Egy év alatt jelentősen romlott a magyar családok pénzügyi helyzete, van olyan régió, ahol a fizetőképességük 58 százalékkal csökkent, de már elérhettük a gödör alját - állapította meg egy új kutatás. Elhúzódó válságra számít az Intrum szakértője, mert a koronavírus-járvánnyal ellentétben a mostani helyzet mögött nem egy hirtelen sokk, hanem a magyar gazdaság rendszerszintű problémái állnak, amelyek nem oldódnak meg rövid idő alatt.
Eltérően érinti a magyar régiók lakosságát a gazdaság gyengélkedése: ahogy korábban a Covid-válságot, úgy a mostani gazdasági fordulatot is a fejlettebb régiók lakossága érzi meg inkább, míg az alacsonyabb jövedelmű térségekben kevésbé csökken a családok fizetőképessége.
Az Intrum követeléskezelő vállalat és a GKI Gazdaságkutató Zrt. országos elemzéséből kiderül: 2022 első negyedévéhez viszonyítva jelentősen romlott a magyar családok pénzügyi helyzete. Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) értéke 2023 első három hónapjában 6,51 ponton állt átlagosan – a tavalyi év azonos időszakában ez az érték (amelyet az infláció, a foglalkoztatottság, a jövedelmek és hasonló adatok alapján számítanak ki) még 45,24 ponton állt. Jó hír ugyanakkor, hogy a tavalyi tendencia megállt idén év elejére: 2022 utolsó negyedévéhez viszonyítva már enyhén emelkedett a fizetőképesség.
Az Intrum és a GKI kutatása szerint a magyarországi régiók közül az áremelkedések láthatóan a Dunántúlt érintik a legsúlyosabban: a Nyugat-Dunántúlon 58, Közép-Dunántúlon 54 százalékkal esett vissza az Intrum Regionális Fizetőképességi Index (IRFI). Valamivel kisebb mértékben, de még mindig erőteljesen érintik a gazdasági nehézségek a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországot, a Dél-Dunántúlt és az Észak-Alföldet (48, 47 és 44 százalékos visszaesés).
Intrum regionális fizetőképességi index 2022 és 2023 Q1 között
A legjobban Észak-Magyarország és a Dél-Alföld régiója vészeli át a nehézségeket: a két térségben “csak” 19 és 18 százalékkal romlott a fizetőképesség. Ennek egyik oka, hogy a két régióban az idei év elején az előző, 2022-es utolsó negyedévhez képest nagyobb mértékben javult a lakosság fizetőképessége, mint a többi országrészben (Dél-Alföldön az IRFI értéke közel 50 százalékkal javult negyedéves viszonylatban).
Lassú lesz a kilábalás
A regionális különbségek hasonlóak a Covid-járvány idején tapasztalt mintához – mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója. A mostani válság abban különbözik a pandémia idején tapasztalttól, hogy most nem egy hirtelen, váratlan sokk áll mögötte, hanem több rendszerszintű probléma. Emiatt most nem várható gyors korrekció, hanem elhúzódó válságra, hosszas stagnálásra és lassú kilábalásra számít az Itrum.
A kutatás a fizetőképesség változása mellett rámutatott az országon belüli jövedelmi különbségekre is. A közép-magyarországi fizetések jelentősen felhúzzák az országos átlagot. A régiós átlagkereset 318,6 ezer forint, ami 16 százalékkal magasabb az országos átlagnál.
Az alacsony jövedelműek eddig is beosztották azt, amijük van
Bár Nyugat-Magyarország a fejlettebb régiók közé tartozik, az itteni jövedelemszint is elmarad az országos átlagtól: a közép- és nyugat-dunántúli átlagkereset (318 ezer forint) egyaránt 4 százalékkal kisebb az országos átlagnál. A keleti és déli régiók lakosságának jövedelme ennél továbbra is alacsonyabb. Azonban a megélhetési költségek és más tényezők alapján a kisebb jövedelmű régiókban magasabb a fizetőképesség, a lakosság könnyebben tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit.
A Bank360.hu értékelése szerint ez nyilvánvalóan összefügghet azzal is, hogy a korábbi, kedvezőbb helyzetben hol mekkora terheket vállaltak. Ahol tartósan rosszabb a jövedelmi helyzet, ott óvatosabbak voltak az emberek, illetve kevésbé is volt módjuk olyan pénzügyi terheket vállalni a jövedelmük alapján, amit a gazdagabb régiókban a magasabb jövedelműek megtehettek.
