Az elmúlt évtizedben tovább nyílt az olló a szegények és a gazdagok vagyona között. A magas infláció és a jegybankok ellen ellensúlyozására tett intézkedései is csak növelték a különbségeket  - derül ki a Blochamps Capital elemzéséből.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly 21 százalékos nettó átlaghozamot értek el. A 15 éves 7 százalékos hozam is jól mutat, ami kimagasló, 2 százalékot meghaladó reálhozamot eredményezett a pénztári tagoknak.

A megdrágult élet miatt az emberek igyekeznek olcsóbb termékeket venni, mellékállást, jobban fizető munkát keresni. A legtöbben az edzőtermet és a streaming előfizetésüket lennének hajlandóak feláldozni.

Egy éve még 16 százalékos kamatot fizetett a PMÁP, az új sorozat évesítve mindössze 7,9 százalékot fog. Február 6-ig lehet vásárolni a régebbi, éves szinten 9,9 százalékos kamatot fizető sorozatból. 

Új lakossági állampapírokat vehetnek a befektetők jövő hétfőtől. A Fix MÁP 7 százalékos kamatot fizet majd, az új BMÁP kamatbónusza magasabb lesz a réginél. Az egyéves állampapír kamata viszont 8-ról 6,5 százalékra csökken.

Elindult az új Webkincstár és Mobilkincstár, a legvonzóbb állampapírokat viszont nem engedi megvásárolni a rendszer. Olyan magas hozamú értékpapírok pedig, amelyekről a bankok a napokban tájékoztató levelet küldtek minden ügyfelüknek, már nem léteznek.

Akinek 2 millió forintja van otthon készpénzben vagy lekötés nélkül a bankszámlán, naponta nagyjából 1000 forintot veszített az idén az infláció miatt. Mégis tömegek vannak, akik nem fektetik be a pénzüket. Mi ennek az oka, és mit tehetnének az ellen, hogy a megtakarításuk elégjen az infláció tüzében

Sokkolta a lakosságot az idén a magas infláció, azokat is érdekelni kezdte az öngondoskodás, akik korábban nem hallottak róla. A rendszeres kis összegű megtakarításnak is van értelme, tízből négyen azonban még minimális mennyiségű pénzt sem tudnak félretenni. 

Tíz százalék alatti éves kamattal hirdette meg az új inflációt követő állampapír-sorozatot az Államadósság Kezelő Központ. A kamatprémium legalább nőni fog, főleg a futamidő második felében. 

Borúlátóbbak, de egyben sokkal előrelátóbbak lettek a magyarok a pénzügyeikben. Idén átlagosan 40 616 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudók, 14 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Két év alatt nagyot romlott a magyar lakosság fizetőképessége egy friss felmérés szerint: 33-ról 53 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknek egy havi jövedelme nem fedezi a megélhetéshez szükséges költségeket és egy havi megtakarítással sem rendelkeznek.

Magyarország szembe megy a globális trenddel, további 8 százalékkal bővült a lakosság pénzügyi vagyona 2022-ben. A magyarok soha nem vásároltak még annyi értékpapírt egy év alatt, mint tavaly.

Egyre tudatosabbak a magyarok, pénzügyi értelemben is – derül ki az Alfa Biztosító kutatásából. Tízből hét ember szerint a biztosítások segítik az ember felkészültségét, tízből nyolcan pedig azt gondolják: mindenki maga tehet a biztonsága érdekében és ennek jegyében tudatosan követik bevételeiket és kiadásaikat is. 

Kiválóan sikerült az idei első félév a nyugdíjpénztárak számára. A portfóliók szárnyaltak, és június végére a 2022-es fekete év veszteségeit teljesen ledolgozták. Aggasztó viszont, hogy csökken a taglétszám.

Javult az eredmény az Ersténél tavalyhoz képest, de hiába jók a nyereségmutatók, a hitelezés csúnyán visszaesett. Csak az olyan kkv-hitelek volumene maradt stabil, amelyeket az államilag támogatott programok segítettek. A betétállomány csökkent, a pénz értékpapírokba áramlott. 

Lenyomta a devizát az állampapír a lakossági befektetések rangsorában. Az infláció alaposan átrendezte a megtakarításokat, a megtakarítási képességet azonban a szerényebb jövedelmű családoknál visszavetette. 

A most nyugdíjba vonuló magányugdíjpénztári tagok keserűen tapasztalják, hogy nem vagy alig kapnak reálhozamot. Két éve még milliókat vihettek haza a nyugdíjasok.

A megtakarítási számla egy rugalmas befektetési forma, mellyel szabadon hozzáférhetünk a számlán tartott pénzünkhöz anélkül, hogy le kellene mondanunk a kamatokról. Minden tudnivaló a cikkben.

Csütörtök reggelre jogszabály cunami várta a pénzüket még nem állampapírban tartókat. Kis- és nagybefektetők most egyaránt a cirkalmas megfogalmazásokat bújhatják, ha meg akarják tudni, mikor és mennyi plusz adóba kerül nekik, ha még mindig nem hajlandók állampapírt venni a pénzükért. Végigvettük az újabb adóteher és előírások legfontosabb kérdéseit.

A tavalyi gigantikus veszteség csaknem harmadát ledolgozták a nyugdíjpénztárak az első negyedév végére, azóta pedig még tovább javult a helyzet. A pénztárak működése is stabilizálódhat, a taglétszám viszont csökkent.

Sok pénzt félretettek az első negyedévben azok, akik tudtak. A nagy devizázási lázat felváltotta az idén az állampapírok, befeketési alapok és banki kötvények iránti lelkesedés, még a készpénz feltétlen hívei is elkezdtek valamilyen befektetést keresni a magas inflációban. A hitelpiacon nettó törlesztővé vált a lakosság, a drága bankhitel keveseknek kell.

Noha a takarékoskodás általánossá vált, a magyarok mégis kevesebbet tudnak félretenni és egyre inkább a rugalmas, azonnal hozzáférhető megtakarítási megoldásokat keresik az OTP Bank kutatása szerint.

A GRÁNIT Bank rendszeresen felülvizsgálja betéti kamatait, hogy ügyfeleinek tartósan kedvező kamatokat adjon a megtakarításokra. Legutóbb 2023.03.14. napjától hajtott végre 25-200 bázispontos emelést a betéteinél.

Családonként átlagban 700 ezer forintot is megehet az idén az infláció. Mindezt el lehetne kerülni, vagy legalább csökkenteni a veszteséget, ha nem tartanának a magyarok olyan sok készpénzt és lekötetlen bankbetétet. A magasabb kamatok miatt akár a bankváltást is érdemes megfontolni.

Több mint 3400 milliárd forintot tettek félre tavaly a háztartások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, sőt még a hozamok is jól alakultak, de így is kevesebbet ért a vagyonuk, mint egy évvel korábban. Sokan nézik ölbe tett kézzel, ahogy az infláció elégeti a megtakarításukat.

Van olyan biztosító, amelyik már tervezi a életbiztosítások garantált kamatainak emelését az MNB rendelete nyomán. Hatalmas felfutást viszont nem remélnek a szakértők a jegybank intézkedésétől.

Van, aki már meg is találta: a Diófa Alapkezelő Prémium Vagyonkezelési szolgáltatása kedvező költségstruktúrával kínál egyedi diszkrecionális vagyonkezelést.

Válaszd az OTP Egészségpénztár kedvező adózású juttatásait!

Alig jelentek meg a lekötött betéteknél az 10 százaléknál magasabb kamatok, a kormány máris kamatsapkát húz rájuk, nehogy a bankok „túl magas” kamatot fizessenek az ügyfeleknek.

Az OTP Egészségpénztárban elhelyezett megtakarításod közel 20 százalékkal, évente akár 150 ezer forinttal gyarapodhat. Egyenlegedet pedig azonnal felhasználhatod egészségügyi kiadásokra, például saját fogászati kezelésedre vagy családtagod új szemüvegére. Nyiss egészségpénztári számlát akár online!

Januártól 25 éves korig a fiataloknak nem kell szja-t fizetniük egy átlagos jövedelemszintig. Ennek hatása azonban egyelőre nem látszik a megtakarítási lehetőségeikben.

Egymással versenyezve lett egyre pesszimistább az elmúlt hónapokban a lakosság és az üzleti élet. A magyarok gazdasági, pénzügyi várakozásai újra olyan rosszak, mint a Covid járvány kirobbanásakor.

Az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik pénzügyi tervet készítettek a következő hónapra - derül ki az OTP Bank közleményéből. 2011-ben még a magyarok közel 60 százaléka készült fel anyagilag a következő hónapra, 2021-ben ez az arány már csak 40 százalék volt. Ennek ellenére az elmúlt időszakban sokan tudták növelni a megtakarításaikat.

A fogyasztói árak túl nagy növekedése általánosságban kedvezőtlen a teljes gazdaságnak, de van olyan pénzügyi helyzet, amiben előnyös.

Azonnal megérzi a pénztárcánk a hajnalban kirobbant ukrán-orosz háborút. A mindennapokban elsősorban a forint árfolyama, az energia- és az élelmiszerek ára kaphat egy újabb pofont - derül ki a Bank360.hu gyorsértékeléséből.

A lakossági bankbetétek összege lendületesen nőtt az elmúlt időszakban, összegük az év végére már átlépte a tízezermilliárd forintot. Hasznot azonban alig hoznak a tulajdonosaiknak, többnyire szinte kamat nélkül, lekötetlenül veszítik folyamatosan a reálértéküket a szárnyaló infláció idején. A lekötött bankbetéteknél már megindult a kamatok emelkedése, de ezek még mindig fényévnyire vannak az inflációtól, nem tudnak versenyezni az állampapírok hozamával.

Mától már érkeznek a családi szja-visszatérítések a jogosultaknak. A több száz milliárd forint nagy része megtakarításokban fog landolni. Érdemes ezért szétnézni, hogy milyen biztosításba, állampapírba érdemes fektetni. A meglévő gyerekes kedvezményekhez is jól jöhet az extra pénz.

Egy év alatt 20 százalékkal nőtt a lakosság bankbetétekben, folyószámlán tartott pénze. Ennek túlnyomó része alig kamatozik valamit, de még a lekötött betétek is csak vesztenek az értékükből a szárnyaló az infláció mellett. Ezermilliárdok maradnak így parlagon ahelyett, hogy az inflációtól védő befektetésekben, például ilyen állampapírokban tartanák az emberek a pénzüket - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

A gyermekes családok nagy része még nem tervezte meg, mire költi majd a hamarosan visszaérkező tavalyi személyi jövedelemadóját. Akik viszont már igen, azok lakásfelújításra, hitelvisszafizetésre szánják a pénzt vagy a gyerekeikre költenék.

A megyeszékhelyeken olcsóbb az átlagos négyzetméterár, és használt lakást vásárolva szintén kevesebb idő alatt jön össze még mediánbér mellett is az összeg.

A 2020-ban kitört koronavírus-járvány során bár sokan kedvezőtlen helyzetbe kerültek, ez a megtakarítási statisztikákon egyáltalán nem látszik. Az MNB statisztikái szerint ugyanis a járvány első egy évében nem hogy lassult volna, még meg is haladta a korábbi évek növekedését a lakossági pénzügyi eszközök bővülése.

A koronavírus-járvány miatt sokan kezdtek el nagyobb hangsúlyt fektetni a spórolásra, emellett visszafogják a költéseiket és igyekeznek tudatosabb pénzügyi döntéseket hozni. Ennek ellenére a lakosság jelentős része még mindig nem rendelkezik annyi megtakarítással, hogy jövedelemkiesés esetén legalább három, de inkább hat hónapig fedezni tudja a kiadásait. Korábban már összegyűjtöttünk számos tippet, ami abban segít, hogy jobban be tudd osztani a jövedelmed, ehhez most egy sorvezetőt is adunk segítségül.

Sokszor lehet hallani, hogy a befektetési egységhez kötött életbiztosítások felmondása nagyon bonyolult, nagyon költséges és ezektől a biztosításoktól nehéz megszabadulni. De hogyan is épül fel egy ilyen biztosítás és miért nem kapjuk vissza legalább azt, amit már befizettünk?

A koronavírus miatt több százezren veszítették el ideiglenesen a jövedelmüket, bevételeiket. Felmerül a kérdés, meddig kell kibírni, mikor indul be újra az élet, és addig honnan lehet bármiféle forráshoz jutni? Vannak lehetőségek, ám sok esetben érdemes megfontolni, hozzányúlunk-e a megtakarításainkhoz vagy más megoldást keresünk. Az alábbiakban összeszedtünk néhány dolgot, amit jobb nem most eladni, dobra verni.

Azt már mind tudjuk, hogy ha szeretnénk a nyugdíjas éveinkben is nagyjából olyan anyagi körülmények között élni, mint az aktív időszakban, akkor félre kell tennünk. De mikor kezdjük a megtakarítást és mekkora összeggel? És tényleg jobb minél hamarabb elkezdeni? Elvégre ha 30 éven át teszek félre 10 ezer forintot, az pont ugyanaz, mintha 10 éven át tennék félre 30 ezret, nem? Nem. A Bank360.hu megmutatja, mire kell figyelni.

A váratlan gazdasági helyzeteket szokták “fekete hattyúnak” is nevezni, amikor olyan, teljes mértékben előzetesen megjósolhatatlan esemény következik be, amely alapjaiban rengeti meg a még tudatosan gazdálkodó vállalatokat vagy magánszemélyeket is.

Nincs könnyű helyzetben az, aki szeretné befektetni a pénzét. Az ingatlanárak az egekben vannak, a részvények, kötvények nem kecsegtetnek nagy hozamokkal, kifejezetten nehéz ügy jó helyre tenni a pénzt - főleg akkor, ha nem igazán vagyunk járatosak a befektetések világában. Ezen a piacon hatalmas lökést adott a szuperállampapír, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), amelynek évről évre emelkedik a kamata a futamidő alatt. Mik a tudnivalók?

Az év első fele mindig a tervezgetésekről, nagy várakozásokról, újévi jóslatokról szól. A pénzügyi szektorban sincs ez másképp – itt az ideje hát, hogy megvizsgáljuk, mi várható 2020-ban a pénzpiacon. A kérdésre Horváth István, a Sberbank szakértője adja meg a választ.

Hazánkban átlagosan az emberek mindössze 30 százaléka rendelkezik rendszeres megtakarítással, pedig egy kis odafigyeléssel és persze némi matekozással havi szinten akár több tízezer forintot is megspórolhatsz. A kulcs a tervezésben és az önfegyelemben rejlik: a bevételek és kiadások pontos vezetésével nyilvánvaló lesz, mi az az egy-két dolog, amiről még lemondhatsz a tartalék javára.

A jó hozamú, ám hosszú távra elkötelező, kevésbé likvid állampapírok, köztük a MÁP Plusz mellett vadászni kell a konstrukciókra, amelyek rövid távú elköteleződés mellett termelnek látható mértékű hasznot. 

„Idén nem hagyom, hogy kifolyjon a pénz a kezeim közül” – hangzik el a klasszikus újévi fogadalom. Pár egyszerű trükkel mi is pénzügyi szakértővé válhatunk.

Bizonyára neked is vannak jövőbeli céljaid, amelyeket el akarsz érni, és abban biztosak vagyunk, hogy ezek között bőven van olyan is, amelynek igen sok köze van a pénzhez, vagy pont maga a pénz az. Egy újabb lakás vásárlása, lecserélni a kocsit, összegyűjteni egy nagyobb utazásra vagy képzésre – ezek mind-mind olyan célok, amelyek a legtöbbünk fejében megfordul, de nagyobb összegre van szükség a megvalósításhoz. Ebben a cikkben a megtakarítási formákat járjuk körül, méghozzá azokat, amelyeket az OTP Bank kínálatában érhetsz el.

Hiába vannak az egekben az ingatlanárak, a magyarok továbbra sem tesznek le lakással kapcsolatos terveikről, a vásárlói kereslet nem csökken. Ha te is saját lakásról álmodozol, akkor itt az ideje, hogy pénzügyileg tudatosan, megalapozottan készülj az ingatlanvásárlásra, amelynek az egyik legfontosabb része a lakás-előtakarékosság.