A forint látványos tovább gyengülése nyomán rendkívüli kamatemelésre kényszerült az MNB, amely 2 százalékkal már 9,75 százalékra növelte az egyhetes jegybanki betét kamatát. Ehhez majd az alapkamatot is hozzáemeli a jövő héten
A száguldó infláció, a forint gyors és látványos árfolyamromlása és a június végéig kisebb lépésekben végrehajtott kamatemelések miatt kényszerhelyzetbe került a Magyar Nemzeti Bank. A 400 forintos euróárfolyam fölé ugró forint hatására ugyan a jegybank elszánta magát a múlt héten az alapkamat 1,85 százalékos és az egyhetes betéti kamat 0,5 százalékos emelése, amely után mindkét kamat 7,75 százalékos szintre került, de ez már nem győzte meg a piaci szereplőket. A forint ennek hatására szerdán 416-ig gyengült az euróval szemben. A jegybanknak ezért újra lépnie kellett, most 2 százalékkal, 9,75 százalékra emelte az egyhetes betéti kamatot.
Bár a jegybank múlt kedden hivatalosan összeolvasztotta a jegybanki alapkamatot, és az addig irányadónak számító egyhetes betéti kamatot, de meghagyta magának a lehetőséget, hogy ha két jegybanki kamatdöntő ülés között szükségesnek látja, akkor az egyhetes betéti kamatot megemelheti, és azt csak a következő kamatdöntő ülésen illeszti az alapkamatba. Ezzel most villámgyorsan élnie is kellett. Csütörtök délután az MNB bejelentette. a Monetáris Tanács szükségesnek tartja, hogy az egyhetes betéti kamat emelkedése minél előbb beépüljön az alapkamat-emelési ciklusba is. Ezért az alapkamat és az egyhetes betéti kamat gyors összezárása már a következő, július 12-i ülésen napirendre kerül. (Azaz várhatóan jövő kedden az alapkamatot is 9,75 százalékra emelik.)
A csütörtökön már az emelt, 9,75 százalékos kamattal meghirdetett egyhetes betéti tenderen az MNB több mint 9500 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el. Így az ebben lekötött pénzmennyiség jelentősen emelkedett az előző heti 7263 milliárd forintos szinthez képest.
A csütörtöki nagy kamatemelés a devizapiacon elsőre arra volt elég, hogy a forint nem romoljon tovább. A mai kamatemelés tegnapi előzetes bejelentése 408-ig hozta csak vissza az árfolyamot, és a mai konkrét döntés hatására már nem javult tovább a forint. Sőt visszafordult 415-ig, majd a 410-415-ös sávban látszott stabilizálódni. Délutánra viszont, az alapkamat jövő heti várható emelésének bejelentése nyomán már 405 körülire erősödött az árfolyam.
Úgy tűnik, hogy a piac újabb jelentős kamatemeléseket árazott be még erre az évre. Az infláció hónapról hónapra magasabb, mint amire az előrejelzések számítottak. Nem lenne meglepő, ha a KSH pénteken publikálandó júniusi inflációs számai is ebbe a sorba illeszkednének (a májusi infláció 10,7 százalék volt). A jegybank ugyan a múlt heti prognózisában előre vetítette, hogy az ősszel várható csúcs idején az infláció 16 százalék fölé is emelkedhet, de egy vártnál rosszabb friss adat további nyomást jelentene a kamatemelésre.
A most már 9,75 százalékos egyhetes jegybanki betéti kamat az, ami a legközvetlenebbül befolyásolja a banki hitelek kamatait. A kamatstop év végéig történt meghosszabbítása azt jelenleg megakadályozza, hogy a jelzáloghitelesek változó kamata kövesse ezeket a brutális emelkedéseket. Az új lakáshiteleket és a személyi kölcsönöket ugyanakkor a bankok az aktuális helyzetnek megfelelő kamaton kínálják.
Az elmúlt időszakban érezhető volt egy visszafogottság a bankok részéről, hiszen minél magasabbak a kamatok, annál kevésbé akarnak majd az emberek hitelt felvenni, de rövid idő alatt két ilyen jelentős kamatemelés szinte biztosan megjelenik majd a hitelajánlatokban. Az az elkövetkező egy-két hétben derülhet ki, hogy konkrétan hogyan, milyen mértékű kamatemelésekkel reagálnak az új helyzetre a bankok.
