Már szeptemberben beköszöntött a 20 százalék fölötti infláció, és 2023 első felében is velünk maradhat, ami a hitelkamatokat is magasan tarthatja. Az energiaárak drágulása most először látszott a számokban, a forint újabb jelentős gyengülése azonban még ezután fejtheti ki a hatását.
2022. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a KSH által publikált adatok szerint. A legjobban a háztartási energia és az élelmiszer drágult. Az infláció egy hónap alatt átlagosan 4,1 százalékkal nőtt.
Az augusztus 1-jétől hatályos rezsinövelés most először jelentkezett a statisztikában, és rögtön brutális számokat hozott. A háztartási energia 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.
Az élelmiszerek drágulása az idén már szinte szokásos hajmeresztő szinten folytatódott, egy éve alatt átlagosan 35,2 százalékkal emelkedett az áruk, ezen belül leginkább a kenyér 76,2 százalékkal, a sajt 68,0 százalékkal, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 66,3 százalékkal, a száraztészta 60,2 százalékkal, a tojás 53,7 százalékkal drágult.
A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, a szolgáltatásokért pedig mindössze 8,2 százalékkal kellett többet fizetni. Ezen belül viszont a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5 százalékkal lett drágább.
Abban szinte biztosak lehetünk, hogy nem ez lesz a legmagasabb inflációs adat, amit látunk az idén. A rezsiemelés hatásai ugyan már megjelentek a számokban, de minden elemző és a jegybank is arra számít, hogy az év végén, a jövő év elején tetőzhet az infláció. A benzinárstopot és az élelmiszerárstop egyelőre a 2022 végéig hosszabbította meg a kormány, de nem lenne meglepő, ha az áremelkedések csúcsán további hónapokat szavazna meg erre.
A Privátbankár októberi eleji felmérése szerint az élelmiszerárak emelkedése még folytatódik. Havi Árkosáruk azt mutatja, hogy októberben a hazai hipermarketekben egy családi nagybevásárlás 32 605 forintba került, ami 35,9 százalékos éves drágulást jelent. Egy év alatt négy termékfajta is 100 százalék fölötti áremelkedést produkált, ráadásul mind a négy alapélelmiszer. A duplázók közül a nem árstopos tej 116, a kenyér 111, a tejföl 105, a tojás pedig 102 százalékkal drágult. Hozzájuk képest szinte eltörpül, de azért több mint 50 százalékkal kerül többe a krumpli (89%), a sajt (77%) és a kávé (62%).
Az energiaárak sem fogják hűteni az inflációt a közeljövőben. A 2010-es években az átlagos gázár 20 euró/MWh volt, az idén 150-200 euró/MWh átlagos árra számít Pletser Tamás, az Erste Bank elemzője. Az hatalmas rekordok után tartós lejtőre került nemzetközi gázár önmagában nem kényszerítene ki további belföldi áremelést, a forint gyengülése azonban elérheti ezt. Az, hogy az euró 420 forint fölé erősödött, kihat az importárakra is. A lakossági áram- és gázárakat legközelebb januártól módosThatják az új rezsiszabályok szerint, így a nagy kérdés az, hogy a forint gyengülése és a tőzsdei árak csökkenése együttesen mit eredményez.
A Magyar Nemzeti Bank annak ellenére bejelentette a kamatemelések befejezését, hogy az infláció még emelkedik, és ez más hatásokkal együtt nem tett jót a forintnak. Az euró árfolyama a kamatemelés leállítása óta 5 százalékot erősödött, a forint már a 430-as szintet ostromolja, a dollárért pedig már 440 forintot kell adni. Ez a gyengülés pedig tovább drágítja az importot, a külföldről vásárolt kőolajat és gázt is, ami még rátehet egy lapáttal az inflációra.
A 13 százalékra emelt alapkamat még most épül be a hitelkamatokba. A bankok az elmúlt hónapokban már nem csak a hónap elején változtattak a kondícióikon, hanem szinte folyamatosan, így november elejére lehet lemérni a 13 százalékos alapkamat és a további jegybanki szigorítások következményeit. Október elejétől mindenesetre sorra teszik közzé a bankok a hiteldrágításaikat. Ezek hatására a személyi kölcsönök ajánlatai kedvezmények nélkül már 15 százalékos hiteldíjjal (THM) kezdődnek. A lakáshitelnél pedig egyre inkább a 9-10 százalékos THM-ek a jellemzőek, ennél olcsóbban már csak magas jövedelemmel, extra vállalásokkal lehet jelzáloghitelt kapni.
Várható az is, hogy az őszi hónapokban az infláció már felfalja a reálbérek eddigi emelkedését. Az átlagbérek növekedése eddig ugyan még meg tudta haladni a pénzromlás mértékét, de 20 százalékhoz érve ez már átfordulhat. Az inflációs csúcson bekövetkezhet a nagyon régóta nem látott reálbércsökkenés, amit némileg ellensúlyozhatnak a cégek egyre gyakoribbá váló kompenzáló béremelései, egyszeri juttatásai.
