Mit lehet tenni, ha elveszítjük a munkánkat? Praktikus tanácsokat adunk erre az esetre. Mutatjuk az álláskeresési járadék (munkanélküli segély) igénylésének menetét, a bruttó és nettó összegét, a folyósítás idejét.
Mi a munkanélküli segély, mi az álláskeresési járadék?
Minden magyarországi állampolgár számára, aki állást keres, meghatározott mértékű ellátás jár. Ez az úgynevezett álláskeresési járadék – korábbi nevén munkanélküli járadék vagy munkanélküli segély. Ennek feltétele, hogy az álláskereső
- az elmúlt három év során összesen legalább 12 hónapnak megfelelő munkaviszonnyal, vagyis járulékfizetési időszakkal rendelkezzen,
- továbbá munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Az álláskereső az, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, nem tanul nappali tagozaton, nem jogosult öregségi nyugdíjra, valamint más, például rehabilitációs vagy megváltozott munkaképességűek számára nyújtható ellátásban sem részesül.
Az az álláskereső, aki 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt áll és korábban részesült álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyt kaphat.
Mindannyian kerülhetünk átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe, amelyek átvészelésében segíthet egy kis összegű kölcsön! A Provident Valóra váltó kölcsönét 2021. december 20-ig maximum 9,70 százalékos THM-mel igényelheted, 250 ezer forintos hitelösszegig.
Hogyan igényeljük az álláskeresési járadékot?
Az álláskeresési járadék igénylésének feltétele, hogy először regisztráljunk álláskeresőként a lakcímünk (lakóhely vagy tartózkodási hely) szerint illetékes járási (vagy fővárosi kerületi) kormányhivatal foglalkoztatási osztályán,
- személyesen, vagy
- az e-Papír szolgáltatás igénybevételével, az Ügyfélkapun keresztül, vagy
- a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal "elektronikus ügyintézés" felületén, amihez email-címmel kell rendelkeznünk.
Milyen dokumentumok kellene az álláskeresési járadék igényléséhez?
2024. január 1-jét követő munkaviszony megszűnése esetén a munkáltatóknak egy foglalkoztatói igazolást kell kiállítani elektronikus formában vagy papír alapon. Ebben az egy dokumentumban vonták össze a munkáltató és a munkavállaló adatait tartalmazó, valamint a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat. Ezek a
- munkáltatói igazolás,
- igazolás a tárgyévben levont és megfizetett nyugdíjjárulékról,
- kilépő adatlap,
- igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához,
- igazolás a bírósági végzés alapján meghatározott tartási kötelezettségekről,
- Tb (OEP)-igazolvány.
A munkáltatónak nyilatkozni kell a fizetés nélküli szabadságok igénybevételéről is.
Akinek 2024 előtt szűnt meg a munkaviszonya, a korábbi foglalkoztatásokat igazoló dokumentumokat külön-külön kell benyújtania az illetékes kormányhivatalban.
A vállalkozói tevékenység megszüntetéséről már nem szükséges igazolást benyújtani, mivel annak bejelentését követően a kormányhivatal ezt az információt ki tudja keresni online közhiteles nyilvántartásból.
Az ügyintézéshez személyes okmányok is kellenek (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ-kártya, adókártya), és bankszámlaszám, ha van bankszámlánk, és ide kérjük utalni az álláskeresési járadékot.
A hivatal ezt követően általában 8 napon belül megküldi hivatalosan is a döntést az álláskeresőnek. A kérelem beadásától már ellátási jogviszonyba kerül az álláskereső, azaz ezekre a napokra már álláskeresési járadékra jogosult.
Az álláskeresési járadék feltételei
-
Az álláskeresési járadék folyósításának egyik legfontosabb feltétele, hogy az álláskereső a bejelentést megelőző három éven belül legalább és összesen 360 napon keresztül bejelentett, legalább 8 órás munkaviszonnyal rendelkezett, vagy vállalkozó volt. Utóbbi esetében is szükséges, hogy erre az időszakra megfizesse a vállalkozókra vonatkozó adót.
-
Fontos, hogy az álláskereső nem lehet semmilyen foglalkoztatási jogviszonyban, azaz nem dolgozhat (illetve dolgozhat, csak akkor nem jogosult az ellátásra), és egészségesnek kell lennie, valamint a jogosultsági kérelemmel kijelenti, hogy munkát akar vállalni.
-
Az is lényeges, hogy az álláskereső együttműködjön a hivatallal, azaz pl. a később felmerülő, szükséges személyes kapcsolattartást is vállalja, valamint együttműködik a foglalkoztatási hivatal által kiközvetített lehetséges munkáltatókkal, illetve részt vesz a felajánlott képzéseken.
Meddig jár az álláskeresési járadék?
Az álláskereső legfeljebb 90 napig, azaz 3 hónapig jogosult az álláskeresési járadékra, utána nem kap pénzbeli ellátást. (A folyósítás időtartamát az alapján állapítják meg, hogy az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt mennyi napot töltött el munkaviszonyban, vagy mennyi ideig folytatott egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet. Tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg.)
Az álláskeresési járadék folyósítása alatt az álláskereső tb-ellátásra jogosult.
Mennyi álláskeresési járadékot (munkanélküli segélyt) kaphatok?
Az álláskeresési járadék alapját a befizetett munkaerő-piaci járulékok adják. Az álláskeresési járadék kiszámításához a hivatal megvizsgálja a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben érintett jogviszonyok során, a munkáltatók vagy a saját vállalkozás által befizetett munkaerő-piaci járulékok havi átlagos összegét. Ebből az átlagból számítják ki az egy napra vetített, arányosított járadék összegét, amit felszoroznak a folyósítási időtartam napjaival. (Az álláskeresési járadék összegét kalkulátor segítségével számolhatjuk ki.)
Az álláskeresési járadék összege a korábban befizetett munkaerőpiaci járulékalap havi átlagának 60 százaléka, azonban ennek is van maximuma, az összeg nem haladhatja meg az éves minimálbér napi értékét (a 2024-es bruttó havi minimálbér 266 800 forint, a napi összege 8893 forint). A járadék levonások utáni nettó összegéről (ami adókedvezmény nélkül maximum 200 100 forint lehet) lent olvashat.
Mennyi álláskeresési segélyt kaphatok?
A nyugdíj előtt állók álláskeresési segélyét is a lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal foglalkoztatási osztályánál kell igényelni személyesen vagy online. A segély az öregségi nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultság megszerzéséig folyósítható. Az összege a kérelem benyújtásakor hatályos minimálbér 40 százaléka, ami 2024-ben havi bruttó 106 720 forint (napi 3557 forint).
Van lehetőség arra, hogy olyan biztosítást kössünk, amely havi fix összzeget fizet a munkanélküli segélyen felül. Az NN-Bank360 Csoportos jövedelempótló biztosítás segítségével akár havi 200 000 forintot kaphatunk munkanélküliség esetén. Pár kattinással megköthető online, orvosi vizsgálat nélkül.
Hogyan érkezik a munkanélküli járadék?
Az álláskereső választhat: vagy postai úton kéri, készpénzben a munkanélküli járadék összegét, vagy átutalással a lakossági bankszámlájára.
Mennyit kell adózni a munkanélküli járadékból?
Vegyünk egy jól körülhatárolható, ha úgy tetszik, ideális esetet: az álláskereső jogosult a maximális álláskeresési járadék mértékére, azaz a minimálbér napi összegének 100 százalékára (ez a munkaerő-piaci járulékalap 60 százaléka), havi bruttó 266 800 forintra. Nem vesz igénybe családi és a friss házasoknak szóló adókedvezményt, valamint nincsenek eltartottjai sem.
A munkanélküli ellátás – a munkaadói járulékok nélküli – bruttó összegéből csupán a személyi jövedelemadót (15 százalék) és a nyugdíjjárulékot (10 százalék) vonják le, a többi marad nettó kifizetésként. Mindent összevetve az álláskeresési járadék bruttó 266 800 forintjából az álláskereső 200 100 forint nettót kap 2024-ben.
Mikor jár, és mikor nem jár egészségügyi ellátás?
A munkanélküli időszak maximum 90 napja alatt az álláskereső nemcsak álláskeresési járadékot kap, hanem jogosultságot is az ingyenes állami egészségügyi ellátáshoz. Sokan elfelejtik azonban, hogy ha véget ér ez az időszak, és az álláskereső még mindig nem talált magának új munkát, akkor – a társadalombiztosítási ellátásokról szóló, röviden TB-törvény alapján – másnaptól már nem kötelesek ellátni az egészségügyi intézmények. Tehát érdemes nagyon figyelni ezt a lejáró dátumot, és már másnaptól regisztrálni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél, és elkezdeni fizetni az egészségügyi ellátáshoz szükséges havi 9600 forintot (320 forint/nap).
Mikor nem jár az álláskeresési járadék?
A legfontosabb, hogy amennyiben az elmúlt 3 évben nem dolgozott az álláskereső összesen legalább 12 hónapot munkaviszonyban vagy vállalkozóként, akkor nem jogosult az álláskeresési járadékra (korábbi nevén munkanélküli segélyre).
Előfordulhat olyan helyzet, hogy bár a munkavállaló úgy tudta, a munkáltatója bejelentette a foglalkoztatását, azonban ez nem volt igaz, azaz “feketén” történt a foglalkoztatás. Ezért is javasolt, hogy időnként kérjük le a biztosítási jogviszonyunkat az Ügyfélkapun keresztül, mert abból egyértelműen kiderül a foglalkoztatási jogviszony valós ténye.
Ha valaki vállalkozását hagyja abba, hogy azt követően inkább új állást keressen magának, az ellátáshoz le kell zárnia a vállalkozását, azaz nem elég ha szünetelteti azt. Olyan is előfordulhat ebben az esetben, hogy az álláskereső nem kapja meg a NAV-tól a jövedelemigazolást – hiszen egy vállalkozónak innen kell kikérnie azt –, mert az adóhatóság adóhiányt állapított meg, így addig, amíg azt nem rendezi, nem kérelmezheti az álláskeresési járadékot.
Gyakori kérdések
Külföldi munkaviszony után jár-e magyar munkanélküli ellátás?
Igen, azonban szükséges hozzá, hogy az álláskereső már magyarországi foglalkoztatás után jelentkezzen be az álláskeresési jogviszonyba. A külföldön végzett munkáját azonban a Magyar Állam elismeri a járadék jogosultságához, azonban arról is szükséges igazolást beszerezni. Ehhez elegendő az elbocsátás utáni záró adóigazolás.
Külföldön hogyan kell ellátást igényelni?
Ha egy másik EU-országban dolgozik az álláskereső, és ott elvesztette munkáját, a megszűnt munkaviszony jellegétől és a lakóhelytől függ, melyik országtól kap álláskeresési járadékot. Országonként eltérő a támogatás ideje és mértéke. Érdemes utánanézni az Európai Unió hivatalos honlapján.
Milyen típusú álláskeresési járadékot vagy segélyt lehet kérelmezni?
Álláskeresési járadékot (korábbi nevén munkanélküli segélyt) akkor lehet igényelni, amikor az álláskereső munkavállalói vagy vállalkozói jogviszonyban volt, de munkanélküli lett.
Az álláskeresési segélyt a nyugdíj előtt állók kérvényezhetik, megkönnyítendő a nyugdíjkorhatár betöltéséig, ezzel a nyugdíjjogosultság eléréséig tartó átmeneti időszakot.
Mi a különbség a munkanélküli segély és az álláskeresési járadék között?
A juttatás hivatalos neve álláskeresési járadék. Korábban munkanélküli segélynek nevezték, és a köznyelv sokszor ma is ezt használja. Tehát nincs különbség.
Álláskeresési járadék igényléséhez a 3 év alatt szükséges 12 hónap munkaviszonynak folyamatosnak kell lennie?
Nem, összesen kell meglennie a 12 hónapnak.
