Bank360
  • Hitelek
  • Támogatások
  • Bankszámlák
  • Megtakarítások
  • Vállalat
  • Hitelkalkulátor
Elemzés

Mit okoz a recesszió a mindennapokban, és van-e egyáltalában jó oldala?

2023-08-16|Frissítve: 2023-08-16

Egymást követő negyedik negyedévben csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, azaz a GDP. Lehet-e még 2023 egészében így is gazdasági növekedés Magyarországon, hogyan érinti az átlagembereket, ha az idén végül recesszióba süllyedünk, és van-e pozitív hatása is a GDP-csökkenésnek.

 

Lelombozó adatot tett közzé a statisztikai hivatal a magyar gazdaság második negyedéves, tehát június végéig tartó teljesítményéről. Eszerint a bruttó hazai termék, közkeletű nevén a GDP 0,3 százalékkal kisebb lett az előző negyedévinél, és 2,4 százalékkal kevesebb, mint egy éve, azaz 2022 második negyedévében. Mindeközben a kormány 2023-ra hivatalosan még mindig 1,5 százalékos GDP-növekedést vár, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint pedig nagy visszapattanás, azaz növekedés várható a gazdaságban a második félévben.

 

A kormány várakozása már eddig is nagyon optimistának látszott, a második negyedéves adatok alapján pedig különösen az, hiszen már az egymást követő negyedik negyedévben csökkent a GDP Magyarországon. A mostani kedvezőtlen adat meglepte az elemzőket, akik többnyire arra számítottak, hogy az áprilistól június végéig tartó időszakban már növekedhet egy kicsit a GDP az előző negyedévhez képest. 

 

Bár a lakosság vásárlásait, valamint az ipari termelést mutató adatok már ismertté váltak, és ezekben semmi jele nem volt a fordulatnak, több elemzés is azt remélte, hogy a tavalyi katasztrofális agrárszezonnál sokkal jobbnak látszó idei ezzel együtt is egy kicsivel pluszba lökheti már a GDP-t. A mezőgazdaságnak azonban a magyar gazdaság teljesítményén belül nincs akkora súlya, mint amekkorát gondolnak róla az emberek, ezért a fogyasztás és az ipari termelés tartós visszaesését önmagában nem volt képes ellensúlyozni ebben a három hónapban.

 

Az inflációhoz hasonlóan itt is többféle adattal lehet találkozni a híradásokban, ezért a teljes képhez érdemes ezekkel tisztában lenni. Különben nehéz lenne megérteni, miért nincs még hivatalos recesszió Magyarországon, ha már negyedik negyedéve, azaz egy teljes éve folyamatosan csökken a GDP. A KSH negyedéves statisztikáiban egyrészt azt teszi közzé, hogy az előző negyedévhez képest hogyan alakul a gazdaság teljesítménye (ez most mínusz 0,3 százalék). Másrészt azt, hogy az előző év azonos időszakához képest mekkora a változás (ez most mínusz 2,4 százalék). Hiába csökken azonban negyedik negyedéve folyamatosan a GDP, ezt egyelőre csak technikai recessziónak nevezik. 

GDP

Ez akkor válik “igazi” recesszióvá, ha 2023 egészében összességében negatív lesz ez az adat. A kormány 1,5 százalékos prognózisa erre a számra vonatkozik. Ez elvileg még akár elérhető is lehet, de ehhez nagyon jelentős második féléves növekedésnek kellene bekövetkeznie, aminek júliusban és augusztusban egyelőre nem látni a nyomát. 

 

Nem véletlen, hogy ugyan a prognózisán nem változtatott a kormány, de Nagy Márton mostani nyilatkozatában már úgy fogalmaz: “a kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót.” Nemrégiben pedig Varga Mihály is azt mondta, hogyha szerencsénk lesz, akkor elkerülhetjük a recessziót.

 

Az átlagembereket természetesen az érdekli, hogy milyen hatással lesz a recesszió a mindennapjaikra. A Bank360.hu szakértője szerint gazdasági növekedés nélkül vagy az egyre valószínűbb GDP-csökkenés hatására a cégeknek kisebb lesz a lehetőségük az infláció ellensúlyozására, amikor 2023 végén, 2024 elején döntenek a béremelésekről és az egyéb, gyakran a vállalkozásuk eredményeitől függő jutalmakról.

 

A GDP-csökkenésnek áttételesen pozitív hatása is van a fő ellenségnek tartott infláció leverésében. Egy könnyen érthető hasonlattal élve, ha a nagyon magas inflációt egy lázas betegségnek tekintjük, akkor a leszorítására is hatásosak a hagyományos módszerek. Ami a túlhevült test hőmérsékletének gyors csökkentésében a hidegborogatás és a hűtőfürdő, az a gazdaság esetében a fogyasztás visszaeséséhez vezető reálbércsökkenés és a GDP-csökkenés. Tulajdonképpen a kisebb rosszal sikerül mérsékelni a nagyobbat. 

 

Természetesen az a legjobb, ha minél kisebb áldozattal sikerül elérni az infláció normális mederbe terelését, ettől azonban még messze vagyunk. A mostani, 17,6 százalékoshoz képest az év végére elérhetőnek látszó egy számjegyű infláció még mindig nagyon magas lesz, a további csökkenése priznic és hűtőfürdő nélkül lassabb lehet. Ha azonban a pénzromlás mértéke 6 százalék körülire mérséklődik, akkor a “hűtés” válhat a nagyobb rosszá. A kormánynak és a jegybanknak ebben a helyzetben kellene a saját eszközeivel megtalálni ezek optimális elegyét.

Promóció

Kapcsolódó cikkek

A kormány növekedést vár, de egyelőre makacsul csökken a GDP
2023-06-01

A kormány növekedést vár, de egyelőre makacsul csökken a GDP

Egymást követő harmadik negyedévben csökkent a magyar gazdaság, amit főleg az ipar, a beruházás és a fogyasztás húz vissza. A kormány 1,5 százalékos idei GDP-növekedési várakozása ugyan még teljesülhet, de ehhez már nagyot kellene hajráznia a gazdaságnak az év második felében.

Elolvasom
Hogyan esik az infláció, ha nőnek az árak? Megmagyarázzuk!
2023-08-08

Hogyan esik az infláció, ha nőnek az árak? Megmagyarázzuk!

Miközben a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest is nőttek még valamelyest, az éves infláció a júniusihoz képest júliusban nagyot csökkent. Hogyan lehet ez, és miért lesz szinte biztosan egy számjegyű az infláció az év végére?

Elolvasom
Magyarok százezrei léptek már az infláció miatt, de sokan nem tudják, mit tehetnének
2023-08-05

Magyarok százezrei léptek már az infláció miatt, de sokan nem tudják, mit tehetnének

Több százezer magyar már lépett, és megpróbálta megvédeni a megtakarítását az inflációtól, emiatt rekord mennyiségű értékpapírszámla nyílt. Sokan azonban hezitálnak, a pénzek egy része az információhiány miatt marad a cihában vagy hever a bankszámlákon kamat nélkül. 

Elolvasom