Az extraprofitadók jelentős áremelkedéshez és beruházások elhalasztásához vezetnek - állítja elemzésében a GKI. A vásárolt fogyasztás a becslések szerint 2022-ben 29 ezer milliárd lesz, ennek alapján az infláció 1,6 százalékpontos növekedése várható idén és/vagy jövőre csupán az extraprofitadó miatt a kutatóintézet szerint. A kutatók a következőképpen vezetik le ezt a gondolatmenetet.
Az extraprofitadókban érintett ágazatok közül 2021-ben a legnagyobb adózott nyeresége a bankszektornak (555 milliárd forint), az energiacégeknek (a Molnak 550 milliárd, a bioüzemanyag-gyártóknak 60 milliárd) és a teljes kiskereskedelmi ágazatnak (290 milliárd) volt. Ezekre a tervezet szerint 250, 300 illetve 60 milliárd forint extra adó fog jutni 2022-ben, majd 2023-ban még ennél is nagyobb összeg.
A három vizsgált ágazaton belül ezek az adók a nyereséghez képest 50, 58 és 18 százalékot fognak kitenni. A szektorokon belül a kiskereskedelmi láncoknál 40, a bioenergiacégeknél pedig 71 százalék lesz az extraprofitadó aránya az adózott nyereséghez képest. A biztosítóknál pedig 63 százalék.
A bankoknak és a biztosítóknak is fájni fog
Komoly problémát okozhat több ágazatban, hogy a bevételt adóztatják, és nem a nyereséget, így az adó mértéke nincs tekintettel a költségek változására. A bankok esetében ugyanis a várható gazdasági nehézségek, például a hitelmoratórium lehetséges teljes feloldása, a hazai vállalkozások és a lakossági hiteladósok egy részének csődje, vagy a külföldön elszenvedett veszteségek miatt jelentős céltartalékolás várható, amely mérsékli az idei és a jövő évi eredményeket.
A biztosítások esetében az életbiztosítások mellett a vagyonbiztosítások is érintettek lesznek, miközben nem csak a bevételek emelkednek az inflációval, de a kiadások is. Például a kárkifizetések lakásbiztosításoknál, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításoknál és a cascónál.
A telekom szektorban a gyenge forint és az építés drágulása miatt a beruházási költségek emelkednek drasztikusan, márpedig ebben az ágazatban nagy a fejlesztési igény. Az energiaszektoron belül a Mol helyzete nehezen becsülhető, mivel az üzemanyagárak befagyasztása Magyarországon idén és jövőre is fennmaradhat, ami veszteséget okoz a cégnek. (Külön kérdés, hogy a Mol osztalékából élő felsőoktatási intézmények mennyi pótlólagos állami támogatásra lesznek majd rászorulva.) A bioenergia szektornak problémát okoz, hogy a kukorica árának és az energiaköltségek növekedése miatt jelentős kiadási többlet lesz.
Ennyi szivároghat át az árakba
Mindezek miatt a GKI szerint aligha várható, hogy a pluszban megadóztatott vállalkozások nem hárítják át az adókat a fogyasztókra. Az egyszerűen áthárítható adók összegét 475 milliárd forintra becsüli a GKI. Vannak olyan adók is, például az energiaszektorban, amelyek az ársapka miatt nem lesznek közvetlenül átháríthatók. 2022-ben és 2023-ban a fogyasztói árindex 1,6 százalékpontos növekedése várható csupán az extraprofitadók miatt - vélekednek a GKI kutatói.
