Bank360
  • Hitelek
  • Támogatások
  • Bankszámlák
  • Megtakarítások
  • Vállalat
  • Hitelkalkulátor
Hír

Az idei inflációnál is magasabb lehet a jövő évi

2022-09-28|Frissítve: 2022-09-28

Nagy különbségek vannak az MNB és a GKI friss gazdasági előrejelzéseiben. A jegybank nem vár recessziót, a gazdaságkutató viszont annál inkább. A GKI jövőre még az ideinél is magasabb éves inflációval számol. Abban viszont egyetértenek, hogy 2023 második felében kezdődhet meg az infláció csökkenése.

 

A Magyar Nemzeti Bank vezetése a keddi, utolsónak szánt kamatemelése után közölte a megújított gazdasági prognózisának főbb számait is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. pedig szerdán publikálta az új számait. Ezeket összehasonlítva jelentősen különbségek láthatóak. A GKI mindenesetre megjegyezte, hogy a jelenlegi előrejelzése a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság közepette készült, ráadásul a tendenciák megértését nehezíti a gazdasági folyamatok idei, évközepi, törésszerű változása.

 

A GKI 3,7 százalékról 4,5-re emelte 2022-es gazdasági növekedési előrejelzését. Eközben az MNB a nyár eleji 4,5-5,5ről 3-4 százalékra csökkentette a GDP emelkedési előrejelzését. Ez azonban még semmi ahhoz képest, amilyen különbség abban van, hogy milyen jövő évet várnak a magyar gazdaságtól.

 

A GKI ugyanis 2023-ra immár nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizál. Ezzel szemben az MNB 2023-ra még mindig 0,5-1,5 százalékos gazdasági bővülést vár, még ha ez kisebb is, mint a korábbi 2-3 százalékos prognózisa.

 

A GKI az idei emelést és a nagyon jelentős 2023-as rontást a 2022 második negyedévi, vártnál gyorsabb növekedéssel, a látványosan romló pénzügyi egyensúllyal, valamint az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzettel, továbbá az évközi, 2023-ra is kiható, már meghozott és várható megszorításokkal indokolja.

 

Emellett a GKI feltételezi a jelenlegi külső körülmények fennmaradását, az EU-pénzekhez való lassú, de legalább részleges hozzáférést. Míg idén a fogyasztás 7,5 százalékkal emelkedhet, jövőre már 3,5-4 százalékos visszaesés várható, a beruházások pedig az idei stagnálás után kétszámjegyű mértékben csökkenhetnek a GKI szerint. A munkanélküliség az idei 3,5 százalékra csökkenés után jövőre a 2021-esnél is valamivel magasabb, 4,3 százalék körüli lesz.

 

A GKI jelentősen, 12-ről 14,5 százalékra emelte az idei inflációs előrejelzését. Ehhez képest a jegybank 2022-re hasonló, 13,5-14,5 százalékos éves inflációt vár. Amíg azonban a jegybank 2023-ra 11,5-14 százalékos pénzromlásra számít, addig a GKI már 16 százalék körülire, a korábbi 9 százalékos prognózisa után. A jegybank és a GKI is 2023 második felétől vár érdemi inflációcsökkenést, a GKI gyors, 10 százalék körülire eséssel számol.

 

A GKI új prognózisa még nyilvánvalóan a jegybanki kamatdöntés előtt véglegesedett. Az MNB keddi bejelentése szerint 13 százalékon lezárta a kamatemelési ciklusát. Ehhez képest a GKI az előrejelzésében 2022 végére 15 százalékos, 2023 végére pedig 10 százalék körüli alapkamattal számolt. A gazdaságkutató szerint éves átlagban idén 385 forintos, jövőre 410 forintos euróárfolyam várható.

 

Miközben az első negyedévben a nettó keresetek az egyszeri kifizetések révén 21 százalékkal, az infláció 8,5 százalékkal, ezek eredőjeként a reálkeresetek közel 12 százalékkal emelkedtek, a negyedik negyedévben a 20 százalék körüli infláció következtében már 3,5 százalékkal csökkenhetnek a GKI szerint. A GKI 10 százalék körüli, talán 1-2 százalékponttal magasabb minimálbéremelést valószínűsít.

 

A bruttó keresetek 13 százalékkal emelkedhetnek a prognózisa szerint 2023-ban, ami összességében a reálkeresetek 3,5 százalékos, a reáljövedelmek ennél nagyobb csökkenését valószínűsíti a 2022. eleji kifizetések okozta magas bázis, a nyugdíjprémium elmaradása, a családi pótlék értékvesztése, a vállalkozói jövedelmek mérséklődése miatt.

 

A GDP-arányos államháztartási hiány a jelenleg tervezettnél magasabb, 6,5, illetve jövőre 5 százalék körüli lesz, a GDP-arányos finanszírozási szükséglet pedig még az EU-transzferek kezdődő beérkezése esetén is vészesen magas, 5, illetve jövőre 3,5-4 százalék lesz állítja a GKI. Ez szükségképpen a külföldi adósságállomány fenyegető mértékű emelkedését okozza. A kormányzat az EU jogállamisági követelményeit és a kényszerű megszorítást technikai kérdésként, az államközpontú magyar modell keretében végrehajtható feladatként értelmezi, így egyelőre sem a versenyképességben, sem a társadalompolitikában nem várható érdemi változás a gazdaságkutató értékelése szerint.

Promóció

Kapcsolódó cikkek

Újra nagyot emelt a kamaton az MNB, de most már megáll
2022-09-27

Újra nagyot emelt a kamaton az MNB, de most már megáll

A mai, szeptember 27-i kamatdöntő ülésén az MNB Monetáris Tanácsa a vártnál nagyobb mértékben, 11,75 százalékról 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Viszont ezzel lezárja a kamatemelési ciklusát.

Elolvasom
Már a rezsiemelés nélkül is 15 százalék fölé ugrott az infláció
2022-09-08

Már a rezsiemelés nélkül is 15 százalék fölé ugrott az infláció

Július után augusztusban is csaknem két százalékkal nőtt az éves infláció, ami így már 15,6 százalékot tett ki, és ebben még nincs is benne a rezsiemelés hatása. Az élelmiszerek áremelkedése már több mint 30 százalékos.

Elolvasom
Tízezer forintos törlesztődrágulást okozhat a lakáshiteleknél az utolsó kamatemelés
2022-09-28

Tízezer forintos törlesztődrágulást okozhat a lakáshiteleknél az utolsó kamatemelés

A banki kölcsönök további drágulását hozhatja, hogy a kamatemelési ciklusának zárásaként 13 százalékra növelte az alapkamatot az MNB. Egy átlagos lakáshitel törlesztőrészlete még 5-10 ezer forinttal emelkedhet.

Elolvasom