Történelmi csúcsra ért a TBSZ-ek száma Magyarországon, amióta az állam durván megsarcolja a hozamokat. Úgy tűnik, a vagyonos ügyfelek élnek főleg a lehetőséggel, pedig a kis pénzűek is jól járhatnának. Egy kiskapu volt eddig a szabályozásban, ezt bezárja most a kormány.

Hiába voltak pazar hozamok tavaly, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak is nehéz helyzetben vannak. Az előbbiek főleg a különadótól szenvednek, az utóbbiaknál a tagság elöregedése jelent problémát. 

Az első negyedévben 4 ezer milliárd forinttal, vagyis családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona. A legjobban a vagyonos vállalkozók, cégtulajdonosok járhattak.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly 21 százalékos nettó átlaghozamot értek el. A 15 éves 7 százalékos hozam is jól mutat, ami kimagasló, 2 százalékot meghaladó reálhozamot eredményezett a pénztári tagoknak.

A megdrágult élet miatt az emberek igyekeznek olcsóbb termékeket venni, mellékállást, jobban fizető munkát keresni. A legtöbben az edzőtermet és a streaming előfizetésüket lennének hajlandóak feláldozni.

Több mint 42 ezer tartós befektetési számlát nyitottak tavaly a magyarok, hogy ne kelljen keményen adózni a hozama után. A másik adókedvezményes lehetőséget, a nyugdíj-előtakarékossági számlát már az államkincstár is kínálja, de mivel ilyet főleg a brókercégeknél kötnek, kérdés, hogy csak állampapíros befektetésre mennyi ügyfeleket lehet vele szerezni.

A lakosság az állampapírokat reklámozó edukációs levelet a szemétbe dobta, inkább befektetési alapokat vagy OTP-részvényt vásárolt a karácsonyfa alá.

Kedden vásárolható meg utoljára a 9,9, százalékos kamatú PMÁP, szerdától már csak a 7,9 százalékos kapható. Nem tudni, mi történt a sok kamattal, amit januárban kifizetett a kisbefektetőknek az ÁKK, de az értékesítések szerint nem állampapírba fektették az összes pénzt. 

Egy éve még 16 százalékos kamatot fizetett a PMÁP, az új sorozat évesítve mindössze 7,9 százalékot fog. Február 6-ig lehet vásárolni a régebbi, éves szinten 9,9 százalékos kamatot fizető sorozatból. 

Nemcsak a százmilliárdos bevételt hozó, bankban, biztosítókban és mobilszolgáltatóban lévő érdekeltségeitől válik meg az állam, hanem a Balatonnál lévő üdülőiből is elárverez párat.

Budapest V. kerületét is megelőzve Tihanyban adták el a legmagasabb átlagos négyzetméteráron a lakóingatlanokat. A legdrágább települések listájára Zsira és Pogány községek is felkerültek.

Új lakossági állampapírokat vehetnek a befektetők jövő hétfőtől. A Fix MÁP 7 százalékos kamatot fizet majd, az új BMÁP kamatbónusza magasabb lesz a réginél. Az egyéves állampapír kamata viszont 8-ról 6,5 százalékra csökken.

A borok ára és minősége, illetve a lakóingatlanok ára között nincs szoros összefüggés. A legdrágább borokat termelő tokaji borvidéken a legolcsóbbak az ingatlanok. Pannonhalmán kastélyt, Bogláron luxusingatlant, Egerben vár melletti lakást vehet.

Október nemcsak a hangyányival 10 százalék alatti inflációt hozta el, hanem az Ersténél már a 10 százalékos bővülést is a lakossági hitelekben. Nagy szó ez az idén, mert a a lakáskölcsönök padlót fogtak, a babaváró is csak mostanra tért magához, még a személyi kölcsönt tartotta magát a legjobban 2023 eddigi hónapjaiban.

Október elejétől már küldhetnék a bankok az állampapírok tájékoztató levelet az ügyfeleknek, de a legtöbb hitelintézet csak decemberben postázza ki a dokumentumot. A tartalma már régen köztudott, de az abban szereplő kamatokat aligha kapja meg majd az ügyfél.

Az értékpapírszámlák megnyitása általában ingyenes, utána viszont számos költséggel kell számolni. Aki csak államampapír vesz, annak verhetetlen az államkincstári számla ingyenessége, de a bankok már nemcsak egymással, hanem a kincstárral is versenyeznek a feltételekben.

A várakozásoknál jobb eredményt ért el az OTP az idei első félévben és a második negyedévben. Magyarországon nem túl fényes a helyzet, de a külföldi leányoknál egyre szebbek a számok. Az OTP az idén GDP-csökkenést vár Magyarországon. 

A jövő héten jön az új inflációkövető lakossági állampapír, ami már tízéves futamidejű lesz. A futamidő nő, de kamatbónusz tovább csökken, már csak 14,75 százalékos lesz az induló kamat, és mindössze 25 millió forintnyit adnak el egy ügyfélnek. 

Csütörtök reggelre jogszabály cunami várta a pénzüket még nem állampapírban tartókat. Kis- és nagybefektetők most egyaránt a cirkalmas megfogalmazásokat bújhatják, ha meg akarják tudni, mikor és mennyi plusz adóba kerül nekik, ha még mindig nem hajlandók állampapírt venni a pénzükért. Végigvettük az újabb adóteher és előírások legfontosabb kérdéseit.

Sok pénzt félretettek az első negyedévben azok, akik tudtak. A nagy devizázási lázat felváltotta az idén az állampapírok, befeketési alapok és banki kötvények iránti lelkesedés, még a készpénz feltétlen hívei is elkezdtek valamilyen befektetést keresni a magas inflációban. A hitelpiacon nettó törlesztővé vált a lakosság, a drága bankhitel keveseknek kell.

Bár a lekötött betétekre nulla százalék körüli kamatot adnak a nagybankok, több hitelintézet elkezdett kötvényeket kibocsátani a kisbefektetőknek, ezek kamata pedig igazán vonzó forintban, euróban és dollárban is. Rá is haraptak ezekre a kisbefektetők, néhány hónap alatt csaknem 200 milliárd forintért vásároltak belőlük.

Több mint hárommilliárd forint értékben vásároltak befektetési célú aranyat 2022-ben a BÁV Zálognál. Ez az érték a 2021-es forgalom háromszorosa. A forintért aranyat vásárlók a dollárerősödés nyereségét is bezsebelhették.

Török részvényalapot kellett volna venni egy éve, vagy valamilyen árupiacit, ezekkel a 2022-es fekete évben is bankot lehetett robbantani. Szerencsére pluszban zárta a kisbefektetők kedvencei, az ingatlan- és rövid kötvényalapok is. 

Van, aki már meg is találta: a Diófa Alapkezelő Prémium Vagyonkezelési szolgáltatása kedvező költségstruktúrával kínál egyedi diszkrecionális vagyonkezelést.

Az egész világon és Magyarországon is kiemelkedő vagyongyarapodást hoztak a befektetőknek az elmúlt évek. Ez a folyamat azonban 2022-ben durván megfordult, és az elkövetkező években sem várható az aranyévek visszatérése.

Hónapról hónapra nő az infláció, már a recesszióra készül a gazdaság, a részvények gyászos teljesítenek. Mit csináljon ebben a helyzetben egy kisbefektető, és mit ne? 

A Gránit Bank 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a az Equilor Befektetési Zrt.-ben, amely a hazai piac egyik legjelentősebb befektetési szolgáltatója és brókercége.

Egyesül a Random Capital és az Erste Befektetési Zrt., amivel a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb forgalmú hazai brókercége jön létre. Ketten együtt 330 ezer ügyfélszámlán 3000 milliárd forint vagyon kezelnek.

Az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik pénzügyi tervet készítettek a következő hónapra - derül ki az OTP Bank közleményéből. 2011-ben még a magyarok közel 60 százaléka készült fel anyagilag a következő hónapra, 2021-ben ez az arány már csak 40 százalék volt. Ennek ellenére az elmúlt időszakban sokan tudták növelni a megtakarításaikat.

Fordulat következett be a befektetések piacán, a megtakarítók átrendezték a befektetéseiket, hogy magas infláció idején is reálhozamot tudjanak elérni. 

Vége az olcsó pénznek, nyakunkon a magas infláció és a háború okozta bizonytalanság. Mit tehet ilyenkor egy kisbefektető, hogyan óvhatja meg vagy akár gyarapíthatja a vagyonát?

A unit-linked, vagy más néven befektetési egységhez kötött életbiztosítás, egyszerre valósít meg biztosítási és megtakarítási célt. Látszólag ez egy olyan életbiztosítás, amelynél eldönthetjük, hogy havonta, vagy csak a futamidő elején, egyszer fizetjük be a megtakarítási összeget, ugyanakkor – elvileg – jól használva két legyet üthetünk egy csapásra: nem kell külön biztosítást kötni és befektetéssel időt tölteni.

Kockázatot kell vállalni, de milyen mértékben? A Bank360 a kockázattal járó pénzügyi tevékenységeket járja körbe, mint amilyen a nagy összegű hitelfelvétel és a nem biztos hozamú befektetések. Megmutatjuk, hogy a sok esetből levont átlagos hozam nem feltétlenül számít a mi befektetésünknél, ahogy az átlagos kockázat sem a mi hitelfelvételünknél. A pénzügyi kockázatot az esetleges csőd szempontjából mutatjuk be, aminek első példáját egy látszólag nem pénzügyi probléma, egy Black Jack játékos szerencsétlen esete alapján szemléltetjük.

Minden olyan vállalkozás számára kötelező a LEI-kód használata, amely befektetési számlát vezet, függetlenül attól, köt-e ügyleteket. A LEI-kód nélkül nem lehetséges a tőzsdei kereskedés. A szolgáltatás szabadáras, jelentős különbségek vannak a regisztrátorok között. Elmondjuk a részleteket.

Mit érdemes kezdeni a hirtelen házhoz állt pénzzel? Melyik élethelyzetben mivel járunk a legjobban? A Bank360 ad öt könnyen követhető tanácsot, hogy ne veszítsen a pénzünk az értékéből, hanem nekünk dolgozzon.

Sokáig úgy tűnt, nem lesz párja a szuperállampapírnak: a MÁP+ minden más állampapírnál jobban teljesített, mióta bevezették. Aztán az infláció elkezdett fölfelé lépdelni, így pedig már nem annyira egyértelmű ez az előny. Mi a helyzet most, és letaszíthatja-e az inflációkövető papír a szupert a trónról?

Nincs könnyű helyzetben az, aki szeretné befektetni a pénzét. Az ingatlanárak az egekben vannak, a részvények, kötvények nem kecsegtetnek nagy hozamokkal, kifejezetten nehéz ügy jó helyre tenni a pénzt - főleg akkor, ha nem igazán vagyunk járatosak a befektetések világában. Ezen a piacon hatalmas lökést adott a szuperállampapír, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), amelynek évről évre emelkedik a kamata a futamidő alatt. Mik a tudnivalók?

Az év első fele mindig a tervezgetésekről, nagy várakozásokról, újévi jóslatokról szól. A pénzügyi szektorban sincs ez másképp – itt az ideje hát, hogy megvizsgáljuk, mi várható 2020-ban a pénzpiacon. A kérdésre Horváth István, a Sberbank szakértője adja meg a választ.

Az év első hat hónapjában brutális mennyiségű pénz áramlott az új szuper-állampapírba: 882,7 milliárd forint, ami nagyjából annyi, mint amennyi lakáshitelt kihelyeztek a bankok ugyanezen idő alatt. A rendkívül kedvező hozamokkal bíró állampapír el is csábított jónéhány befektetőt a lakáspiactól.

A néhány ezer forintot rendszeresen félretenni akaró ügyfeleket célozza az Erste Bank új befektetési programja, az Erste Future. Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a program célja egyrészt, hogy a szélesebb ügyfélkör is megismerkedjen a banknál elérhető befektetési és megtakarítási lehetőségekkel, és részesedjenek az értékpapírpiaci hozamokból.

Varga Mihály pénzügyminiszter új lakossági állampapír elindítását jelentette be, amellyel a kisbefektetőket célozzák meg. A kormány döntése alapján a kedvező hozamot ígérő állampapír június 1-jétől lesz elérhető.