Borús képet festettek a magyar gazdaságról a statisztikai hivatal pénteken kiadott számai, amelyekben a GDP-csökkenés hátterét mutatta meg. A májusi eső ezúttal tényleg aranyat ért, mert a mezőgazdaság kiugró növekedése nélkül még csúfosabb lenne a helyzetünk. Zuhant a fogyasztás, az ipari termelés és a beruházások, így már szinte csoda kellene ahhoz, hogy az év egészében végül elkerüljük a recessziót. Mindezek alapján viszont a jövő évi béremelések meghatározásakor sem számíthatnak sok jóra a dolgozók a kutyaszorítóba került cégeknél.
Közzétette a statisztikai hivatal a magyar gazdasági teljesítmény részleteit a második negyedévről. A 0,3 százalékos negyedéves és a 2,4 százalékos éves GDP-csökkenés mögötti gazdasági folyamatokat megismerve nem lehet jobb kedvünk. Ráadásul a magyar gazdaság a régiós összevetésben is csehül áll a környező országok GDP-adataihoz képest. Sőt: még a cseheknél is rosszabbul, pedig náluk sincs növekedés. Az éves összevetésben a nemzetközi összehasonlításhoz használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított 2,3 százalékos hazai csökkenés az Eurostaton jelenleg elérhető 24 európai uniós tagország rangsorában 23., tehát mindössze Észtországot megelőzve az utolsó előtti helyet jelenti.
Az MNB összesítése szerint a kelet-közép-európai régió országai közül Észtországon kívül Lengyelországban, Csehországban és Lettországban volt visszaesés, de a magyarnál kisebb. A többiek viszont bővültek: a második negyedévben Szlovákia és Litvánia gazdasága 1 százalék körüli, míg Horvátország és Románia GDP-je 2 százalék feletti ütemben bővült. Az Európai Unió gazdasága átlagosan 0,5, az eurozónáé 0,6 százalékkal növekedett.
A magyar GDP-adat KSH által közölt részleteiből világosan látszik, hogy a tavalyi, súlyos aszály miatt nagyon gyenge mezőgazdasági termeléshez képest kiemelkedő agrárnövekedés nélkül még rosszabbak lennének a GDP-számok. Általában ugyan agrárországnak gondoljuk magunkat, valójában azonban a gazdasági teljesítményünkön belül messze nem kiugró a mezőgazdaság részaránya. Ha azonban az agrárium teljesítményében olyan drasztikus kilengések vannak, mint tavaly, illetve ahhoz képest idén, az már a teljes GDP-t is érdemben befolyásolja. Márpedig 2023. második negyedévében 67,9 százalékkal haladta meg a mezőgazdaság teljesítménye az egy évvel korábbit. (Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy 2022-ben viszont csaknem a korábbi 60 százalékára esett az agrártermelés a rossz időjárás miatt.)
A mezőgazdaság idei helyreállása önmagában 1,7 százalékkal fékezte a GDP csökkenését. A gazdaság meghatározó területei közül ezen felül a kommunikációs és a pénzügyi ágazat tudott érdemi pluszt felmutatni. Utóbbinak az lehet a magyarázata, hogy ugyan a hitelezés jelentősen visszaesett, azonban a befektetési szolgáltatások bővülhettek, hiszen nagyon sokan mozgatták meg a pénzüket, hogy védjék az infláció ellen, ez pedig növelte ennek az ágazatnak a teljesítményét és bevételét is. Az agráriumon kívül a legnagyobb csökkenésfékező hatás az egészségügyi és szociális ellátásnak tudható be, ami 10 százalékkal nőtt egy év alatt, és így 0,4 százalékkal javított a GDP-számon.
Itt azonban vége is szakad azoknak a területeknek, amelyek ilyen körülmények között is képesek voltak növekedni. A gazdasági teljesítmény gerincét adó ipar teljesítménye 5,7 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, ráadásul ez az adat már egy éve folyamatosan romlik. Az építőiparban még ennél is nagyobb, 6 százalékos esés tapasztalható. Van azonban olyan ágazat is, ahol még ennek az adatnak is örülnének, a kereskedelemben ugyanis 12,6 százalékos volt a visszaesés, ami egyenes következménye a kiugróan magas infláció miatti hatalmas reálbércsökkenésnek.
A háztartások fogyasztási kiadásai összességében 3,2 százalékkal csökkentek, és a spórolás mértékét jól mutatja, hogy a nem tartós termékekből, napi élelmiszerekből 9 százalékkal kevesebbet vásároltak az emberek. A fogyasztás csökkenésénél azonban van brutálisabb szám is, a beruházások visszaesése, ami 15,6 százalékos az egy évvel korábbihoz képest.
A GDP-csökkenés összetevői alapján egyelőre nem látszik az, hogy min alapulhatna a második félévben az a visszapattanás, hirtelen lendületes növekedés, amiben a kormány bízik az eredeti adatok megismerése után tett nyilatkozat szerint. A mezőgazdaság ugyan a nyári hónapokban az eddigihez hasonló lendületet mutathat vagy még annál is nagyobbat, hiszen tavaly a későbbi betakarítású növényekből volt a legrosszabb termés a történelmi aszály miatt. Más területen azonban nem látszanak akkora pozitív változások, amelyek nagy lendületet tudnának adni az iparnak vagy a kereskedelemnek. Az infláció ugyan fékeződik, de még mindig nagyon magas, ettől egyelőre aligha fognak érezhetően többet költeni az emberek, mint eddig. A beruházásokban sem látszik az az ugrás, amire szükség lenne ahhoz, hogy az ország összességében GDP-növekedést produkáljon 2023 egészében.
A most megismert számok alapján valószínűbbnek tűnik, hogy a legjobb esetben is maximum a visszaesést sikerül elkerülni a magyar gazdaságnak 2023-ban, de már ehhez is olyan növekedésre lenne szükség az év hátralévő részében, aminek nem látszanak az alapjai. Az elemzők is sorra rontják a prognózisaikat, így összességében érdemes arra felkészülni, hogy Magyarország GDP-je mínuszban zárhatja az év egészét. A gazdaság teljesítménye és kilátásai pedig döntő módon hatnak majd arra, milyen béremelést tudnak és akarnak adni a cégek a dolgozóiknak 2024 elején.
