A minimálbér 15 és a garantált bérminimum 10 százalékos emelése 2023 decemberétől, majd 2024-től egy sor járadék és juttatás összegét is magával húzza, így növekedni fog többek között a kisgyermekes szülők járadéka, az álláskeresési járadék és a táppénz. A minimálbéresek nagyobb hitelt is kaphatnak jövőre. 

Rendhagyó módon már decembertől emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) megállapodása alapján. A megállapodás szerint

• a minimálbér 15 százalékkal, 232 000 forintról 266 800 forintra,
• a garantált bérminimum 10 százalékkal, 296 400 forintról 326 000 forintra növekedik.

Ez alapján

• a kedvezmények nélkül számolt nettó minimálbér 177 400 forint
• a kedvezmények nélkül számolt nettó garantált bérminimum 216 800 forint lesz. 

A bérek emelése közvetlenül közel egymillió ember bérét érinti, de azok is sokan vannak, akik az államtól valamilyen, a minimálbértől függő támogatásban, juttatásban részesülnek. Összeszedtük, hogy a mostani emelést követően kinek és milyen mértékben nő még a jövedelme már decembertől.

Több pénzt kapnak a kisgyermekes szülők

Emelkedik 2023 decemberétől a minimálbér összegéhez kötött gyermekgondozási díj (gyed) maximum összege. Ez a járadék legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet, így 2023. decembertől bruttó 373 520 forintot is kaphatnak a jogosultak. Jövőre ugyanez lesz a nagyszülői gyed felső összeghatára is.

A diplomás gyed maximum összegét is befolyásolja a jövő évi emelés. Attól függően, hogy milyen képzésben vesz részt a szülő, kétféleképpen érintheti a járadékát a minimálbér vagy a bérminimum. 

• Azok, akik felsőfokú alapképzésben vagy szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben vesznek részt, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százalékával számolhatnak - ez 2024-ben 186 760 ezer forint lesz. 
• A mesterképzésben, osztatlan vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók pedig a garantált bérminimum 70 százalékával számolhatnak, ami 2024-ben már 228 200 forint lesz.

A gyermekek otthongondozási díja (gyod) bruttó 266 800 forintra emelkedik, a minimálbér emelésével összhangban.

Nő az álláskeresési járadék és a táppénz összege is

Az álláskeresési járadék meghatározása a kérelem benyújtását megelőző időszak (négy naptári év) keresete alapján történik, de itt is van egy törvényi maximum, ami a mindenkori minimálbér értékéhez van kötve. Az egy napra kifizetett járadék összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegét. 2024-ben így az egy napra kifizethető maximális álláskeresési járadék bruttó 8893 forint lesz.

A táppénz mértéke legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának a 60 százaléka, ennél rövidebb biztosításban eltöltött idő esetén pedig 50 százalékkal kell számolni. Kórházi ellátás, ápolás esetén szintén a táppénz alap 50 százaléka lesz, a biztosítási időtől függetlenül. A táppénz maximum összege azonban a minimálbérhez van kötve: egy napra a minimálbér kétszeresének 30-ad részével kell számolni, ami 2023. decembertől 17 786 forintra nő. 

Szintén a minimálbér összegéhez képest határozzák meg a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása után igénybe vehető járulékkedvezményt. 2023 decemberétől az állam a járulékokat a minimálbér kétszereséig, vagyis legfeljebb 533 600 forintig engedi el.

A személyi szja-kedvezményre jogosultak is néhány ezer forinttal többre számíthatnak a minimálbér emelése után. Akik meghatározott betegségekben szenvednek, például

• cukorbetegek, 
• laktóz- vagy gluténérzékenyek, 
• hallási vagy látási fogyatékossággal élők,
• mozgásszervi fogyatékossággal élők,

jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada szerinti összegre lehetnek jogosultak, száz forintra kerekítve. A kedvezmény 2024-ben havonta 88 900 forintot jelenthet, maximum ennyivel csökkenthető az adóelőleg alapja. 

A tanulószerződéses pénzbeli juttatások összege is a minimálbérrel arányosan emelkedik 2023-ban, és ugyanez igaz a szakképzési munkaszerződéssel összefüggő egyéb juttatásokra is.

Emelkedhet a felvehető hitelösszeg is

Az állami és társadalombiztosítási juttatások mellett a hitelfelvételnél is számít, hogy mennyi a minimálbér, néhány bank ugyanis ehhez az összeghez köti az elvárt minimum jövedelmet a hiteligénylésnél. A minimálbért keresőknek emellett a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) szempontjából is jót tesz az emelés, hiszen a magasabb igazolt jövedelemre a bankok arányosan magasabb összegű hitelt adhatnak. 

Az már a kölcsön fajtájától és feltételeitől függ, hogy hol húzódik a határ. Személyi kölcsön esetében a minimálbérnél és a bérminimumnál a havi törlesztőrészlet maximum a nettó jövedelem 50 százaléka lehet. Minimálbérnél decembertől legfeljebb 88 700 forintos törlesztőrészlet vállalható, garantált bérminimum esetén ez az összeg 108 400 forint. 

Lakáshiteleknél a határ a minimálbér és a garantált bérminimum esetén a havi jövedelem 25-50 százaléka a választott kamatváltoztatási periódustól függően. Azt már a bankok határozzák meg, hogy a minimálbérre hiteleznek-e egyáltalában, és ha igen, milyen feltételekkel, de a JTM által meghatározott korlátot nem léphetik át.