
Bruttó nettó bér 2021 - Hogyan kell kiszámolni?

2020.01.21.
A munkaszerződésekben a bruttó bért kell feltüntetni, a minimálbért, a garantált bérminimumot szintén bruttó összegben határozza meg a kormány minden évben. Ehhez képest ha az ügyfelek hitelt szeretnének felvenni, a bank a nettó jövedelemre kíváncsi. Mit jelent a nettó bér? Hogy kell kiszámolni? És hogyan lehetséges, hogy ugyanakkora bruttó bér mellett eltérő is lehet a nettó bér?
Bruttó bér, nettó bér
A bruttó bér után a munkavállalónak adóznia kell. A munkavállaló bruttó bérét 2021-ben összesen 33,5 százalék adó és járulék terheli az alábbi felbontásban:
- 15% SZJA (százalékos személyi jövedelemadó),
- 18,5% egyéni járulék,
A 18,5% egyéni járulék az alábbi összetevőkből áll:
- nyugdíjjárulék (10%)
- egészségbiztosítási járulék (7%)
- munkaerő-piaci járulék (1,5%)
Amit a munkavállaló a bankszámlán megkap, az a nettó bér, ebből már nem kell adózni, mert az adót és járulékot a munkaadó vonja le és fizeti be.
1000 forint bruttó bér után kedvezmények nélkül 665 forint nettó bér jár. Másképp mondva minden 1000 Ft bruttó bérből levonnak 335 forintot.

Adókedvezmények
A munkavállaló csökkentheti az adóját az adókedvezményekkel. A legelterjedtebb adókedvezmény a családi adókedvezmény, amelyet a jövedelemadóból és a járulékból is igénybe lehet venni. Sőt a házastársak meg is oszthatják egymás között a kedvezményt.
Családi adókedvezmény
A bruttó nettó közötti különbség családi adókedvezmény igénybevételével csökkenthető. Ennek mértéke 2021-ben:
- Egy gyerek után 10 ezer forint
- Két gyerek után 40 ezer forint
- Három vagy több gyerek után 99 ezer forint
Ezenfelül az első házasok kedvezménye további 5000 forinttal csökkenti az együttesen fizetett adót.
Össze lehet vonni a családi kedvezményeket
Mivel a minimálbér (2020-ban 161 000 forint) után a munkavállaló 22 350 forint jövedelemadót és 27 565 forint járulékot fizet, ezért egy és két gyerek után minden, heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló fel tudja használni a teljes családi adókedvezményt. A 99 ezer forint adókedvezmény felhasználásához legalább 295 ezer forint bruttó bér kell. Ez akár úgy is összejöhet, ha mindkét szülő minimálbérért dolgozik.
Megtakarításokhoz kapcsolódó adókedvezmény
Ha a munkavállaló:
- egészségpénztárba
- önkéntes nyugdíjpénztárba
- nyugdíjelőtakarékossági számlára
fizet be, szintén igénybe vehet adókedvezményt. Ennek mértéke a befizetett összeg 20 százaléka, legfeljebb évi 150 ezer forint.
Teljes munkáltatói bérköltség
A bruttó bér azt az összeget jelenti, amennyiről a munkaadó, illetve cég munkaszerződést - vagy megbízási szerződést - köt a munkavállalóval. A bruttó bér után nemcsak a munkavállalónak, hanem a munkaadónak is kell adóznia, a bruttó béren felül meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót - ez a korábbi tb-járulék. A munkaadó teljes bérköltsége szuperbruttó néven is ismert. Gyakorlatilag ennyibe "kerül" a munkavállaló bére a cégnek.
A munkaadó teljes bérköltsége eddig tehát a bruttó bér plusz a szociális hozzájárulási adó, amelynek mértéke 17,5 százalék. Vagyis a bruttó bér minden 1000 forintja után 175 forint további adót kell fizetnie a munkaadónak.
Szakképzési hozzájárulás
Társas vállalkozásoknak ezenfelül a bruttó bér 1,5%-át kitevő szakképzési hozzájárulást is fizetni kell a munkavállalók után, így a bruttó 1000 forint bér teljes költsége a munkáltató számára akár 1190 forint is lehet.
Mennyi a havi bruttó jövedelem teljes adó és járulék vonzata?
1000 forint bruttó bér esetében a teljes bérköltség 1190 forint (szakképzési hozzájárulással), melyből nettóban 665 forintot kap meg a munkavállaló, és 525 forintot von le az állam adók és járulékok formájában - ez több mint 44 százalékos teher.
Másképp fogalmazva: minden megkapott 1000 forint után 440 forintot befizetünk az államnak, így vagy úgy - 175 forintot a munkaadó és 335 forintot a munkavállaló. De abból a szempontból, hogy mennyi érkezik a számlánkra teljesen mindegy, hogy a bruttó bérből vagy a munkáltatói bérköltségből vonnak le.
Hogyan csökkenthető a szociális hozzájárulási adó?
Ahogyan a munkavállaló, úgy a munkaadó is csökkentheti a fizetett adót. A szociális hozzájárulási adót a munkáltató részben vagy egészben csökkentheti, ha olyan munkavállalót alkalmaz, aki után valamilyen kedvezmény jár. Időszakosan 50-100 százalékos szocho-kedvezmény vehető igénybe két vagy három éven át az alábbi típusba tartozó munkavállalók után:
- volt közfoglalkoztatottak,
- három vagy több gyerek nevelése mellett újra munkába lépők,
- védett korban lévők,
- szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók,
- munkaerőpiacra lépők (GYES, GYED, CSED, GYET nem számít bele, volt közfoglalkoztatás külön kategória),
- megváltozott munkaképességűek,
- kutatók és K+F tevékenységet végzők.
Gyakori kérdések
Mennyi nettó 1000 forint bruttója?
Kb. 1503 forint.
Mennyibe kerül a cégnek nettó 1000 forintot kifizetni?
Kb. 1789 forintba, melyből 286 forintot fizet a munkaadó és 503 forintot a munkavállaló. Ebben benne van 23 forint szakképzési hozzájárulás (a bruttó bér 1,5%-a).
Személyi kölcsön igénylésnél a nettó bér számít?
Igen. Minden hitel igénylésnél - így a személyi kölcsön esetében is - a bank a havi nettó bérre kíváncsi, hiszen ebből kell majd kigazdálkodni a törlesztőt. Ezenfelül a eltérő lehet ugyanakkora bruttó bér nettója a kedvezmények miatt.
Lakáshitel igénylésnél miért a nettó bért veszi figyelembe a bank?
Mert a nettó bérből fogja fizetni a hiteligénylő a havi törlesztőt.
JTM számításnál nettó bért vagy bruttót számol a bank?
A JTM mutató kiszámolásakor is mindig a nettó bért veszi figyelembe a bank.
Hogyan lehetséges, hogy valakinek több a nettó bére ugyanannyi bruttó bér után?
Mert igénybe vesz valamilyen családi adókedvezményt.
A munkavállalóra is vonatkozik a szocho-kedvezmény?
Nem, a szocho-kedvezményt csak a munkáltató által fizetett adóból lehet levonni. Ugyanakkor a munkáltató kedvezőbb feltételekkel tudja foglalkoztatni a munkáltatót.