Csütörtök reggelre jogszabály cunami várta a pénzüket még nem állampapírban tartókat. Kis- és nagybefektetők most egyaránt a cirkalmas megfogalmazásokat bújhatják, ha meg akarják tudni, mikor és mennyi plusz adóba kerül nekik, ha még mindig nem hajlandók állampapírt venni a pénzükért. Végigvettük az újabb adóteher és előírások legfontosabb kérdéseit.
Milyen befektetésekre vonatkozik júliustól a szocho megfizetésének új kötelezettsége?
A szocho (szociális hozzájárulási adó) fizetésének kiterjesztése olyan befektetésekből származó jövedelmekre vonatkozik, amelyek az szja-törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek, és ez alapján kell utánuk 15 százalékos szja-t fizetni. Vannak olyan befektetési jövedelmek, amelyek után már jelenleg is kell szochót fizetni, esetükben az adózás nem változik. Olyan befektetési nyereségekre sem kell pluszban szochót fizetni júliustól, amelyek nem kamatjövedelemként adóznak vagy részesülnek adókedvezményben az szja-törvény szerint. Ilyen például az árfolyamnyereségként adózó, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem, a tartós befektetési számlán lévő, illetve a biztosítási és nyugdíj-előtakarékossági kedvezményekkel támogatott befektetésekből származó jövedelem.
Le van kötve a pénzem a bankban. Júliustól kell utána 13 százalékos szochót is fizetnem?
A mostani lekötés ideje alatti kamatjövedelemből még nem, csak a 15 százalékos kamatadót. Akkor sem, ha a lekötés ideje átnyúlik július elsején. Ha azonban július elseje után újra lekötöm, akkor az azért kapott kamatra már igen.
Meddig köthetem le banki betétben a pénzemet szocho mentesen?
Június 30-ig. A szochót ugyanis a július elsejétől lekötött betétek kamatjövedelme után kell csak megfizetni.
Kell-e szochót fizetnem a folyószámlámon lévő pénz után?
A folyószámlán, fizetési számlán lévő lekötetlen pénzek után is csak akkor kell fizetni, ha ezekre kamatot kapunk. Lekötés nélkül erre jelenleg csak egy-két példa van a bankok között. Náluk a július elsejétől kapott kamatokra kell megfizetni a szochót is.
Milyen esetben kell fizetnem szochót a befektetési jegyeim és kötvényeim nyeresége után?
Az ezeken elért nyereség után csak akkor kell szochót fizetni, ha június 30-át követően vásároltam őket. Ezeknél a “kollektív befektetési értékpapíroknál” és “hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál” abban az esetben kell szochót fizetni, ha egyébként kamatadót is. Ilyenkor a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára, továbbá az ilyen értékpapírok beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor az árfolyamnyereségre fizetjük a szochót. Államkötvényekre (állampapírokra) ez a kötelezettség nem vonatkozik. Továbbá az ingatlanalapok befektetési jegyeire sem.
Kell-e szochót fizetnem júliustól az életbiztosításra és nyugdíjbiztosításra kapott jövedelem után?
A megtakarítási célú életbiztosításoknál és nyugdíjbiztosításoknál csak olyan esetben, ha a június 30. után kötött biztosításból származik kamatadó köteles jövedelmünk. Itt is az az ökölszabály, hogyha a jövedelem kamatadó köteles, akkor szochót is kell utána fizetni júliustól. A biztosítói teljesítésből - ha az nem kamatadó mentes vagy nem az szja-törvény kamatadó szabályai alapján minősül adóköteles jövedelemnek - a befizetett díjat meghaladó összeg után kell a szochót megfizetni. A kockázati életbiztosítás díja ebből a szempontból nem minősül befizetett díjnak, így az ilyen kifizetésekre nem kell szochót sem fizetni. A befektetési (unit-linked) életbiztosítások után viszont igen. Befizetett díjnak minősül ebből a szempontból a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeg is.
Meddig kell fizetni a szochót a kamatadó köteles jövedelmek után is?
Az új jogszabály szerint július 1-től a jelenlegi veszélyhelyzet fennálltáig. Az eddigi tapasztalataink alapján azonban tudhatjuk, hogy a veszélyhelyzetet meg lehet és meg is szokták hosszabbítani, ha pedig mégsem, akkor jöhet egy újabb, másik veszélyhelyzet. Arra is találni bőven példát, hogy a veszélyhelyzeti szabályokból, plusz terhekből később szokványos fizetnivaló vagy előírás válik. Vagy az eredetileg megszabott konkrét határidőt újra és újra meghosszabbítják, mint például az extraprofitadóknál, a jelzáloghitelek és kkv-hitelek kamatstopjainál vagy az ársapkáknál.
Mekkora kamatelőnye van az állampapíroknak az adóköteles befektetésekhez képest?
A kamatadó és a szocho a kamatjövedelemnek számító nyereségünk 15+13, azaz összesen 28 százalékát vonja el. Ehhez képest nulla az adó, ha állampapírt veszünk. (Ez a szabály a 2019. június 1. után kibocsátott lakossági állampapírokra él.) Ráadásul ha az ehhez szükséges értékpapírszámlát az államkincstárnál vezetjük, akkor annak nincs is díja, továbbá az ide és innen utalt pénzre nem számolnak fel tranzakciós illetéket sem. Ahhoz tehát, hogy kamatadó és szocho köteles befektetéssel ugyanakkora nettó hozamra tegyünk szert júliustól, mint az állampapírok vásárlásával, azoknál nagyjából 30 százalékkal magasabb kamatra, hozamra, árfolyamnyereségre lenne szükség.
A kamatjövedelmek szochójára vonatkozik-e a szocho-plafon?
A szocho-törvény alapján bizonyos jövedelmeknél a szochót addig kell csak megfizetni, amíg a magánszemély meghatározott jövedelmei együttes összege az adóévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Ebbe beleszámítanak a jelenleg is szocho köteles tőkejövedelmek is. Az új jogszabályban azonban az szerepel, hogy a kamatjövedelmek esetén ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, tehát azok után felső korlát nélkül kell szochót fizetni július 1-től.
