Hiába voltak pazar hozamok tavaly, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak is nehéz helyzetben vannak. Az előbbiek főleg a különadótól szenvednek, az utóbbiaknál a tagság elöregedése jelent problémát.  

Számtalan kihívással nézett szembe az elmúlt években az öngondoskodási és megtakarítási piac - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent Kockázati jelentéséből, amely a biztosítási, pénztári és tőkepiaci szektort vette górcső alá. 2022-ben nagyot estek a piacok, 2023-ban viszont jött a korrekció, ez jelentősen növelte a megtakarításokat - mondta Szeniczey Gergő, a jegybank ügyvezető igazgatója. 

A különadó nagyon fáj a biztosítóknak

Az életbiztosítási piac ennek ellenére gyengélkedik, a növekedése nem tartott lépést a GDP növekedésével. Az MNB azt szeretné, ha az éves díjbevétel elérné a GDP 3 százalékát, de ettől jócskán elmarad. “Jelenleg 2 százalékot tesz ki, szeretnénk, ha a jövőben ez változna” - mondta Nagy Koppány igazgató. A biztosítók közel 3500 milliárd forintot kezelnek, ennek 80 százaléka magyar eszköz, a fele állampapír. 

A biztosítási szektor nyereségessége is romlik, ebben nagy szerepe van a különadóknak. A magyarországi biztosítási piac nyereségessége elmarad a nemzetközi átlagtól. Több biztosítónál tőkefeltöltésre volt szükség, mert az elvárt szint 150 százaléka alá süllyedt a tőkefeltöltöttség. A lakásbiztosítási kampányban végül több mint 600 ezer szerződés mozdult meg, és nagyon sokan választották a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítást (MFO). 

Húsz év múlva összeomlás várhat a rendszerre

Az önkéntes nyugdíjpénztári szektornál a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a taglétszám csökken és egyre idősebb. A fiatalokat nem sikerül megszólítani, kevesen lépnek be. Az sem jó hír, hogy a meglévő tagság nagyjából fele egyáltalán nem fizet tagdíjat. Az egészségpénztáraknál jobb a helyzet, nő a taglétszám, és egyre többet fizetnek be a tagok. 

Az egyéni befizetések hajtják most a piacot, a munkáltatók szerepe visszaesett. Az MNB szeretné, ha a munkáltatók nagyobb szerepet kapnának a befizetésekben, mert így alacsony a penetráció, és a fiatalokat nehéz megszólítani, nem lépnek be, ha a munkáltató nem támogatja ebben. Ennek az is lehet a következménye, hogy 20 év múlva összeomlik a rendszer - figyelmeztet Nagy Koppány. Tavaly év végén a nyugdíjpénztáraknál lévő ügyfélvagyon meghaladta az 1900 milliárd forintot, ennek a 71 százaléka hazai befektetés volt. 

A brókercégek forgalma 2023-ban kiugróan magas volt, főleg az OTC piaci megbízások miatt (ezen a piacon forognak az állampapírok). A nyereségük is nőtt, ahogy az ügyfélállomány is, és az értékpapírszámlák száma is emelkedett. A befektetési alapkezelők 19 401 milliárd forintnyi vagyont kezeltek, csaknem másfélszer annyit, mint 2022 végén. A pénzpiaci és a rövid kötvényalapok állománya nőtt a legnagyobb mértékben, de az ingatlanalapok is népszerűek maradtak.