A nettó átlagkereset 13,7 százalékkal nőtt egy év alatt a friss statisztikai adatok szerint. A havi 438 ezer forint 9,4 százalékos reálbér-emelkedést jelent. Az átlagos dolgozó bére nettó 363 ezer, ami még nagyobb növekedés. A megemelkedett bérekre nagyobb hitelt is fel lehet venni a bankoktól.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2024 júliusában a bruttó átlagbér 636 700 forint volt, 13,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 400 forint volt, ami 13,7 százalékos emelkedésnek felel meg egy év alatt. Tekintettel az inflációra a reálkereset ez alapján átlagosan 9,4 százalékkal nőtt egy év alatt.
A valóban átlagosnak számító dolgozók jövedelmét jobban megmutatja a keresetek mediánértéke, az az összeg, amit a bérsorban középen lévők kapnak kézhez havonta. A bruttó kereset mediánértéke 524 100, a nettó kereset mediánértéke 362 900 forintot ért el júliusban. Ez jóval kevesebb a statisztikai átlagbérnél, aminek az az oka, hogy az átlagbért ehhez képest felfelé húzzák a magas fizetések. Az átlagos mediánbér összege ugyanakkor jobban nőtt az átlagbérnél: bruttóban 16,5, nettóban pedig 16,6 százalékos volt az emelkedés egy év alatt.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 602 200 forintra becsülhető, ez 14,3 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 598 800, a költségvetésben 604 400, a nonprofit szektorban 629 600 forintot tett ki, 13,2, 17,0, illetve 18,2 százalékkal emelkedett egy év alatt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 423 400 forint volt júliusban.
A keresetek emelkedése azt is jelenti egyben, hogy a bankok ennyivel nagyobb törlesztőrészletet engedhetnek meg az ügyfelek hitelfelvételkor. A jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) meghatározza, hogy a hitelbírálat során az egyes kölcsöntípusoknál a nettó jövedelem hány százaléka lehet maximum a törlesztőrészlet összege. Ha tehát valakinek az átlagbérrel azonos mértékben, 13,7 százalékkal nőtt a nettó bére egy év alatt, akkor a bank is ennyivel magasabb törlesztőrészletet engedhet meg neki.
A bank nem köteles elmenni a JTM-ben meghúzott határig a törlesztőrészletben, a saját bírálati szempontjai alapján ennél alacsonyabban is meghúzhatja a törlesztőrészletet az igénylő anyagi viszonyai alapján, de magasabb nettó bér esetén magasabb havi törlesztőt fog engedélyezni. Ez magasabb hitelösszeget is jelenthet, még azonos kamatszinten is. Márpedig az elmúlt egy évben a lakossági hitelek kamatai jelentősen csökkentek, aminek hatására ugyanakkora törlesztőrészlettel is nagyobb hitelt lehet felvenni.
