A magas infláció elleni védekezés érdekében olyanok közül is sokan vágtak bele a befektetésekbe, akik eddig nem vásároltak értékpapírokat a megtakarításaikból. Ez meg is látszik az ehhez szükséges értékpapírszámlák nyitásában, hiszen százezrek hoztak létre újonnan ilyeneket, és kezdtek el ezeken keresztül befektetni. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat az értékpapírszámlák nyitásáról és használatáról.
Mi az értékpapírszámla?
Az értékpapírszámla egy speciális számla, amelyen a befektetéseinket tarthatjuk és ezen keresztül adhatjuk-vehetjük a befektetési jegyeket, állampapírokat, kötvényeket, részvényeket. A számla alkalmas rendszeres és alkalmi megtakarítások kezelésére is. Ilyen számlát tudunk nyitni a kereskedelmi bankoknál, brókercégeknél és a állampapírokra a Magyar Államkincstárnál is.
A Magyar Államkincstárnál megnyitható a speciális Start-értékpapírszámla is, amelyen az inflációkövető Babakötvény helyezhető el.
Miért van szükség értékpapírszámlára a befektetésekhez?
Az értékpapírszámla funkciója eltér a hagyományos bankszámlától. A lakossági bankszámlákat elsősorban olyan pénzügyi tranzakciókra használjuk, mint például az átutalásos vagy kártyás kártyás vásárlások, számlafizetések (csoportos beszedési megbízással vagy rendszeres utalással), fizetés, egyéb bevétel (havi bér) fogadása. A bankszámlához emellett tartozhat banki betét is, amelyhez nincs szükség értékpapírszámlára.
Az értékpapírszámlán a különböző értékpapírjainkat lehet tartani, amelyek már csak dematerializálva léteznek, azaz nem nyomtatják ki őket. Ez a számla nem alkalmas arra, hogy az értékpapírügyletektől függetlenül harmadik személynek utaljunk róla vagy hogy ide fogadjunk tőle pénzt. Pénzt lehet tartani az értékpapírszámlán, ez nincs kizárva, hiszen az értékpapírvásárlások ebből történhetnek, ahogy az eladások után is pénz érkezik a számlára.
Mit tarthatunk értékpapírszámlán?
A pénz mellett számos értékpapírtípust is lehet tartani az értékpapírszámlán:
- részvényt,
- kötvényt,
- befektetési jegyet,
- ETF (Exchange Traded Fund) jegyet,
- opciót,
- határidős tőzsdei, árupiaci kötésegységet (kontraktus).
Milyen fajtái vannak az értékpapírszámlának?
Az értékpapírszámláknak több típusát is megkülönböztetjük. Egyrészt érdemes különbséget tenni a hagyományos, illetve a tőzsdei kereskedést biztosító értékpapírszámlák között. Előbbieket állampapírok és befektetési jegyek vásárlására lehet használni, utóbbinál viszont részvények és tőzsdei termékek is elérhetőek.
Vannak speciális, adókedvezmény igénybevételét lehetővé tevő értékpapírszámlák is. Ilyen a tartós befektetési számla (TBSZ). Ez olyan államilag támogatott számlatípus, amelynél a számlán a 3-5 évre elhelyezett és befektetett pénz részben vagy egészben mentesül a kamat-, árfolyamnyereség- és osztalékadó alól. Erről a számlatípusról ebben a cikkben részletesen olvashatsz.
Egy másik speciális értékpapírszámla a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), amely abban különbözik a TBSZ-től, hogy az ott kamatoztatott pénzhez csak akkor férhetünk hozzá, ha nyugdíjba vonultunk. A NYESZ emellett a három közül az egyik olyan nyugdíjmegtakarítási eszköz, amely mellé 20 százalékos adóvisszatérítés vehető igénybe.
Hol nyitható értékpapírszámla?
Értékpapírszámlát nyithatunk a kereskedelmi bankoknál, brókercégeknél, a Magyar Államkincstárnál és a Magyar Postán is.
A Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámla egy speciális számla, amelyen a számlatulajdonos által jegyzett dematerializált állampapírokat tartják nyilván. Erre a számlára alkalmanként és rendszeresen is lehet állampapírt vásárolni. A Magyar Államkincstárnál vezetett számla előnyei közé tartozik, hogy
- a számlavezetés díjmentes,
- 100 százalékos állami garanciát nyújt az állam a tőkére és a kamatra,
- rövid-, közép- és hosszú távú befektetési lehetőségek közül lehet választani,
- egyszerűen és ingyen lehet kezelni az online felületeket (WebKincstár, MobilKincstár).
A bankoknál ennél valamivel költségesebb egy értékpapírszámla fenntartása, bár a nyitásért önmagában még nem is kell fizetni. Pénzbe kerül azonban a számlavezetés, és a számlán tartott állomány után is számolhat fel díjat a bank.
Ki nyithat értékpapírszámlát?
Értékpapírszámlát bármely magánszemély nyithat, ez sem a bankoknál, sem az államkincstárnál nem bonyolult procedúra. A kereskedelmi bankok feltételként szabhatják meg, hogy rendelkezni kell egy, a banknál vezetett fizetési számlával is, emellett a számlanyitásnál meg kell adni az adóazonosító jelet. Utóbbira azért van szükség, mert a megtakarítások után keletkezett kamatnak valószínűleg adóvonzata is lesz, például osztalék vagy árfolyamnyereség alapján.
A befektetéseknél előforduló adókról ebben a cikkben írtunk részletesebben.
Ki rendelkezhet az értékpapírszámla felett?
Az értékpapírszámla felett nem rendelkezhet akárki. Értelemszerűen joga van ehhez a számla tulajdonosának, ő pedig adhat meghatalmazást más személyeknek eseti vagy állandó jelleggel tranzakciók lebonyolítására. Az állandó meghatalmazással rendelkező számlakezelő esetében nincs korlát a tranzakciók számát tekintve, az eseti meghatalmazott viszont csak egy adott ügyletre kaphat jogosultságot a számla tulajdonosától.
Milyen költségei vannak az értékpapírszámlának?
Az értékpapírszámla költségeit elsősorban az befolyásolja, hogy hol nyitjuk meg és hogy mire használjuk. Ahogy fentebb már írtuk, a Magyar Államkincstárnál megnyitott értékpapírszámlát semmibe nem kerül megnyitni és fenntartani, a kereskedelmi bankok azonban különböző díjakat számolhatnak fel a számlavezetésért és az elvégzett tranzakciókért is. Arról, hogy melyik banknál mennyibe kerül az értékpapírszámlák fenntartása, ebben a cikkben írtunk részletesen.
Hogyan adóznak az értékpapírszámlán lévő befektetések?
A befektetések után szerzett hozamok után adózni kell, méghozzá nem is keveset. A felhalmozott kamatok, hozamok után egyrészt személyi jövedelemadót (szja) kell fizetni, ami 15 százalék, emellett 2023. július 1. óta az szja-köteles megtakarítási formák után 13 százalék szociális hozzájárulást (szocho) is kell fizetni. A 2023. június 30-ig megvalósított befektetések esetében csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetni, a szochót nem.
Ezek alól vannak kivételek: egyáltalán nem kell például adózni az állampapírokon elért nyereség után, illetve a legalább tíz éve meglévő életbiztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások után sem, adókedvezményben részesülnek a fentebb leírt speciális számlákon tartott befektetések is.
Milyen tranzakciókat hajthatunk végre az értékpapírszámlán keresztül?
Ez attól függ, hogy melyik szolgáltatónál vezetünk számlát, illetve hogy hagyományos vagy tőzsdei kereskedést is biztosító értékpapírszámlánk van. Az Magyar Államkincstárnál vezetett számlát például állampapír vásárlásra és eladásra használhatjuk, a kereskedelmi bankoknál nyitott számlával viszont ezek mellett az adott bank által felkínált befektetési alapjaiba is be lehet fektetni. Hátrány viszont, hogy a bankok a többi pénzintézet alapjait legtöbbször nem teszik elérhetővé az ügyfeleik számára.
A tőzsdei kereskedésre is alkalmas értékpapírszámlával részvények, ETF-ek, warrantok és néhány külföldi részvény is elérhetővé válik. Mielőtt ilyen típusú számlát nyitunk, érdemes megnézni, hogy milyen tőzsdét lehet azon keresztül elérni.
Mire jó az MNB értékpapír egyenleg lekérdező alkalmazása?
Az MNB ÉSZLA internetes egyenleglekérdező alkalmazását valamennyi értékpapírszámla tulajdonos igénybe tudja venni, akár mobileszközön is. Ennek a segítségével a számlavezetőtől kapott kimutatásokat össze lehet vetni az MNB felé megküldött, személyes adatokat nem tartalmazó adataival, vagyis ellenőrizni lehet, hogy a számlavezető megfelelően vezeti-e az adott értékpapírszámlát, illetve, hogy ugyanazokat az adatokat továbbítja-e a számlatulajdonos és az MNB irányába.
Milyen adatokat mutat meg az ÉSZLA?
A kimutatásban két fő információt lehet nyomon követni:
1. A rendelkezésre álló felhasználható egyenleget (pénzeszközök jogi egyenlege).
2. A számlán vezetett értékpapírok elnevezését és darabszámát (értékpapírok készlete).
Az opciós és a határidős eszközök ebben a kimutatásban nem jelennek meg, illetve az értékpapírok aktuális piaci értékét sem jeleníti meg.
