A kormány szombati ülésén elfogadta az extraprofitadóként emlegetett új adókat és elvonásokat. Az erről szóló rendelet már meg is jelent. A repülések után 3900-9750 forintot kell fizetni, az értékpapírügyletekre 0,3 százalék lesz a tranzakciós illeték, és a Revolut jellegű utalások után is fizetni kell ezután.
Július 1-től az értékpapírügyletekre is kell tranzakciós illetéket fizetni, ennek alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). Amennyiben ez az érték külföldi pénznemben van meghatározva, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (A megfogalmazásból az következik, hogy az illetéket csak az értékpapír vételekor kell megfizetni.)
Az értékpapírügyletek tranzakciós illetéke 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint. (Ez megegyezik az átutalások illetékével). Mentes az értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
A tranzakciós illetéket azokra a pénzügyi szolgáltatókra is kiterjeszti a kormányrendelet, amelyek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásokat végeznek (ilyen például a Revolut vagy a Wise). A tranzakciós illeték megegyezik az egyébként alkalmazott mértékkel, azaz átutalásonként 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint. Az eddigi felső határ 6000 forint volt, ez most emelkedik 10 ezerre.
A repülőjegyadót a kormány légitársaságok hozzájárulásának hívja, amit a repülőtéri földi kiszolgálást végző cégeknek kell beszedni. A hozzájárulást a belföldről induló utasokra kell megfizetni (a tranzitutasokra nem).
A július 1-től élő repülőjegyadóra két tarifa van. A kormányrendelet szerint utasonként 3900 forintot kell fizetni, ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Írorszrszág, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna. Végső úti céllal más országokba repülő utasonként 9750 forint a hozzájárulás mértéke.
A banki különadót a helyi adó adólapját az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározó nettó árbevétel alapján kell fizetni. 2022-ben az adó mértéke 10 százalék, 2023-ban 8 százalék.
A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlőrészletben kell megfizetniük. 2023-ban pedig június 10-ig, október 10-ig és december 10-ig három egyenlő részletben.
A biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni a biztosítóknak. Ennek mértéke sávosan változik. 2022-ben magasabb, a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2-14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1-7 százalék.
A gyógyszerforgalmazókat a társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.
A távközlési pótadót is a helyi adóknál számított nettó árbevétel alapján kell fizetni a cégeknek. Az adó mértéke az 1 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0 százalék, az 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 7 százalék.
A kiskereskedőknek a jelenleg fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát kell befizetniük pótadóként 2022-ben. 2023-ban megemelkedik a kiskereskedelmi adó, amelynek mértéke 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0,15 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék lesz.
Az energiapiacon a világpiaci olajárnál olcsóbb orosz olajon keletkező nyereséget adóztatja meg az állam a Mol esetében. A különadó alapja az Oroszországból származó és a világpiaci nyersolaj árkülönbözetének hordóban mért mennyiségének a szorzata. Az adó mértéke 25 százalék, amit havonta kell megfizetni. Ezen felül a hazai kitermelésű olaj- és gáz bányajáradéka is nő, a kormány ezzel vonja el az energiaárak emelkedéséből származó extra bevétel egy részét.
A korábbi bejelentéseknek megfelelően emelkedik a dohánytermékek, a szeszes italok jövedéki adója, valamint a népegészségügyi adó mértéke is (ez például az energiaitalokat, üdítő italokat, sós snackeket, ízesített söröket érinti).
Ezen felül emelkedik a cégautóadó összege is a jármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függően. A cégautóadó lényegében megduplázódik, hiszen 50 kW-s teljesítményig jelenleg havi 7700-16500 forintot kell fizetni, ami júliustól 14000-30500 forintra nő. 120 kW felett pedig 22000-44000 forintról 41000-81000 forintra a környezetvédelmi besorolástól függően. A rendelet szerint ezt az emelt összeget egyelőre júliustól az év végéig kell befizetni.
