Több mint hárommilliárd forint értékben vásároltak befektetési célú aranyat 2022-ben a BÁV Zálognál. Ez az érték a 2021-es forgalom háromszorosa. A forintért aranyat vásárlók a dollárerősödés nyereségét is bezsebelhették.

Török részvényalapot kellett volna venni egy éve, vagy valamilyen árupiacit, ezekkel a 2022-es fekete évben is bankot lehetett robbantani. Szerencsére pluszban zárta a kisbefektetők kedvencei, az ingatlan- és rövid kötvényalapok is. 

Van, aki már meg is találta: a Diófa Alapkezelő Prémium Vagyonkezelési szolgáltatása kedvező költségstruktúrával kínál egyedi diszkrecionális vagyonkezelést.

Az egész világon és Magyarországon is kiemelkedő vagyongyarapodást hoztak a befektetőknek az elmúlt évek. Ez a folyamat azonban 2022-ben durván megfordult, és az elkövetkező években sem várható az aranyévek visszatérése.

Hónapról hónapra nő az infláció, már a recesszióra készül a gazdaság, a részvények gyászos teljesítenek. Mit csináljon ebben a helyzetben egy kisbefektető, és mit ne? 

A Gránit Bank 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a az Equilor Befektetési Zrt.-ben, amely a hazai piac egyik legjelentősebb befektetési szolgáltatója és brókercége.

Egyesül a Random Capital és az Erste Befektetési Zrt., amivel a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb forgalmú hazai brókercége jön létre. Ketten együtt 330 ezer ügyfélszámlán 3000 milliárd forint vagyon kezelnek.

Az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik pénzügyi tervet készítettek a következő hónapra - derül ki az OTP Bank közleményéből. 2011-ben még a magyarok közel 60 százaléka készült fel anyagilag a következő hónapra, 2021-ben ez az arány már csak 40 százalék volt. Ennek ellenére az elmúlt időszakban sokan tudták növelni a megtakarításaikat.

Fordulat következett be a befektetések piacán, a megtakarítók átrendezték a befektetéseiket, hogy magas infláció idején is reálhozamot tudjanak elérni. 

Vége az olcsó pénznek, nyakunkon a magas infláció és a háború okozta bizonytalanság. Mit tehet ilyenkor egy kisbefektető, hogyan óvhatja meg vagy akár gyarapíthatja a vagyonát?

A unit-linked, vagy más néven befektetési egységhez kötött életbiztosítás, egyszerre valósít meg biztosítási és megtakarítási célt. Látszólag ez egy olyan életbiztosítás, amelynél eldönthetjük, hogy havonta, vagy csak a futamidő elején, egyszer fizetjük be a megtakarítási összeget, ugyanakkor – elvileg – jól használva két legyet üthetünk egy csapásra: nem kell külön biztosítást kötni és befektetéssel időt tölteni.

Kockázatot kell vállalni, de milyen mértékben? A Bank360 a kockázattal járó pénzügyi tevékenységeket járja körbe, mint amilyen a nagy összegű hitelfelvétel és a nem biztos hozamú befektetések. Megmutatjuk, hogy a sok esetből levont átlagos hozam nem feltétlenül számít a mi befektetésünknél, ahogy az átlagos kockázat sem a mi hitelfelvételünknél. A pénzügyi kockázatot az esetleges csőd szempontjából mutatjuk be, aminek első példáját egy látszólag nem pénzügyi probléma, egy Black Jack játékos szerencsétlen esete alapján szemléltetjük.

Minden olyan vállalkozás számára kötelező a LEI-kód használata, amely befektetési számlát vezet, függetlenül attól, köt-e ügyleteket. A LEI-kód nélkül nem lehetséges a tőzsdei kereskedés. A szolgáltatás szabadáras, jelentős különbségek vannak a regisztrátorok között. Elmondjuk a részleteket.

Mit érdemes kezdeni a hirtelen házhoz állt pénzzel? Melyik élethelyzetben mivel járunk a legjobban? A Bank360 ad öt könnyen követhető tanácsot, hogy ne veszítsen a pénzünk az értékéből, hanem nekünk dolgozzon.

Sokáig úgy tűnt, nem lesz párja a szuperállampapírnak: a MÁP+ minden más állampapírnál jobban teljesített, mióta bevezették. Aztán az infláció elkezdett fölfelé lépdelni, így pedig már nem annyira egyértelmű ez az előny. Mi a helyzet most, és letaszíthatja-e az inflációkövető papír a szupert a trónról?

Nincs könnyű helyzetben az, aki szeretné befektetni a pénzét. Az ingatlanárak az egekben vannak, a részvények, kötvények nem kecsegtetnek nagy hozamokkal, kifejezetten nehéz ügy jó helyre tenni a pénzt - főleg akkor, ha nem igazán vagyunk járatosak a befektetések világában. Ezen a piacon hatalmas lökést adott a szuperállampapír, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), amelynek évről évre emelkedik a kamata a futamidő alatt. Mik a tudnivalók?

Az év első fele mindig a tervezgetésekről, nagy várakozásokról, újévi jóslatokról szól. A pénzügyi szektorban sincs ez másképp – itt az ideje hát, hogy megvizsgáljuk, mi várható 2020-ban a pénzpiacon. A kérdésre Horváth István, a Sberbank szakértője adja meg a választ.

Az év első hat hónapjában brutális mennyiségű pénz áramlott az új szuper-állampapírba: 882,7 milliárd forint, ami nagyjából annyi, mint amennyi lakáshitelt kihelyeztek a bankok ugyanezen idő alatt. A rendkívül kedvező hozamokkal bíró állampapír el is csábított jónéhány befektetőt a lakáspiactól.

A néhány ezer forintot rendszeresen félretenni akaró ügyfeleket célozza az Erste Bank új befektetési programja, az Erste Future. Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a program célja egyrészt, hogy a szélesebb ügyfélkör is megismerkedjen a banknál elérhető befektetési és megtakarítási lehetőségekkel, és részesedjenek az értékpapírpiaci hozamokból.

Varga Mihály pénzügyminiszter új lakossági állampapír elindítását jelentette be, amellyel a kisbefektetőket célozzák meg. A kormány döntése alapján a kedvező hozamot ígérő állampapír június 1-jétől lesz elérhető.