Egymást követő harmadik negyedévben csökkent a magyar gazdaság, amit főleg az ipar, a beruházás és a fogyasztás húz vissza. A kormány 1,5 százalékos idei GDP-növekedési várakozása ugyan még teljesülhet, de ehhez már nagyot kellene hajráznia a gazdaságnak az év második felében.

Makacsul a negatív tartományban ragadt Magyarország GDP-jének változása lassan már egy éve. Ezt ugyan még csak technikai recessziónak mondják, hiszen 2023 egészében még lehet pluszos az adat, de ehhez már egyre nagyobb fordulatra lesz szükség az év hátralévő részében. A kormány a költségvetésben az év egészére 1,5 százalékos gazdasági bővüléssel számol, ami a jelenlegi helyzet alapján igazi kincstári optimizmusnak látszik. A gazdasági elemzők ennél már borúlátóbbak, bár azt általában nem zárják ki, hogy végül sikerül GDP-növekedéssel zárni az év egészét.

Az elmúlt negyedévek növekedési számaiból csak annyi pozitívum olvasható ki, hogy a negyedévről negyedévre történő GDP-csökkenés üteme egyre kisebb: mínusz 0,8-cal kezdődött a folyamat, amit -0,6 követett, 2023 első negyedéve pedig -0,3-at hozott. Éves összevetésben viszont már 1,1 százalékos a csökkenés. Ennek kellene az év végére 1,5 százalékos pluszba fordulnia, amihez a második félévben már bőven 2 százalék fölötti növekedésre lenne szükség.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által 2023. első negyedévéről közzétett most közzétett részletes adatok megmutatják, hogy mi okozza a GDP csökkenését. Ez alapján azt is meg lehet mondani, mi kellene ahhoz, hogy rövid időn belül bekövetkezzen a növekedési fordulat.  

A lehúzó erők közül az egyik az ipar teljesítménye, ami 3,2, ezen belül a feldolgozóiparé 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az építőipar hozzáadott értéke 8,6 százalékkal esett vissza, és ebben nem látszik a jele a közelgő fordulatnak. A mezőgazdaság teljesítménye viszont 20,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának adatát. Az agrárium esetében persze nem az első negyedévi teljesítmény a meghatározó, és a tavalyi brutális aszály után egyelőre van arra esély, hogy az időjárás egy sokkal jobb évet enged a mezőgazdaságnak. A szántóföldi növényeknél egyelőre jó termésre lehet számítani, de a nyári hónapok még hozhatnak újabb aszályt.

A szolgáltatások összességében 1,1 százalékkal növekedni tudtak, ezen belül azonban a kereskedelem 6,1 százalékkal csökkent. Ez az adat pedig már el is vezet a gazdaságot hűtő másik tényezőig. A háztartások tényleges fogyasztása ugyanis 2,5 százalékkal lett kevesebb egy év alatt. Az ebből a legnagyobb arányt kitevő fogyasztási kiadások 3,9, a belföldi fogyasztási kiadások pedig 4,2 százalékkal mérséklődtek. A GDP-t csökkentő harmadik nagy tényező a statisztikában “bruttó állóeszköz-felhalmozásnak”, közérthetően beruházásnak hívott tétel, ami az első negyedévben 6,0 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

2023 hátralévő részében tehát az ipari termelésnek, a fogyasztásnak és a beruházásoknak kellene gyorsan jóval nagyobb sebességre kapcsolni ahhoz, hogy Magyarország összességében érdemi növekedéssel zárja. A költségvetéstől ehhez a jelenleginél nagyobb, a korábbiakhoz hasonló újabb ösztönzésre most nem számíthat se a lakosság, se a cégek.

Ezek hiányában döntő lehet a GDP alakulásában az infláció csökkenésének mértéke és gyorsasága. Ennek a folyamatnak még nagyon az elején vagyunk, ahogyan a jegybanki kamatcsökkentés is éppen csak elkezdődött. A banki hitelkamatok ebből következő érdemi csökkenésére pedig még csak mostantól számíthat az olcsóbb személyi kölcsönöket és lakáshiteleket remélő lakosság és cégkör. 

Az egy számjegyű év végi infláció, és a kormány által hivatalosan várt 15 százalékos átlagos idei pénzromlás a GDP-prognózishoz hasonlóan kincstári optimizmusnak tekinthető a jelenlegi helyzetben. Nem elképzelhetetlen, de nagyon nehezen megvalósíthatónak, illetve megvalósulónak látszik.