Megígérte, meglépte: emelt még egyet az irányadó kamatán a jegybank. A hitelfelvevők a nyári melegben is cidrizve várhatják, hogy mit lépnek erre a bankok a hó elején szokásos hitelkamat-változtatásaikban.
A keddi brutális, 1,85 százalékos alapkamat-emelés után csütörtökön az egyhetes betéti kamatát is növelte 0,5 százalékkal a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Így most a két kamat ismét összeért 7,75 százalékos szinten. Ezek után a hitelfelvételre készülők félve várhatják a következő napokat. A bankok ugyanis általában a hó elején szoktak változtatni a kölcsöneik kamatain. Márpedig a legutóbbi nagyobb módosítások óta a számukra legfontosabb egyhetes betéti kamat két lépésben 1,0 százalékkal nőtt - de.
A kamatstop év végéig történő meghosszabbítása azt ugyan meggátolja, hogy a jelzáloghitelesek változó kamata kövesse ezt az emelkedést, de az új lakáshitelek és személyi kölcsönök árában annyit emelnek a bankok, amennyit akarnak. Márpedig az elmúlt hónapokban a jegybanki lépések előbb-utóbb átszivárogtak a banki hitelek árába is. Ennek csak az szab határt, hogy ilyen drága kölcsönöket már sokan nem akarnak felvenni. Ezért a bankok a kereslet fenntartása érdekében valamennyire visszafoghatják a kamatemelést, különben aki teheti, inkább nem vesz fel tőlük hitelt. Ilyen nagy kamatemeléseknek azonban szinte biztosan meg kell jelenni a hitelajánlatokban.
Nem javít a helyzeten, hogy a keddi nagy kamatemelés után szerdán magára találó forint, ismét elindult a 400-as euróárfolyam felé, ami azt mutatja, hogy tartósan nem tud már elszakadni ettől ilyen jegybanki lépésekkel sem. Márpedig a háború kitörése óta több mint 10 százalékot gyengülő forint az importáruk mellett a külföldi nyaralásokat is jelentősen megdrágítja.
Ráadásul a jegybanktól az elkövetkező hónapokban újabb kamatemelések várhatók, hiszen az MNB is infláció további növekedésére számít. A májusban már 10,7 százalékos pénzromlás 16 százalék fölé is mehet az idén, és a jegybank friss prognózisa szerint az éves infláció is 11-12,6 százalék között lehet. Sok jóra ráadásul jövőre sem számíthatunk, hiszen az MNB szerint még 2023-ban is 6,8-9,2 százalék között lehet a fogyasztói árak emelkedése, ami csak 2024-re térhet vissza a 2,5-3,5 százalékos sávba.
Mindeközben az idén még 4,5-5,5 százalékkal növekedő gazdaság is fékez, jövőre már csak 2-3 százalékos GDP növekedést vár a jegybank. Az egyetlen jó hír, hogy az átlagkeresetek állják a versenyt a vágtázó inflációval az idén és jövőre is. Az MNB az 5,1-5,7, 2023-ban pedig 0,8-2,0 százalékos reálkereset-emelkedést vár, ami azt jelenti, hogy átlagban ennyivel nőnek jobban a bérek, mint az árak.
