ezt a veszteséget ellensúlyozni tudja.
Azok, akik mernek kockáztatni, a devizájukat, vagy annak egy részét a részvénypiacon is befektethetik, sőt a kriptotőzsdén is próbálkozhatnak. Ezeken a piacokon azonban az árfolyamok már a forint árfolyamánál is nagyobb mértékben ingadozhatnak, csak azoknak tanácsos az ilyen ügyletekbe belevágni, akik értenek az ilyen befektetésekhez, átlátják a kockázatokat, és el is viselik az esetleges veszteségeket.
