Biztosítás 2024

A biztosítás megkötésével a biztosító helyettünk vállal kockázatot. Azaz ha a biztosításban felsorolt káresemény bekövetkezik, kártérítést fizet. A kártérítés alapja a biztosítottak által befizetett biztosítási díj: a biztosítottak kockázatközösséget alkotnak, vagyis sokan fizetnek díjat, és ebből ki lehet fizetni azokat, akik kárt szenvedtek. Kockázati biztosítást szinte bármire lehet kötni: életre, balesetre, utazásra, autóra, lakásra, ingóságra, nem szándékos károkozásra. 

A biztosítás fogalma nem határozható meg az úgynevezett befektetési célú biztosítások nélkül. A befektetési célú biztosítás csak életbiztosítás lehet. Míg a kockázati biztosítások esetében a biztosítottak kockázatközösséget alkotnak és csak akkor kap vissza pénzt bárki is, ha valóban kár éri, addig a befektetési célú vagy vegyes biztosítások esetében a cél mindenképpen az, hogy az ügylet végén a biztosított pénzhez jut. Itt nincs kockázatközösség.

A biztosítások két nagy csoportba sorolhazók: élet és nem-élet ágba. Az élet ágba tartoznak a kockázati és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások. Ezek speciális fajtája a nyugdíjbiztosítás. 

Minden egyéb biztosítási fajta a nem-élet ágba tartozik. Ilyen:

• a lakásbiztosítás, 
• a balesetbiztosítás, 
• az utasbiztosítás, 
• a kötelező gépjárműbiztosítás, 
• a casco, 
• a hitelfedezeti biztosítás. 

Legyen szó bármilyen biztosításról, a biztosítás szereplői mindig ugyanazok: 

• a biztosító,
• a szerződő fél,
• a biztosított,
• a kedvezményezett,
• a károsult.

A biztosítótársaság vállalja az adott esemény, ügylet, ingóság kockázatát a megkötött szerződés keretében. 

A szerződő fél fizeti a biztosítási díjat. Ez lehet maga a biztosított, de lehet egy harmadik személy is - például a munkáltató, vagy egy közeli hozzátartozó.

A biztosított az a személy, akinek az érdekét védi a biztosítás, legyen szó az életéről, ingó vagy ingatlan vagyonáról. 

A kedvezményezett az, aki a kártérítést kapja, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult. Ez egy haláleseti biztosításnál jellemzően egy közeli hozzátartozó. 

A károsult személye a felelősségbiztosításoknál kerül elő, itt ugyanis harmadik személyről van szó, akinek a biztosított kárt okozott, és őt illeti meg a kártérítés.

Mire lehet biztosítást kötni? Szinte bármire, ha a legfontosabb paraméterek számszerűsíthetők. A biztosítások esetében ugyanis nagyon fontos, hogy a kockázatot, a kárt és a kártérítést is skálázni, mérni, számolni lehessen. Ennek hiányában nagyon nehéz lenne meghatározni, milyen esemény után, mit fizet a biztosító.

A biztosítások kritériumai a következők: 

1. A kárnak előre nem láthatónak kell lennie, és véletlenül kell bekövetkeznie - például baleset, nem ismert betegség, természeti katasztrófa. Nem lehet biztosítást kötni például szívbetegségre, ha a biztosított már öt infarktuson túl van - hiszen nem véletlenül kapja majd a következő szívrohamot. Márpedig a kockázati biztosítás alapja, hogy nem számítunk az adott esemény bekövetkeztére.
2. A kár kockázatának becsülhetőnek kell lennie, vagyis számszerűsíteni kell a kockázatot. Ez a számszerűsítés a múltban bekövetkezett események elemzése alapján történik - például mennyire gyakori adott helyen az árvíz, mennyire gyakori, hogy valaki egy utazás során balesetet szenved.
3. A kárt vagy fedezetet meg kell tudni állapítani pénzben, azaz ki kell tudni fejezni a kárt. Ezért viszonylag egyszerű beárazni egy csonttörést, hiszen a hasonló esetek alapján megállapítható a kár összege. Ugyanakkor meglehetősen nehéz biztosítást kötni például egy focista bal lábára vagy egy atomtudós szürkeállományára - hiszen a keletkezett kár nem szokványos, nem árazható be egyszerűen.
4. Szükséges emellett valamekkora veszélyközösség is - vagyis az ugyanolyan típusú kockázatok, károk kivédésére meghatározott számú szerződést kössenek, a befolyó díjak pedig fedezzék a várható károkat. Nem lehet például arra balesetbiztosítást kötni, ha meg akarja mászni valaki a Himalája csúcsait, mert annyira kevesen vannak egy ilyen veszélyközösségben, a kockázat pedig annyira magas, hogy sehogy sem éri meg ez a biztosítónak.

A biztosító megkötött szerződés mellett sem fog minden káresetre fizetni. Bizonyos eseteket eleve kizár a biztosításból. Tipikusan ilyen az utasbiztosítások esetében a terrorveszély, a háborús övezetben elszenvedett baleset, vagy a lakásbiztosításnál az ártérre épített ház megítélése, illetve az életbiztosításnál a magas életkor. 

Emellett meg kell említeni azokat az eseteket is, amikor a biztosító mentesül a kártérítés fizetése alól. Ezek olyan esetek, amikor elvben kellene fizetni, de adott körülmények fennállása miatt a biztosító mégis mentesül. Tipikusan ilyen az alkoholos befolyásoltság alatt elszenvedett baleset, illetve a nem rendeltetésszerű eszközhasználat vagy a súlyos hanyagság miatt keletkezett kár. De ilyen lehet a nyitva hagyott ablak egy betöréses rablás esetében.

A biztosító az alapján határozza meg a biztosítás díját és a fizetendő kártérítést, hogy az adott esemény bekövetkezésének mekkora a kockázata. Minél kisebb ez a kockázat, annál könnyebb megfelelő biztosítást találni, megfelelő áron. Egy utasbiztosítás esetében például rendkívül kicsi a kockázata annak, hogy az utas repülőgép-szerencsétlenség áldozata lesz, így ez a káresemény minden biztosításban benne van, ráadásul a kártérítés akár több millió forint is lehet. 

A biztosítás típusától függően meg lehet különböztetni abszolút és relatív kockázatot is. Abszolút kockázat az, ami biztosan be fog következni, a kockázati tényező tehát nem az esemény bekövezése vagy be nem következése, hanem az, hogy ez mikor történik meg. Ilyen az életbiztosítás: a biztosított halála mindenképpen be fog következni, ám nem mindegy, mikor.

A relatív kockázat ezzel szemben azt jelenti, hogy az esemény vagy bekövetkezik vagy nem. Tipikusan relatív kockázat kapcsolódik a baleset-, a lakás- vagy a gépjármű-biztosításokhoz. 

Alapvetően a biztosítás akkortól él, amikor azt megkötötték, azaz a szerződést aláírták. Ez azonban nem kizárólagos és nem elegendő. Bizonyos esetekben a biztosító várakozási időhöz kötheti a kárfizetést. Ez azt jelenti, hogy például csak a szerződés megkötésétől számított 12 nap vagy 30 nap után bekövetkezett károkra fizet. Ilyen lehet a lakásbiztosítások esetében a viharkár vagy akár a casco biztosítások érvényessége.

Az érvényes biztosítás feltétele az is, hogy a szerződő fizesse a biztosítási díjat végig a biztosítási időszak alatt. Az a biztosítás típusától és az ajánlattól függ, hogy a díjat milyen ütemben kell fizetni. Ez lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves díjfizetés is. Egy életbiztosítás esetében a futamidő végéig teljesíteni kell a díjfizetési kötelezettséget.

A biztosítások évekre, egy évre vagy még rövidebb, meghatározott időszakra érvényesek. A lejárat függ az adott biztosítás típusától. Az életbiztosítások évtizedekig érvényesek, a lejáratot a szerződő fél határozza meg, ez lehet akár 25-30 év is. Az autók biztosítása, a kötelező és a casco, valamint a lakásbiztosítások nagy része ezzel szemben egy évre szól, az utasbiztosítás pedig az utazás napjaira. Ezzel szemben a balesetbiztosítások és egészségbiztosítások addig élnek, amíg a szerződő fél a díjat fizeti. 

A díjnemfizetés a biztosítás megszűnésével jár - utasbiztosítás esetében értelemszerűen akkor él a biztosítás, ha a díjat a szerződő fél kifizette. A megszűnés viszonylag egyszerű például a lakásbiztosítások esetében, hiszen ha fedezetlen a szerződés, akkor a biztosítás megszűnik. Minden szankció nélkül újra lehet kötni akár ugyanannál a társaságnál, akár ugyanolyan paraméterek mellett, mint korábban. A kgfb biztosítások esetében más a helyzet, itt az elmaradt díjat és az úgynevezett fedezetlenségi díjat utólag mindenképpen be kell fizetni - különben nem köthetünk másik biztosítást sem ugyanarra, sem más autóra. 

Az életbiztosítások esetében a befektetési egységhez kötött biztosításoknál okozhat gondot a díjnemfizetés. Ezek a biztosítások ugyanis nem járnak le, ha nem fizetik a díjat. A szerződést mindenképpen rendezni kell valamilyen módon, ez lehet a díjfizetés szüneteltetése vagy a szerződés díjmentesítése.

Ha bekövetkezik a káresemény, azt a biztosítónak jelenteni kell, a leggyorsabban telefonon vagy e-mailben tehetjük ezt meg. A biztosító a bejelentést követően elindítja a kárrendezés folyamatát. Hogy mikor fizet a biztosító, az nagyban függ attól, hogy mi volt a káresemény. 

Számos esetben lehetőség van arra, hogy a biztosító gyorsított eljárást alkalmazzon. Ez az otthonbiztosítások esetében a 100 ezer forintot meg nem haladó káreseményeknél legfeljebb 5 munkanapon belüli kárkifizetést jelent. Ezt nem kell elfogadni, ha a kárunk ennél jóval nagyobb, kérhetünk kárfelülvizsgálatot. A gyorsított kárrendezés a gépjárműbiztosításoknál is előfordul. Ez esetben a biztosító meghatároz egy adott összeget, amit kifizet, és a javítást nem kell számlával igazolni. Ellenkező esetben a biztosító mindig a kiállított számla alapján rendezi a kárt.

Egy biztosítás díját számos tényező befolyásolja, ezek közül a legfontosabb a kockázati tényező. Egy otthon- vagy utasbiztosítás esetében az igények személyre szabhatók, így valóban azért kell fizetni, ami számunkra igazán fontos. A megfelelő paramétereket a legegyszerűbb a biztosítás kalkulátor segítségével megadni és ennek alapján összehasonlítani az egyes ajánlatokat. 

Az egészségbiztosítások és az életbiztosítások esetében ez egy kicsit bonyolultabb, ezek a biztosítások is személyre szabhatók, de a preferenciák jóval összetettebbek. Javasolt egy biztosítási alkusz vagy tanácsadó segítségét kérni, mert ők olyan adatokat is össze tudnak vetni, amelyekhez az ügyfelek, leendő partnerek nem férnek hozzá.

A kockázati tényezők között kiemelkedő az életkor. Ez azt jelenti, hogy egy nyugdíjas korú biztosított esetében a díjak magasabbak és a biztosítási összeg is csökken az életkor emelkedésével. 

A kockázati életbiztosításoknál a meghatározott biztosítási díj éves díj, ez azonban nem azt jelenti, hogy a lejáratig ezt az összeget kell fizetni. A biztosítás díja folyamatosan emelkedik az értékkövetés, az életkorunk emelkedésével és a hátralévő idő figyelembevételével.

A biztosítás díját mindig úgy célszerű megállapítani, hogy az az adott eszköz, ingatlan értékének megfelelő legyen. Vagyis ha a házunk megsemmisül, akkor a biztosítási összeg a lehető leginkább igazodjon az értékvesztéshez, illetve az ingó vagyon pótlásához. 

Nem szerencsés, ha a biztosítás díja a valós értékhez képest sokkal alacsonyabb, sem az, ha sokkal magasabb. Előbbi az alulbiztosítottság, utóbbi a túlbiztosítottság.

Alulbiztosítottság esetében a biztosítási összeg nem fedezi a valós kárt. Ha egy otthonbiztosításnál az értékekre, ingó vagyonra például egymillió forintot határozunk meg, miközben a bútorok és berendezés pótlása ennek sokszorosába kerülne, akkor nem járunk jól. Hiába lesz ugyanis oda minden, a biztosító csak az alacsonyabb összeget fogja figyelembe venni. Vagyis az ingóságok pótlása hiába kerül ötmillió forintba, ebből a biztosító csak egymilliót fog kifizetni.

Nem érdemes azonban a másik végletbe sem esni. Túlbiztosítottságról akkor beszélünk, ha a valós értéknél magasabb a biztosítási összeg. Ezt azonban biztosan nem fogja megfizetni a biztosító. Ha a kár egymillió forint, nem fog ennél többet fizetni a biztosító akkor sem, ha a biztosítás ötmillió forintról szól. Ez azért van így, mert a biztosítás egyik alapelve, hogy azzal nyerészkedni, azaz többlet jövedelemhez jutni nem lehet. 

Vagyis nem fordulhat elő olyan eset, hogy a keletkezett kár értékét meghaladja a biztosító által fizetett összeg. Egy káreseményt elszenvedve nem jöhet ki jobban a károsult.

A nyugdíjbiztosításokat azzal igyekezett vonzóbbá tenni az állam, hogy adókedvezményt kapcsolt hozzájuk. Vagyis ha az ember vállalja, hogy hosszú távú megtakarításba teszi a pénzét, akkor az állam adókedvezmény nyújtásával honorálja ezt, A nyugdíjbiztosítások esetében ez az szja-kedvezmény a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb évi 130 ezer forint.

Az eljárás egyszerű. A biztosító minden év elején megküldi a szerződő félnek a szükséges adóigazolást, amely szerint jogosult a kedvezményre. Ezt pedig csak érvényesíteni kell az szja-bevallásban. Az adóvisszatérítés összege automatikusan a megtakarításhoz csapódik, azaz ezt nem lehet elkölteni és felélni. 

A biztosításból, kártérítésből származó jövedelem adómentes, azaz nem kell a kifizetett összeg után szja-t fizetni. A biztosítási összeg nem szja-köteles jövedelem. A harmadik személy, tipikusan munkáltató által fizetett biztosítási díj azonban adóköteles, ami azt jelent, hogy ha a munkavállaló juttatásként biztosítást is kap, akkor annak adótartalmáról a munkaadónak gondoskodnia kell.

A biztosítás felmondása egyszerű: csak egy nyilatkozatot kell kitölteni, eljuttatni a biztosítóhoz és már kész is van. Lakásbiztosítást a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagy 2024-től minden év márciusában, a lakásbiztosítási kampány keretében lehet felmondani. (Egyes minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat a naptári negyedév végére is fel lehet mondani.) A kgfb biztosítást évente csak egyszer lehet felmondani, a biztosítási évforduló előtt 30 nappal. 

Hasonlóképpen egyszerű felmondani a kockázati életbiztosításokat. Ezeknél egyszerűen megszűnik a szolgáltatás. Más a helyzet a befektetéssel kombinált biztosításoknál, hiszen itt vagyonfelhalmozás is történik, a biztosított a befektetett összeget visszakapja. Itt jóval összetettebb folyamat a kiszállás, ráadásul mindenképpen vagyonvesztéssel jár. Meg kell fontolni, milyen módon érdemes megszabadulni a szerződéstől: a szerződés visszavásárlása, a díjmentesítés vagy ideiglenes jelleggel a díjfizetés szüneteltetése jöhet szóba.
 

Egy káreseményre lehet több biztosítást kötni?

Lehet, de sok értelme nincs. Mivel a biztosítás nem vezethet vagyongyarapodáshoz, nem lehet multiplikátorként használni a biztosításokat. Lehet ugyan egy lakásra két biztosítást kötni, de a kifizetett kártérítési összeg nem lehet magasabb, mint a kár. Ez azt jelenti, hogy a biztosítók meg fogják osztani egymás között a kifizetendő összeget, vagyis az ügyfél nem nyer semmit a dupla biztosítással.

Milyen esetben kötelező biztosítást kötni?

Bizonyos esetekben nem kerülhető el a biztosítás megkötése. Tipikusan ilyen a kötelező biztosítás. Ezt az autósnak meg kell kötnie évente és fizetnie kell a díjat. E nélkül az autóval nem lehet forgalomba menni. Hitelből vásárolt vagy lízingelt autó esetében jellemzően kötelező a casco biztosítás megkötése is. 

Szintén tipikus követelmény a lakáshitel mellé kötendő lakásbiztosítás. Ez lehet már meglévő, de köthető újonnan is. Fontos, hogy a bank által becsült ingatlanértékhez kell igazítani a biztosítást. Ha a biztosítás szerinti értékbecslés rosszabb, akkor a hitelt nyújtó bank kérheti ennek korrigálását.

Mire nem lehet biztosítást kötni?

A túlságosan magas kockázatú eseményekre nem lehet biztosítást kötni. Ilyenek az olyan extrém sportok, mint a bázisugrás, aminek a kockázatát nem vállalja egyetlen biztosító sem. De ilyen a meghatározhatatlan értékű esemény is, ha például egy táncos biztosítást akarna kötni a lábára.

Mi a viszontbiztosítás?

Viszontbiztosítás esetében a biztosító maga köt szerződést egy másik társasággal. A megállapodás révén a másik biztosító átvállalja a kockázat egy részét, így a direktbiztosító nagyobb kockázatot is vállalhat annál, mint amekkorát maga finanszírozni tud. Tipikusan olyan esetekben jöhet jól, mint a kockázatosabbnak ítélt kkv-k biztosítása, vagy tömegesen jelentkező természeti károk.

Mit jelent az avultatás?

Egy casco biztosítás esetében az évek előrehaladtával figyelembe kell venni, hogy az autó értéke csökken. Vagyis ha egy tízéves autó motorháztetőjét ki kell cserélni, akkor lehet, hogy az új tető többet fog érni, mint az autó maga. Vagyis a kármentesítés után az autó többet fog érni, mint a baleset előtt. Ez nem engedhető meg. Az avultatás azt jelenti, hogy a kifizethető kárösszeget mindig az autó adott állapotához mérten kell meghatározni.

Ki lehet az életbiztosítás kedvezményezettje?

Alapvetően bárki, ám a szerződő fél nem. Ennek oka egyszerűen az, hogy a szerződő fél semmilyen módon nem lehet érdekelt a biztosított halálában.

Érdemes minden biztosítást ugyanannál a biztosítónál megkötni?

A biztosítók jellemzően adnak kedvezményt akkor, ha az ügyfélnek több szerződése van a társasággal. Ezzel együtt érdemes minden esetben kiszámolni a díjak alakulását és annak alapján dönteni.

Akkor jó a biztosítás, ha minden benne van?

Nem feltétlenül. Az a jó biztosítás, amiben minden benne van, amire szükségünk van, de semmi sincs benne, ami nem kell. Egy utasbiztosítás esetében például felesleges kifizetni a búvárbalesetekre vonatkozó felárat, ha hegyet mászni megyünk. 

Annál jobb egy életbiztosítás, minél magasabb a hozama?

Nem. Sokkal fontosabb, hogy mekkora az adott biztosítás TKM-e, azaz teljes költségmutatója. Ez jelzi, hogy mennyibe kerül a biztosítás az ügyfélnek, ezt voltaképpen le kell vonni a hozamból. Így ha 5 százalék a biztosítás TKM-e és 6 százalék a hozam, abból csak 1 százalék lesz a mienk. Viszont hiába csak 4 százalék a hozam, ha a TKM csak 2 százalék, ugyanennyi marad nálunk is.