Átlagbér - Mennyi ma Magyarországon az átlagbér? Hogyan számolják ki? Mennyi hitelt lehet felvenni áltagbérre? Minden tudnivaló a cikkben.

Borús képet festettek a magyar gazdaságról a GDP-csökkenés részletes adatai. Zuhant a fogyasztás, az ipari termelés és a beruházások, így már szinte csoda kellene ahhoz, hogy az év egészében végül elkerüljük a recessziót. Ebből nehéz lesz nagy béremelést adni januárban. 

Egymást követő negyedik negyedévben csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, azaz a GDP. Lehet-e még 2023 egészében így is gazdasági növekedés Magyarországon, hogyan érinti az átlagembereket, ha az idén végül recesszióba süllyedünk, és van-e pozitív hatása is a GDP-csökkenésnek.

A tavalyi fegyverpénz torzító negatív hatása elmúlt az átlagbérekben, de újra 16 százalék növő emelkedés csak arra jó, hogy az előző évi átlagos inflációt felülmúlja, a jelenlegi inflációhoz képest már hatalmas, 7 százalékos a fizetések értékvesztése.

Egyre kevésbé tudják állni a versenyt a bérek az árakkal. Novemberben már 4,7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek. A cégeknél dolgozóknak jobban nőtt a fizetése, és egyre több helyen építhetik be a jutalmakat a bérbe.

Az infláció egyre jobban megelőző a bérek emelkedését: A reálbércsökkenés már októberre 2,2 százalékos volt, és még csak ezután jön a java, hiszen decemberre 25 százalék fölé is mehetett az infláció.

Létrejött a végső megállapodás, és ez alapján 2023-ban bruttó 232 ezer forint lesz a minimálbér és 296 400 forint a garantált bérminimum. Kiszámoltuk, mennyi lesz ennek a nettója.

Szeptemberben már beköszöntött az, amire számítani lehetett: hosszú idő után először a pénzromlás mértéke meghaladta a jövedelmek növekedését. A csaknem 2 százalékos mínusz várhatóan nőni fog a következő hónapokban.

Idén augusztusban 497 200 forint volt a bruttó átlagkereset, ami kismértékben alacsonyabb mint a júliusi 500 000 forintos. A reálkereset még így is tudott nőni egy hajszálnyit, de szeptemberben várhatóan már nem így lesz.

Kezd elkopni az év eleji nagy béremelések hatása, ezért valamelyest csökkent a bruttó és nettó átlagkereset összege májusban. Még van reálbérnövekedés, de már jelentősen csökken.

A magas infláció tartósan velünk marad, és a reálkeresetek csökkenését, a munkanélküliség növekedését is megélhetjük addig, amíg vissza nem tér a normálisnak mondható medrébe.  

Az év második felében az infláció 14 százalék körül alakul az MNB szerint, és csak a jövő év végére várható, hogy visszatér 3 százalék körüli, normálisnak mondható értékre.

Továbbra is szépen kúsznak felfelé a bruttó átlagkeresetek, de május óta a növekvő infláció megeszi ezt a növekményt, ami meglátszik a reálkeresetek alakulásában. Ezekben a napokban derül ki, mennyire hajlandóak a munkaadók ellensúlyozni ezt a 2022-es béremelésekben.