Az év második felében az infláció 14 százalék körül alakul, és csak a jövő év végére várható, hogy visszatér a jegybank által tolerálhatónak tartott sávba - mondta Baksay Gergely, az MNB közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank friss inflációs jelentésének ismertetésekor. Az előrejelzések szerint ősszel a 16 százalékos inflációt is megismerhetjük.
A piaci árjegyzések azt mutatják, hogy a nyersanyag-költségek az energia- és az élelmiszeriparban már közel lehetnek a csúcshoz, és ezen a magas szinten fognak stabilizálódni. A termelői árak azonban tovább emelkednek, és ennek egy része még nem épült be a fogyasztói árakba.
Az élelmiszereknél májusban az infláció 20 százalék körüli volt, és ezt elsősorban a feldolgozott áruk drágulása hajtotta felfelé a jegybank szerint. Az élelmiszerek ára nyári hónapokban nem szokott jelentősen emelkedni, az idén azonban ez várhatóan másképpen lesz.
Az MNB friss prognózisa szerint az éves infláció is 11-12,6 százalék között lehet. Még 2023-ban is 6,8-9,2 százalék között lehet a fogyasztói árak emelkedése, ami csak 2024-re térhet vissza a 2,5-3,5 százalékos sávba.
Az idei és a jövő évi inflációs előrejelzés készítésekor a jegybanki szakemberek két feltételezéssel éltek. Egyrészt azzal, hogy a rezsicsökkentés továbbra is fennmarad, másrészt azzal, hogy az árstopokat októbertől a jövő év közepéig fokozatosan fogja kivezetni a kormány. Azt azonban Baksay hozzátette, hogy ez csak technikai feltételezés, a jegybanknak nincs erről konkrét információja.
Halvány optimizmusra ad okot, hogy az öngerjesztő infláció, amikor a vállalkozások úgy érzik, hogy itt a lehetőség, a vevők mindent elviselnek, megtorpanni látszik a GKI Gazdaságkutató Intézet felmérése alapján.
A GKI minden hónapban megkérdezi a vállalatokat áremelési szándékaikról. Ez ugyan még mindig nagyon erős, az összes cég fele, a kereskedelmi és szolgáltató vállalatoknak pedig háromnegyede tervez áremelést, az utolsó két hónapban azonban ez az arány már nem emelkedett tovább, hanem nagyon enyhén csökkent. Még korai tredfordulóról beszélni, de érdemes odafigyelni, hogy a ez folytatódik-e - mondta Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezérigazgató-helyettese.
Az is látszik, hogy a fogyasztói bizalmi index erősen lefelé tart, a lakosság érzi a magas inflációt, és tart annak további növekedésétől. A GKI erre az évre mérsékelt reálbér-emelkedést vár, az éves inflációt 10,2 százalékra becsüli, a nominális bérnövekedést 14 százalékra.
