A fővárosiak nettó átlagkeresete 72 százalékkal haladta meg a legrosszabb jövedelemadatokat felmutató vármegye munkavállalóiét. A fizetése alapján egy szabolcsi 11 millió forinttal kisebb lakáshitelt igényelhet, mint egy budapesti. A személyi kölcsönnél is több millió a különbség.

A tavalyi fegyverpénz torzító negatív hatása elmúlt az átlagbérekben, de újra 16 százalék növő emelkedés csak arra jó, hogy az előző évi átlagos inflációt felülmúlja, a jelenlegi inflációhoz képest már hatalmas, 7 százalékos a fizetések értékvesztése.

Egy év alatt jelentősen romlott a magyar családok pénzügyi helyzete, van olyan régió, ahol a fizetőképességük 58 százalékkal csökkent, de már elérhettük a gödör alját - állapította meg egy új kutatás.

Alaposan eltorzította a friss béradatokat a tavaly ilyenkor kifizetett állami fegyverpénz. A bruttó átlagbér az egyik adat szerint egy év alatt alig nőtt, a valóságban ennek sokszorosával emelkedett, de így is sokkal elmarad az inflációtól.

Egy átlagos Szabolcs vármegyei dolgozó mindössze az 57 százalékát keresi meg annak, amit egy fővárosi munkavállaló - derül ki a KSH friss statisztikájából. Eközben a szegényebb megyékben élőknek számos területen ugyanazokat az árakat kell megfizetniük, emellett a hiteligénylésnél is hatalmas hátrányban vannak. Nemcsak a kevesebb hitelt tudnak felvenni az alacsonyabb jövedelem miatt, de a feltételeknek is egyre nehezebb megfelelni.

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány azt a nyúlfarknyi jogszabálytervzetet, amelyben kihirdeti a nyugdíjak megállapításához nélkülözhetetlen szorzószámot a tavalyi 17,5 százalékos bruttó átlagkereset-növekedés alapján.  

Egyre kevésbé tudják állni a versenyt a bérek az árakkal. Novemberben már 4,7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek. A cégeknél dolgozóknak jobban nőtt a fizetése, és egyre több helyen építhetik be a jutalmakat a bérbe.

Egy átlagos fővárosi bérből élő közel 10 millió forinttal több lakáshitelhez és kétszer annyi személyi kölcsönhöz juthat hozzá, mint egy szabolcsi igénylő. A magasabb jövedelműek több kedvezményhez juthatnak hozzá. 

Az infláció egyre jobban megelőző a bérek emelkedését: A reálbércsökkenés már októberre 2,2 százalékos volt, és még csak ezután jön a java, hiszen decemberre 25 százalék fölé is mehetett az infláció.

2023-ban a minimálbér összege 232 000 forint, a garantált bérminimumé pedig 296 400 forint. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A Covid-járvány mélypontjánál is alacsonyabb szintre esett a magyar lakosság fizetőképessége. Az előző negyedévhez képest 64, az előző évhez képest 71 százalékkal csökkent a háztartások fizetőképességi indexe.

Idén augusztusban 497 200 forint volt a bruttó átlagkereset, ami kismértékben alacsonyabb mint a júliusi 500 000 forintos. A reálkereset még így is tudott nőni egy hajszálnyit, de szeptemberben várhatóan már nem így lesz.

Bruttóban a béremelésektől, nettóban pedig még az szja-mentességtől is többet keresnek az idén az diákok, mint egy éve. A kettővel együtt már bőven lefőzik a nagyon magas inflációt is. 

Nagy különbségek vannak az MNB és a GKI friss gazdasági előrejelzéseiben. A jegybank nem vár recessziót, a gazdaságkutató viszont annál inkább. A GKI jövőre még az ideinél is magasabb éves inflációval számol.

2022 júliusában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 500 000 forint volt, ez az összeg kissé alacsonyabb mint a júniusi 503 500 forint, de magasabb a májusi átlagkeresetnél. A reálkereset 1,4 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőtti értékhez képest, 13,7 százalékos infláció mellett.

Könnyű a jót megszokni: az idéntől szja-mentes bért kapó 25 év alattiak többsége a kedvezmény lejárta után is a mostani nettó bérét akarja, ezért fizetésemelést fog kérni.

Az év eleji nagy jövedelemkiáramlás még ma is látszik a nagyon dinamikus emelkedést mutató béradatokban, a reálbérek lassuló növekedése azonban már szembetűnő.

Már induláskor akkora bért szeretnének kapni a pályakezdők, aminek a nettója az szja-kedvezményük miatt magasabb, mint a jelenlegi átlagos medián bér, az az összeg, amit egy átlagos dolgozó hazavisz havonta.

Kezd elkopni az év eleji nagy béremelések hatása, ezért valamelyest csökkent a bruttó és nettó átlagkereset összege májusban. Még van reálbérnövekedés, de már jelentősen csökken.

Hozzáemelte az MNB az alapkamatot a múlt héten a forint védelmében csaknem 10 százalékra növelt irányadó kamatához. Így most mindkettő 9,75 százalék, az euró árfolyama azonban így is 410 körül van.

Az év eleji nagy extrapénzek kifizetése után is meghaladta az 500 ezer forintot a bruttó átlagkereset áprilisban. Kérdés, hogy a tovább szárnyaló inflációval tudják-e tartani a lépést a béremelések a következő hónapokban.

A napi bevásárlások visszafogásával, a nagyobb beszerzések, beruházások elhalasztásával reagálnak a magyarok a szárnyaló inflációra, aminek a további emelkedésére számítanak.

Idén már a nyári munkát vállaló diákok is élvezhetik a 25 év alattiak új adókedvezményét. Néhány szabályt viszont jó fejben tartaniuk, mert innentől nekik is lesznek adózási kötelezettségeik.

Egy 40 millió forintos, 20 éves lakáshitel havi törlesztőrészlete csak hajszálnyival lehet 300 ezer forint alatt, így 600 ezernél alacsonyabb nettó jövedelemmel nehéz felvenni. A hitelbírálatnál még a diploma is számít.

A minimálbér emelése és a 25 éven alattiak szja-mentessége a legalacsonyabb bérezésű állásokban a nettó jövedelem 40 százalékos növekedését jelenti az idén a diákmunkásoknak. Az emelkedés magasabb órabérnél is többszörösen lekörözi az inflációt.

A megugró inflációt a cégek főleg béremelésekkel próbálják ellensúlyozni a dolgozóiknál. Ha azonban nem emelik a cafetériát is, akkor az elértéktelenedhet. A munkaadók azonban kezdenek erre jobban ráébredni.

Könnyen elvesztheti reálértékét a fizetésünkhöz képest a nyugdíjra spórolt megtakarításunk, ha annak összegét nem növeljük az inflációval és a béremelésünkkel arányosan.

Az év eleji extra juttatások nélkül is félmillió forint fölött maradt a bruttó átlagkereset márciusban. A bruttó és nettó átlagkereset növekedése is jócskán meghaladja a kiemelkedően magas inflációt.

Javult a magyarok jövedelmi helyzete az idei első negyedévben a járvány legsúlyosabb időszakához képest, de sokan vannak, akiknek még sokkal rosszabul megy, mint a pandémia előtt.

Nincsenek elszállt jövedelemelvárásaik a diákmunkásoknak, a legtöbbjüknek a minimálbéres bruttó órabér körüli fizetés már belefér, ami az idéntől egyben a nettójuk is.

Hatalmasat ugrott februárban a havi átlagbér összege. A félmillió forint fölötti bruttó kereset azonban csalóka, azt jelentős részt egyszeri tételek okozták. Ezek nélkül számolva a havi bérnövekedés már csak néhány ezer forint az előző hónaphoz képest. Eközben az országon belül hatalmasak a különbségek a leggazdagabb és legszegényebb régiók bérei között.