A TKM, vagyis teljes költségmutató a THM mintájára kialakított mutatószám, amely a biztosítások költségszintjét segít összehasonlítani. Immár tíz éve kötelező az életbiztosításoknál feltüntetni a TKM-et, hogy ezzel valamiféleképpen összehasonlíthatóak legyenek az egyes életbiztosítási ajánlatok. De mi is ez, mi van benne és mit mutat meg?
Hozam vs. költség
Egy befektetési egységekhez között, úgynevezett unit linked életbiztosítás esetében kulcskérdés, hogy milyen hozamokat képes elérni. Ezt a hozamot azonban csökkentik a költségek. Tipikusan ilyen költség az alapkezelési díj, a beépített kockázati díj vagy egyéb adminisztrációs költségek. Nem mindegy tehát, hogy a költség mennyit eszik meg a hozamból. Egy húszéves futamidejű befektetés esetében brutálisan nagy lehet az eltérés a lejáratkor kézhez vehető összegek között a hozam-költség-aránytól függően.
A TKM a költséget határozza meg
A TKM azt mutatja meg, hogy a várható hozamból mennyit fog elvinni a költség. Ha egy biztosítás várható hozama évi 10 százalék, ám a költségek ebből 7 százalékot tesznek ki, a végeredmény nem lesz túl acélos. Ugyanezt tudja az a biztosítás, amely csak 5 százalék hozamvárakozást tartalmaz 2 százalékos költséggel. Azonban a hozam sosem garantált, tartósan 10 százalékos hozamot elérni sokkal nehezebb, mint 5-öt, vagyis összességében a magasabb hozam-költség mutatójú biztosítás jóval kockázatosabb, mint a másik.
Minél alacsonyabb a TKM, annál jobb?
Részben igen, de azért nem ennyire egyszerű a dolog. A magasabb költségmutató azt is jelenti, hogy a biztosításban szereplő kockázatvállalás magasabb. Vagyis ha nagyon alacsony a TKM, akkor jóval kisebb benne a kockázatvállalás - haláleset, baleset, betegség esetében kevesebbet vagy szűkebb esetkörre fizet. Éppen ezért a TKM-szint összehasonlítása mellett mindenképpen el kell olvasni a részletes tájékoztatót is, hogy tudjuk, mi van a csomagban és mi nincs benne. Ha a csomagban nincs például külön balesetbiztosítás, bele is applikálhatjuk, de akár külön balesetbiztosítást is köthetünk, ha ennek látjuk értelmét.
Hogy számolják a TKM-et?
A jobb összehasonlíthatóság érdekében a biztosítók három variánst különböztetnek meg:
-
“klasszikus” TKM,
-
TKM*,
-
TKM-NY.
“Klasszikus” TKM
A TKM mindenfajta indexek nélkül azt mutatja meg, hogy egy egészséges 35 éves ügyfél egyszeri díjas biztosítás kötve 4,5 millió forintot fizet be, vagy rendszeres díjas szerződés keretében havi 25 ezer forint díjjal indul, akkor 10, 15 és 20 évre mekkora költséget számol fel a biztosító, ha a kockázatvállalás és minden más paraméter átlagosnak tekinthető.
TKM*
Ehhez képest a * azt jelenti, hogy az adott biztosítás valamilyen paraméterben eltér ettől a standard számítástól - például nem 25, hanem 30 ezer forint havi díjfizetéssel számol, vagy nem 35, hanem 40 éves ügyfelet vesz alapul.
TKM-NY
TKM-NY pedig azt jelenti, hogy nyugdíjbiztosításról van szó. Utóbbi azért lényeges, mert egyrészt tartalmaz szolgáltatási elemeket, másrészt 65 éves kortól visszafelé kell számolni a 10, 15 és 20 évet, vagyis az ügyfél életkora az alapszámításokban legalább 40-45 év.
TKM-limit
Önmagában persze nem mond sokat az, hogy egy adott biztosítás TKM-e például 3,47 százalék, hiszen ez bármit jelenthet. Az egyes lejáratokhoz azonban úgynevezett TKM-limitek is tartoznak. Ezek azt mutatják meg, hogy egy 10, 15 vagy 20 éves biztosítás esetében mi az a szint, amely alatt a TKM szintje elfogadható.
A TKM-limitek az alábbiak szerint alakulnak:
-
10 éves lejárati időre 4,25 százalék,
-
15 éves lejárati időre a 3,95 százalék,
-
20 éves lejárati időre 3,5 százalék.
Fontos, hogy nem tilos ennél magasabb szintet meghatározni, de ez esetben az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy az adott termék költsége magasabb, mint a limit - indokolt esetben legfeljebb 1,5 százalékkal lehet magasabb a TKM, mint a limit, de ezt jelezni kell.
Nem a TKM lesz a szerződésben
Fontos tudni, hogy a TKM csak egy mutatószám, vagyis nem ez szerepel majd a szerződésben. Ennek egyrészt az az oka, hogy az ügyfél nagy valószínűséggel nem lesz tipikus ügyfél - nem lesz például mindenki 35 éves, lehet, hogy több vagy kevesebb összeget akar rendszeresen utalni, választhat az ajánlathoz képest magasabb kockázati szintet, de menet közben változtathat az eszközalapok között is, s ezek mind módosítják a tényleges költséget.
Ezért fontos, hogy a TKM mellett legyünk tisztában azzal, hogy pontosan milyen paraméterek mellett kötünk szerződést, és annak milyen hatása lesz a költségekre. Ne kérjünk olyan extrákat, amire nem lesz szükségünk, és legyünk tisztában azzal, hogy az életbiztosítás nem egy szimpla befektetés.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a TKM és THM között?
A kettő teljesen más. A TKM a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségét mutatja meg, vagyis azt, hogy a várható hozamból mennyit esz meg a költség. A THM ezzel szemben egy hitel díjmutatója, azaz azt mutatja meg, hogy a hitelkamaton felül az egyéb költségekkel együtt mekkora a hitel költsége.
Milyen más bizosításoknál van TKM?
A TKM kifejezetten a befektetési célú életbiztosításokra vonatkozik, ezen belül speciális típus a nyugdíjbiztosítás. Nincs ugyanakkor TKM-mutató például az utasbizosítások, kockázati biztosítások esetében.
Miért térhet el a tényleges költség és a TKM?
Egyrészt azért, mert nem az “átlagügyfél” vagyunk, akire a TKM számítás alapul. Másrészt a biztosítás futamideje során többféle extra költség is felmerülhet, például ha szeretnék eszközalapot váltani (más típusú befektetéseket tennénk a portfólióba), de változhatnak a költségek azzal is, ha nem tudja az ügyfél 10-20 éven át rendszeresen és folyamatosan fizetni a díjat.
