Nagy különbségek vannak az MNB és a GKI friss gazdasági előrejelzéseiben. A jegybank nem vár recessziót, a gazdaságkutató viszont annál inkább. A GKI jövőre még az ideinél is magasabb éves inflációval számol. Abban viszont egyetértenek, hogy 2023 második felében kezdődhet meg az infláció csökkenése.
A Magyar Nemzeti Bank vezetése a keddi, utolsónak szánt kamatemelése után közölte a megújított gazdasági prognózisának főbb számait is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. pedig szerdán publikálta az új számait. Ezeket összehasonlítva jelentősen különbségek láthatóak. A GKI mindenesetre megjegyezte, hogy a jelenlegi előrejelzése a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság közepette készült, ráadásul a tendenciák megértését nehezíti a gazdasági folyamatok idei, évközepi, törésszerű változása.
A GKI 3,7 százalékról 4,5-re emelte 2022-es gazdasági növekedési előrejelzését. Eközben az MNB a nyár eleji 4,5-5,5ről 3-4 százalékra csökkentette a GDP emelkedési előrejelzését. Ez azonban még semmi ahhoz képest, amilyen különbség abban van, hogy milyen jövő évet várnak a magyar gazdaságtól.
A GKI ugyanis 2023-ra immár nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizál. Ezzel szemben az MNB 2023-ra még mindig 0,5-1,5 százalékos gazdasági bővülést vár, még ha ez kisebb is, mint a korábbi 2-3 százalékos prognózisa.
A GKI az idei emelést és a nagyon jelentős 2023-as rontást a 2022 második negyedévi, vártnál gyorsabb növekedéssel, a látványosan romló pénzügyi egyensúllyal, valamint az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzettel, továbbá az évközi, 2023-ra is kiható, már meghozott és várható megszorításokkal indokolja.
Emellett a GKI feltételezi a jelenlegi külső körülmények fennmaradását, az EU-pénzekhez való lassú, de legalább részleges hozzáférést. Míg idén a fogyasztás 7,5 százalékkal emelkedhet, jövőre már 3,5-4 százalékos visszaesés várható, a beruházások pedig az idei stagnálás után kétszámjegyű mértékben csökkenhetnek a GKI szerint. A munkanélküliség az idei 3,5 százalékra csökkenés után jövőre a 2021-esnél is valamivel magasabb, 4,3 százalék körüli lesz.
A GKI jelentősen, 12-ről 14,5 százalékra emelte az idei inflációs előrejelzését. Ehhez képest a jegybank 2022-re hasonló, 13,5-14,5 százalékos éves inflációt vár. Amíg azonban a jegybank 2023-ra 11,5-14 százalékos pénzromlásra számít, addig a GKI már 16 százalék körülire, a korábbi 9 százalékos prognózisa után. A jegybank és a GKI is 2023 második felétől vár érdemi inflációcsökkenést, a GKI gyors, 10 százalék körülire eséssel számol.
A GKI új prognózisa még nyilvánvalóan a jegybanki kamatdöntés előtt véglegesedett. Az MNB keddi bejelentése szerint 13 százalékon lezárta a kamatemelési ciklusát. Ehhez képest a GKI az előrejelzésében 2022 végére 15 százalékos, 2023 végére pedig 10 százalék körüli alapkamattal számolt. A gazdaságkutató szerint éves átlagban idén 385 forintos, jövőre 410 forintos euróárfolyam várható.
Miközben az első negyedévben a nettó keresetek az egyszeri kifizetések révén 21 százalékkal, az infláció 8,5 százalékkal, ezek eredőjeként a reálkeresetek közel 12 százalékkal emelkedtek, a negyedik negyedévben a 20 százalék körüli infláció következtében már 3,5 százalékkal csökkenhetnek a GKI szerint. A GKI 10 százalék körüli, talán 1-2 százalékponttal magasabb minimálbéremelést valószínűsít.
A bruttó keresetek 13 százalékkal emelkedhetnek a prognózisa szerint 2023-ban, ami összességében a reálkeresetek 3,5 százalékos, a reáljövedelmek ennél nagyobb csökkenését valószínűsíti a 2022. eleji kifizetések okozta magas bázis, a nyugdíjprémium elmaradása, a családi pótlék értékvesztése, a vállalkozói jövedelmek mérséklődése miatt.
A GDP-arányos államháztartási hiány a jelenleg tervezettnél magasabb, 6,5, illetve jövőre 5 százalék körüli lesz, a GDP-arányos finanszírozási szükséglet pedig még az EU-transzferek kezdődő beérkezése esetén is vészesen magas, 5, illetve jövőre 3,5-4 százalék lesz állítja a GKI. Ez szükségképpen a külföldi adósságállomány fenyegető mértékű emelkedését okozza. A kormányzat az EU jogállamisági követelményeit és a kényszerű megszorítást technikai kérdésként, az államközpontú magyar modell keretében végrehajtható feladatként értelmezi, így egyelőre sem a versenyképességben, sem a társadalompolitikában nem várható érdemi változás a gazdaságkutató értékelése szerint.
