Július után augusztusban is csaknem két százalékkal nőtt az éves infláció, ami így már 15,6 százalékot tett ki, és ebben még nincs is benne a rezsiemelés hatása. Ez azonban még messze nem a csúcs, addigra lehet 20 százalék is a drágulás. Az élelmiszerek áremelkedése már több mint 30 százalékos.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2022. augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. Az infláció egy hónap alatt 1,8 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszerek ára 30,9 százalékkal emelkedett, ezen belül ezek a termékek drágultak a legjobban:
- margarin (66,9%)
- kenyér (64,3%)
- sajt (61,0%)
- száraztészta (57,9%)
- tejtermékek (54,7%)
- vaj és vajkrém (54,5%)
- péksütemények (45,4%)
- tojás (42,0%)
- rizs (40,9%)
- baromfihús (40,4%)
- édesipari lisztesáru (kekszfélék) (40,4%)
Az élelmiszereknél is jobban tudtak drágulni az állateledelek, amelyeknek az ára átlagban 40,3 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,1, ezen belül a szeszes italok 15,5 százalékkal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek árai is kiemelkedően, 26,7 százalékkal emelkedtek, és a testápolási termékekért is 20,3 százalékkal többet kell adnunk.
Az energiahordozók árai közül a részleges árstop alatt álló járműüzemanyagoké 6,2 százalékkal lett magasabb, a palackos gázé pedig 27,4 százalékkal. A KSH közlése szerint a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos változása az árindexben az első magasabb összegű számlák kézhezvételét és kifizetését követően, a szeptemberi adatokban jelenik meg először.
A tartós fogyasztási cikkeknél 14,8 százalékos éves drágulást mért a KSH augusztusban. Ezen belül így alakultak az áremelkedések:
- konyha- és egyéb bútorok (20,9%)
- új személygépkocsik (19,9%)
- szobabútorokért (19,3%)
A szolgáltatások díja 7,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,3, a lakásjavítás és -karbantartás 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 18,1, az üdülési szolgáltatás 13,5 százalékkal került többe, a lakbérek pedig 12,5 százalékkal emelkedtek.
Az augusztusi árak után szeptemberben sem számíthatunk semmi jóra. A Privátbankár.hu már a napokban végzett árfelmérést a hipermarketekben, és ez azt mutatja, hogy augusztus eleje óta 4,7 százalékkal drágultak a vizsgált élelmiszerek. Egy év alatt 31,7 százalékkal emelkedett a havi élelmiszer-nagybevásárlás költsége, ami elérte a 31 434 forintot. Mindkettő történelmi csúcs az Árkosár-felméréssorozat 15 éves történetében.
A havi szinten is nagyon magas áremelkedéshez a 33 százalékot dráguló banán járult hozzá leginkább, és a narancslé is közel 30 százalékkal kerül többe. Egyetlen hónap alatt 17,7 százalékot drágult a rizs, 12,2 százalékot a tojás és egyes tömény szeszesitalok. Az Árkosár egy év alatt 3 terméknél is 100 százalékot meghaladó drágulást mért: a kenyér, a margarin és a tejföl is több mint kétszer annyiba kerül, mint 2021 szeptemberében. Egy év alatt 86 százalékkal drágult a sajt, 70,6 százalékot a krumpli, közel 70 százalékot a tojás, és 60 százalékot a nem árstopos tej.
Hiába nagyon magas már most is az infláció, az őszi hónapokban még további jelentős emelkedésre számíthatunk. A rezsiemelés hatásai még csak most jelentkeznek majd, és ez már önmagában is 20 százalék körülire növelheti a pénzromlást. Ráadásul szeptember végén lejár benzinárstop és élelmiszerárstop is. Az kevéssé tűnik valószínűnek, hogy ezeket éppen az inflációs csúcs idején oldja fel teljesen a kormány, de már egy szakaszos eltörlés is további lökést adhat a fogyasztói árak emelkedésének. Ha pedig most csak meghosszabbítják a jelenlegi árstopokat például 2022 végéig, annak az lesz a következménye, hogy az eltörlésük egy későbbi időpontban gátolja majd időlegesen az infláció remélt csökkenését.
A szárnyaló infláció a Magyar Nemzeti Bankot is kényszerhelyzetben tartja, hiszen mindaddig nem állhat le a kamatemelésekkel, amíg az árak tovább növekednek. Az augusztusban már 11,75 százalékra növelt alapkamattól most ismét eltávolodott az infláció, amit alighanem újra követ majd a jegybank, ez pedig kihat a banki kölcsönök kamatára is. A személyi kölcsönök ajánlatai már így is jellemzően 13-14 százalék körüli évi hiteldíjjal (THM) kezdődőnek. A lakáshitelnél is a 8-9 százalékos THM-ek válnak mindinkább jellemzővé, hetessel kezdődő THM-mel egyre kevésbé lehet jelzáloghitelt felvenni.
Az is nagy kérdés, hogy a bérek hogyan tudják tartani a lépést az árakkal. Az átlagbérek növekedése ugyan még így is meghaladta az inflációét az elmúlt hónapokban, júliusban éves szinten 16 százalékos volt, de 20 százalékos inflációnál már reálbércsökkenés következhet be, annak ellenére is, hogy egyre több cég ad évközi bérkompenzációt a dolgozóinak.
