A Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedéves lakossági felmérése szerint csökkentek az inflációs várakozások, erősödött a forinttal kapcsolatos bizalom, és történelmi csúcs közelében maradt a megtakarítást tervezők aránya. Mindez arra utal, hogy a lakosság egyre kedvezőbben ítéli meg saját pénzügyi helyzetét, miközben a hitelfelvételi kedv is élénkül.
Az MNB felmérése alapján 2026 második negyedévében jelentősen javult a háztartások hangulata. A munkaképes korú háztartások körében először fordult elő a felmérés 2021-es indulása óta, hogy többen számítanak javuló anyagi helyzetre, mint romlóra a következő egy évben. Ez fontos fordulópont, hiszen az elmúlt évek magas inflációja és gazdasági bizonytalansága után most először kerültek többségbe az optimisták.
Nemcsak az aktív korosztály lett derűlátóbb. A nyugdíjas háztartásoknál is jelentősen visszaesett a pesszimizmus: a romló anyagi helyzetre számítók aránya egyetlen negyedév alatt 16 százalékponttal, 28 százalékra csökkent. Ezzel már csupán két százalékpont választja el őket azoktól, akik javulást várnak saját pénzügyi helyzetükben.
Egyre alacsonyabb inflációra és erősöső forintra számítanak a háztartások
A felmérés egyik legfontosabb eredménye, hogy tovább mérséklődtek az inflációs várakozások. A lakosság egyéves és kétéves inflációs előrejelzése is több mint 2 százalékponttal csökkent, történelmi mélypontra süllyedve.
A következő egy évre vonatkozó medián inflációs várakozás 4,8 százalékra, a kétéves várakozás pedig 4,7 százalékra mérséklődött. Eközben a válaszadók által érzékelt elmúlt egy év inflációja is csökkent: 9,9 százalékról 8,7 százalékra. Ez azt jelzi, hogy a lakosság szerint az áremelkedés üteme érezhetően lassult, ami hozzájárulhat a fogyasztói bizalom javulásához.
A háztartások árfolyamvárakozásai is alkalmazkodtak a piaci folyamatokhoz. Míg az előző negyedévben még 382 forintos euróárfolyamot vártak egy év múlva, addig most már 349 forintos medián várakozás szerepel a felmérésben. Ez 33 forintos javulást jelent, amely szinte teljes mértékben lekövette a forint tényleges piaci erősödését. Sőt a válaszadók még ennél is valamivel erősebb forintra számítanak annál, mint ahol a felmérés készítésekor a piaci árfolyam állt.
A megtakarítás továbbra is prioritás
A megtakarítást tervező háztartások aránya 57,6 százalék, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb értéke.
Érdekesség, hogy egyre többen nemcsak kisebb összeget szeretnének félretenni, hanem nagyobb megtakarítást is szeretnének felhalmozni. Az előző évhez képest jelentősebb megtakarítást tervezők aránya 25 százalékra emelkedett, ami arra utal, hogy a javuló jövedelmi várakozások egy részét a háztartások nem fogyasztásra, hanem pénzügyi tartalék képzésére fordítanák.
A hitelfelvételi kedv is élénkül
A javuló gazdasági hangulat a hitelpiacon is megmutatkozik. Az MNB szerint a következő 12 hónapban hitelt felvenni tervezők aránya visszatért a 2025 végi szintre.
Leginkább a fogyasztási hitelek iránt nőtt az érdeklődés, ahol 1,4 százalékpontos emelkedést mértek az előző negyedévhez képest. A lakáscélú jelzáloghitelek iránti kereslet is bővült, bár kisebb mértékben, míg a babaváró hitel iránti érdeklődés lényegében változatlan maradt.
Már nem elsősorban a kamat tart távol az állampapíroktól
Érdekes változás figyelhető meg a lakossági állampapírok megítélésében is. Azok körében, akik még nem rendelkeznek állampapírral, de később vásárolnának, egyre kisebb arányban jelent akadályt az alacsony kamatszint. Míg 2025 végén a válaszadók 43 százaléka nevezte ezt a legfontosabb visszatartó tényezőnek, 2026 második negyedévére ez 28 százalékra csökkent.
Továbbra is sokan azért nem vásárolnak állampapírt, mert nincs megtakarításuk, ugyanakkor egyre többen említették azt is, hogy nem tudnak értékpapírszámlát nyitni. Ez arra utalhat, hogy a jövőben a pénzügyi szolgáltatók számára az ügyintézés egyszerűsítése is fontos feladat lehet. A számlanyitásról szóló összefoglalónkat itt tudod elolvasni.
Összességében javuló pénzügyi kilátások
A 2026 második negyedéves felmérés alapján a magyar háztartások pénzügyi hangulata érezhetően javult. Az infláció mérséklődésére, stabilabb árfolyamra és kedvezőbb saját anyagi helyzetre számítanak, miközben továbbra is magas a megtakarítási hajlandóság. A hitelfelvételi kedv élénkülése szintén arra utal, hogy a lakosság egyre magabiztosabban tekint a következő időszakra.
Bár a felmérés a lakosság szubjektív várakozásait méri, ezek a gazdaság szempontjából is fontos jelzések: a pozitívabb kilátások idővel a fogyasztás, a beruházások és a pénzügyi döntések alakulására is hatással lehetnek.
