A parlamentnek benyújtott adótörvénycsomagból kiderül, hogy olyan ideiglenesnek mondott terheket is állandóvá tesz a kormány, amelyeket az extraprofitadó részeként eredetileg csak 2022-re és 2023-ra vezetett be. Ilyen az értékpapírügyletekre is kivetett tranzakciós adó, a kiterjesztett népegészségügyi adó, valamint a repülőjegyadó - derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
A kormány 2022. májusában jelentette be, hogy extraprofitadókat vezet be több gazdasági szektorra is július 1-től. Az akkori közlés szerint ezeket ideiglenesen, 2022-ben és 2023-ban kell megfizetniük az érintett társaságoknak, például a bankoknak, pénzügyi szolgáltatóknak, biztosítóknak, kiskereskedelmi láncoknak, gyógyszerkereskedőknek, energiacégeknek és távközlési vállalatoknak. Az extraprofitadóról szóló jogszabályban vezették be a légitársaságok hozzájárulásának hívott repülőjegyadót, megemelték a jövedéki adót, valamint kiterjesztették a népegészségügyi adót, továbbá a tranzakciós illeték megfizetését az értékpapírügyletekre is.
Azóta az eredeti adókat többször is megemelték, valamint kiterjesztették a gyógyszeriparra. Nemrégiben tették közzé, hogy az eredeti bejelentéssel szemben a veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott extraprofitadókat 2024-re is fenntartják, esetenként még meg is emelik.
A kormány ma benyújtott törvénycsomagjából már az is kiderül, hogy több, eredetileg ideiglenesnek mondott extraprofitadós teher állandóvá válik. Veszélyhelyzettől független fix elvonás lesz például a javaslat parlamenti elfogadását követően a légitársaságok hozzájárulásának hívott repülőjegyadó. Az indoklás szerint egyfajta zöldadóként viszik tovább a környezetterhelésre hivatkozva a közvetve a légitársaságokra kivetett sápot.
Hasonlóan széles kört érint az értékpapírügyletekre is kivetett tranzakciós illeték kőbe vésése. Az eredetileg szintén csak 2022-re és 2023-ra bevezetett teher szerint az értékpapírügyletekre is kell tranzakciós illetéket fizetni. Ennek alapja a befektetés ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). Az értékpapírügyletek tranzakciós illetéke 0,3 százalék, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.
Ez megegyezik a bankszámlákról történő átutalások illetékével, amelynek felső határát szintén az extraprofitadós rendelet emelt meg 6000 forintról 10 ezer forintra. Ezt a plafonértéket is megtartja a kormány a parlament elé beterjesztett törvényjavaslat szerint.
Mentes marad az értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól az, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. Ez praktikusan az állampapír-vásárlásokkal kapcsolatos utalásokat jelenti.
A tranzakciós illetéket azokra a pénzügyi szolgáltatókra is kiterjesztette a 2022-es kormányrendelet, amelyek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásokat végeznek (ilyen például a Revolut vagy a Wise). A tranzakciós illeték a bankszámlákról történő utalásoknál esetükben megegyezik az egyébként alkalmazott mértékkel, azaz átutalásonként 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint. Az adócsomag ezt a szabályt is megtartja, így nekik is folyamatosan fizetniük kell.
A törvényjavaslat beemeli az adótörvényekbe az extraprofitadók közül a jövedéki adók megnövelt mértékét, valamint a népegészségügyi adó kiterjesztését is, ami például az energiaitalokat, üdítő italokat, sós snackeket, ízesített söröket érinti. Az energiaellátókra vonatkozó extraprofitadó szabályok egy részét is törvényi szintre emeli a kormány 2024-től.
