A felső osztályok jövedelme jóval nagyobb mértékben nőtt az elmúlt időszakban, a szegényebb 40 százalék lemaradt. A szegényebb családok nem tudnak többet fogyasztani, megtakarításra sincs esélyük - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentéséből.
Hiába nőttek a reálbérek, a kiskereskedelmi forgalomban nem jelent meg ez a többlet. A kormánynak is fáj ez, hiszen elmaradnak az áfa-bevételek, és a GDP sem nő az elvárt mértékben. Több elemzés is kereste a választ arra, mi ennek az oka, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs jelentése is kiemelt témaként kezelte ezt a kérdést.
A magasabb jövedelműek bevétele gyorsabban nőtt
A jegybank megállapította, hogy a háztartások fogyasztási kiadása alapvetően megfelel a nemzetközi trendeknek, de a fogyasztásnál is gyorsabban nőttek a megtakarítások, és emögött jövedelemszerkezeti és gazdaságpszichológiai hatások is állnak. A magasabb jövedelmű és egyben magasabb megtakarítási hajlandósággal rendelkező háztartások nominális és reáljövedelme ugyanis jobban növekedett, mint az alacsonyabb jövedelműeké. A felső 20 százalék három év alatt átlagosan 63,3 százalékos jövedelemnövekedést tapasztalt, az alsó 20 százalék viszont csak 55,8 százalékosat.
Ráadásul a legalacsonyabb jövedelmű 20 százalék nagyobb inflációval találkozott, mint a jobban keresők, mivel másképp fogyasztanak. Az esetükben ez idő alatt 44,3 százalékkal nőttek az árak, míg a felső ötöd csak 42,2 százalékos inflációt tapasztalt. A felmérésből kiderült, minél jobban le volt szakadva egy réteg az elmúlt évek inflációs sokkja előtt, annál kisebb mértékben nőtt a jövedelme, és annál magasabb inflációt tapasztalt.
A reálbérek nőttek, de a nyugdíj és más juttatások kevésbé
Ennek az egyik oka az, hogy a lakosság jövedelme nem csupán a munkabérekből származik, amelyek reálértéken nagy mértékben nőttek. A jövedelem felét egyéb juttatások, például a nyugdíj és más állami transzferek (családi pótlék, gyes stb.) teszi ki, jelentős emellett a vállalkozói és egyéb jövedelmek, például a megtakarítások után járó kamatok aránya is.
Az alsó jövedelmi ötöd családjai egy főre vetítve átlagosan 1,2 millió forint éves jövedelmet értek el 2022-ben, míg a legmagasabb jövedelmi kategóriában ennek ötszörösét, 6,0 millió forintot. Az alsó ötödben jellemzően nagyobb az állami transzferek aránya, mint például a nyugdíj vagy a családtámogatások, a felső ötödben pedig a vállalkozói jövedelmeké volt magasabb, így az eleve jobban kereső réteg még többet tudott felhalmozni, a szegényebbek pedig leszakadtak. A befektetések hozamából is a vagyonosabb rétegek részesültek nagyobb mértékben. Emiatt az elmúlt években tovább fokozódott a vagyoni egyenlőtlenség.
Az élelmiszerárak növekedését is a szegények érezték meg
A gazdagabbak és a szegényebbek másképp költik el a jövedelmüket, másképp fogyasztanak. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások fogyasztásában nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek, amelyek ára az átlagos inflációnál is nagyobb mértékben emelkedett. Ezért is érzékelték a szegényebben magasabbnak az inflációt az elmúlt években.
Mivel a magasabb jövedelműek bevételei gyorsabban nőttek, és az inflációt is kevésbé érezték meg, ennek eredményeként a felső jövedelmi ötöd háztartásainak reáljövedelme 21,4 százalékkal, míg az alsó jövedelmi ötöd háztartásainak áremelkedéssel korrigált jövedelme 11,4 százalékkal emelkedett az elmúlt három évben.
Bizonytalanok a családok, inkább megtakarítanak
A kevés jövedelem mellett lélektani oka is van annak, hogy nem fogyasztanak a családok. A magas infláció és a bizonytalan gazdasági kilátások következtében a családok a jövedelmükből egyre nagyobb arányban tettek félre azzal a céllal, hogy visszaépítsék megtakarításaik reálértékét. A családok 10-20 százaléka számít csak arra, hogy nőni fog a reáljövedelme, ezért is tartalékol, és a szomszédban zajló háború is óvatosságra ösztönzi a lakosságot.
Azok, akiknek megtakarításuk van, egyre nagyobb arányban fektetnek be külföldi eszközökbe, ami azért baj, mert ezek a befektetések nem a magyar gazdaságot építik. A külföldi eszközök aránya 2022 végén megközelítette a 40 százalékot, ezt követően pedig 20 százalék körül stabilizálódott (ebben fontos szerepe lehetett a Prémium Magyar Állampapírok vonzó kamatának), de ez még mindig a kétszerese annak, ami 2021 elején volt.
Az Inflációs előrejelzés szerint a fogyasztóiár-index szeptemberben tovább mérséklődik, majd év végéig enyhén 4 százalék fölé emelkedik. Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,5–3,9 százalék közötti infláció várható. Az éves infláció 2025-ben 2,7–3,6 százalék között, 2026-ban pedig 2,5–3,5 százalék között alakul. Az MNB 2025-re vonatkozó prognózisa emelkedett a júniusi inflációs előrejelzéshez képest, amit elsősorban a pénzügyi tranzakciós illeték emelésének fogyasztói árakba való begyűrűzése magyaráz. A hazai GDP 2024-ben 1,0–1,8 százalékkal, 2025-ben 2,7–3,7 százalékkal, majd 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal bővül.
