A magyarok megélhetési költségei jóval nagyobb mértékben nőttek, mint a bevételei. A 30-59 évesek havonta átlagosan 60 ezer forinttal többet költenek a mindennapi kiadásokra, mint egy évvel ezelőtt - derül ki a K&H felmérésből. A teljes felnőtt lakosságra reprezentatív OTP-kutatás szerint a magyarok 76 százalékának jelentősen, míg 19 százaléknak enyhén nőttek a háztartási kiadásai.
A K&H ötszáz interjú alapján február végén készített, a 30-59 éves lakosságra reprezentatív kutatásában a megkérdezettek 5 százaléka úgy nyilatkozott, hogy 20 ezer forintnál alacsonyabb összeggel nőtt a havi kiadása. 27 százalékuk 20-50 ezer forintos, 38 százalékuk 50-99 ezer forintos, míg több mint 20 százalékuk 100-149 ezer forintos havi költségnövekedésről számolt be az egy évvel korábbi kiadásokhoz képest. Emellett 5-5 százalék azoknak az aránya, akik 150-200 ezer, illetve 200 ezer forintot meghaladó emelkedést tapasztaltak.
A nőknek jobban nőttek a kiadásai, mint a férfiaknak
A felmérés szerint átlagosan 64 ezer forinttal nőttek a havi kiadások, a mediánérték pedig 50 ezer forint, tehát a megkérdezettek fele ennél alacsonyabb, a másik fele pedig magasabb kiadásnövekedésről számolt be. A nők körében 67 ezer forint volt az átlagos költségnövekedés, a férfiaknál 60 ezer forintot tett ki. A harmincas korosztály költségei nőttek a leginkább, átlagosan 68 ezer forinttal, a negyveneseknél 63 ezer, az ötveneseknél 59 ezer forint az átlag.
A gyerekeseknek 73 ezerrel nőtt a kiadásuk
A jövedelemszintek szerint megbontva az átlagot az derült ki, hogy a magas jövedelműek megélhetési költségei nőttek a legnagyobb mértékben, átlagosan 70 ezer forinttal emelkedett a havi kiadásuk. Ehhez képest a közepes és alacsony jövedelműeknél 62 ezer és 57 ezer forint volt az átlagos növekedés. Azokban a háztartásokban, amelyekben gyermeket is nevelnek, a megélhetési kiadások 73 ezer forintos emelkedéséről számoltak be az emberek, szemben a gyermektelenek 57 ezrével.
Az egyenleg: havi 46 ezer forint mínusz
A megkérdezettek 3 százaléka nem tapasztalt változást a megélhetési kiadásoknál, 5 százalékuknál pedig még csökkent is. Őket is figyelembe véve a 30-59 éves korosztály tagjainak átlagban 60 ezer forinttal emelkedtek a havi kiadásai.
Ezzel szembe kell állítani, hogy a válaszadók beszámolói szerint átlagosan 14 ezer forinttal emelkedtek a bevételeik. A különbség nagyjából négyszeres, így a végső szaldó 46 ezer forint, azaz a megkérdezettek anyagi helyzete átlagosan ennyivel kedvezőtlenebb lett egy év leforgása alatt.
Amelyik magyar tud, már spórol
Egy másik felmérés szerint az infláció hatását a 18 és 70 év közöttiek leginkább a háztartási kiadásaik növekedésében érzékelik: a lakosság 76 százalékának jelentősen, 19 százaléknak pedig enyhén nőttek a költései. Mindössze 4 százalék gondolja úgy, hogy nem történt változás a költségeiben – közölte az OTP Bank a tavaly őszi Öngondoskodási Index felmérésére hivatkozva.
A háztartási kiadások közül leginkább az élelmiszer, az energia és rezsi, valamint az üzemanyag és közlekedés áraiban tűnik fel az embereknek a változás, de jelentős azoknak is a száma, akik a vendéglátószektor, az építőanyag vagy éppen az elektronikai, műszaki cikkek árai terén tapasztalják az áremelkedést.
Tízből nyolcan az élelmiszereken spórolnak
Az emberek további jelentős áremelkedésre számítanak a kutatás szerint, ezért már tavaly elkezdték visszafogni a fogyasztásukat: tízből nyolcan az élelmiszereken, az emberek háromnegyede a rezsin, míg 65 százalék a tartós fogyasztási cikkeken igyekszik spórolni. De igen magas azoknak is az aránya, akik a szórakozás és a vendéglátóhelyek látogatásának csökkentésével (64 százalék) vagy éppen az üzemanyag és a közlekedési költségek visszafogásával igyekeznek félretenni.
A legtöbbeket érintő területen, az élelmiszervásárlásnál tízből heten bizonyos élelmiszereket inkább elhagynak vagy csökkentenek, illetve olcsóbb élelmiszer alapanyagokat vásárolnak, hogy ezekkel is spóroljanak.
