2022. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 11,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, egy hónap alatt 1,5 százalék volt a drágulás. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább.
Továbbra is az élelmiszer árak húzták felfelé az inflációt. Júniusban az élelmiszerek ára 22,1 százalékkal emelkedett, ezen belül legjelentősebben drágult
- a margarin 58,1 százalékkal,
- a sajt 43,4,
- a száraztészta 39,9,
- a kenyér 39,7,
- a baromfihús 37,1,
- a tejtermékek 36,5,
- a tojás 34,3,
- a péksütemények 31,1,
- a tej 24,9 százalékkal.
A sertéshús árának 11,3 százalékos, tehát egyébként igen jelentős, emelése már átlag alattinak számít. A csokoládé, kakaó 6,5, a cukor 5,7 százalékkal került többe. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,3, ezen belül a szeszes italok 9,5 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 12,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 19,7, a használt személygépkocsikért 17,6, az új személygépkocsikért 12,0 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 29,6, az állateledeleké 27,0, a testápolási cikkeké 14,8, a járműüzemanyagoké 11,2 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 5,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 26,1, a lakásjavítás és -karbantartás 20,6, a járműjavítás és -karbantartás 15,6, az üdülési szolgáltatás 10,5 százalékkal került többe.
Egy hónap alatt is dermesztő áremelések
A fogyasztói árak átlagosan 1,5 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 2,9 százalékkal drágultak, ezen belül a margarin 12,7, a rizs 6,6, a sajt 5,9, a tejtermékek 5,1, a baromfihús 4,7, a péksütemények 4,0, a száraztészta 3,7, a tej 3,6, az alkoholmentes üdítőitalok 3,3, a házon kívüli étkezés 3,1, a kenyér 2,0 százalékkal került többe, az idényáras élelmiszerek ára 1 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,4 százalékkal nőtt, ezen belül a konyhai és egyéb bútorok 2,9, a szobabútorok 2,4, a használt személygépkocsik 2,2 százalékkal drágultak.
Az élelmiszerek júliusban már 30 százalékkal drágulhattak
Az aktuális helyzet azonban a júniusinál is riasztóbb lehet. A G7.hu 2020 januárja óta folytat egy fogyasztói kosár adatgyűjtésünket, amelyben 42 termék árát vizsgálja meg minden hónapban az Aldiban, a Lidlben, a Penny Marketben és a Tescóban. A teljes bevásárlás költségét tekintve a G7 számításai szerint az éves élelmiszer-infláció jelenleg 29,4 százalék.
A Privátbankár.hu Árkosár felmérése is megmutatja, mi jön június után, hiszen ők július 5-én járták végig három hazai hipermarketlánc egy-egy egységében, hogy megvizsgálják, miként alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosaruk ellenértéke. Az Auchan, az Interspar és a Tesco üzletében vásárolt átlagos élelmiszerek ára egyetlen hónap alatt is 6,6 százalékkal emelkedett. A három áruház közül kettőben is 10 százalék fölötti áremelkedést mértek egyetlen hónap alatt, míg egy áruházban 2 százalékkal olcsóbb volt a családi nagybevásárlás.
Az éves áremelkedés átlagos mértéke 31,5 százalékot tett ki. Az Árkosár felmérés szerint átlagosan így 7 159 forinttal többet kell most a kasszánál hagynunk, mint tavaly júniusban. A teljes kosárérték két áruházban is 30 ezer forint fölé került, míg egy áruház egy hajszállal a 28 ezer forintos szint alatt tartotta árait. Az átlagos havi családi nagybevásárlás ellenértéke 29 863 forintra emelkedett.
Minden jel arra mutat tehát, hogy júliusban és azt követően még tovább emelkedhet az infláció. A júniusi inflációban például még nem jelenhettek meg a forint viharos tovább gyengülésének hatásai. Jelenleg azonban 1 euró ára 400 forint felett van. A 416-os csúcsról ugyan a jegybank újabb kamatemelése visszahozta az árfolyamot, de az már így sem tudott 400 alá menni, és a friss inflációs adat hírére 408 forint körül van az euró. A nagyon gyenge forint hatásai még csak most kedenek majd érződni, egyrészt az import termékek drágulásán keresztül, másrészt azért, mert sok korábban olcsóbb import termék túl drága lesz, így csökken a verseny, és nő a lehetőség az áremelésre.
A nem-élelmiszer áruk és a szolgáltatások esetében azonban a jövőben már kicsit visszafoghatja az árakat, hogy bár a kiskereskedelem még mindig dinamikusan bővül, a nem-élemiszerek eladásában azonban már komolyabb lassulás látható. Az éves alapon mért 9,5 százalékos bővülés január óta a leglassabb dinamika. E mögött a szektor forgalmának egy hónap alatt mért 3,2 százalékos zsugorodása áll - írja Virovácz Péter az ING Bank makroközgazdásza. Egyértelműen kirajzolódik tehát a kép, hogy a háztartások az első negyedévben kapott plusz pénzeket nagyrészt már elkölthették, majd ezt követően folyamatosan mérséklődik a vásárlás volumene ezeknél a termékeknél, szolgáltatásoknál. A nem élelmiszer-kiskereskedelmen belül a legdinamikusabb bővülést a használtcikk üzletek forgalmában mérte a KSH, ami vélhetően az elszálló inflációra való elsődleges reakciót mutatja.
Az infláció valamikor ősszel érheti el a csúcsot, ekkor akár 16 százalék fölött is lehet. A Magyar Nemzeti Bank friss prognózisa szerint az éves infláció is 11-12,6 százalék között lehet. Még 2023-ban is 6,8-9,2 százalék közötti áremelkedésre számít a jegybank, amely szerint csak 2024-re térhet vissza az infláció a 2,5-3,5 százalékos sávba. Ilyen helyzetben a jegybank folyamatosan emeli a kamatokat, legutóbb éppen tegnap hajtott végre egy 2 százalékos kamatemelést, hogy védje a forintot. Ez viszont tovább drágíthatja a személyi kölcsönöket és a lakáshiteleket is. Mindenesetre a forintot sikerült a 416-os csúcs euróárfolyamról 404-re visszaküzdeni, és a friss inflációs adatra is csak kisebb romlással reagált.
Az árak alakulása mellett nagy kérdés, hogy a vágtázó inflációval hogyan tudják tartani a lépést a bérek. Áprilisig tartották a tempót, hiszen a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 19,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 20,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálbérek pedig 10 százalékkal, azaz ekkor átlagban még sokkal jobban nőtt a fizetés, mint az árak. Ez az előny azonban az infláció folyamatosan emelkedésével elolvadhat.
