Táppénz és betegszabadság

Táppénz és betegszabadság 2021

Táppénz és betegszabadság

Táppénz és betegszabadság 2021

Bagyinszki Dániel
2021-03-31 Frissítve: 2021-04-08
2021-03-31 Frissítve: 2021-04-08
13276984

Bár a közbeszédben sokszor keveredik a betegszabadság és a táppénz, mégis fontos különbséget tenni a két kifejezés között. Az alábbiakban ezen keresőképtelenségi ellátásokról lesz szó: kifejtjük, miben különböznek, hogy kell igényelni őket és milyen esetekben fordulhat elő, hogy nem járnak valakinek. 

 

A betegszabadság és a táppénz a keresőképtelenség idejére biztosított ellátás. Általánosságban elmondható, hogy ilyen helyzetekben csökken a bevételünk, a kiadásaink pedig megnőnek, ezért ilyen helyzetekre érdemes előre felkészülni. Jó megoldás lehet egy olyan biztosítás, amely pont tartós betegség vagy munkanélküliség esetén nyújt szolgáltatást. Erről bővebben ide kattintva olvashatsz.

 

A keresőképtelenség az a helyzet, amelynek a megállapítása orvos feladata és kiterjed többek között a veszélyeztetett terhességtől a közúti baleseten át a gyermekápolásig - vagyis az olyan élethelyzetekre, amikor valaki önhibáján kívül nem tudja ellátni a munkáját.

 

A keresőképtelenség orvosi megállapítása után lehet a köznyelvben gyakran keveredő táppénzt és/vagy betegszabadságot elkezdeni. 

 

Mikor számít valaki keresőképtelennek? Keresőképtelennek legtöbbször abban az esetben, de nem kizárólag akkor minősül valaki, ha saját vagy 12 éven aluli gyermekének a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni. Az így kieső jövedelmet hivatott az egészségbiztosítás pénzbeli ellátással pótolni. A keresőképtelenséggel részletesen ebben a cikkben foglalkoztunk.

 

Mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között?

Bár a köznyelv sokszor nem tesz különbséget betegszabadság és táppénz között, a valóságban két eltérő dologról van szó. Betegszabadságra saját betegség vagy baleset jogán van lehetőség. 

 

Keresőképtelenségnek számít az is, ha valaki a saját háztartásában nevelt 12 év alatti gyerek otthon ápolása miatt nem tudja ellátni a munkáját - ebben az esetben táppénz jár az arra jogosultaknak.

 

A betegszabadság

A betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a távolléti díj 70 százaléka. A távolléti díj - ha nincs teljesítménybér és bérpótlék - a távollét idejével arányos összege a havi fix összegű kifizetéseknek. 

 

Maximális mértéke évente 15 nap, ha a munkavállaló év közben került a céghez, akkor ennek időarányos része. Igénybevételére azokban az esetekben van lehetőség, amikor az orvos keresőképtelennek nyilvánít valakit a táppénz 3-as, 4-es vagy 8-as kódjával. 

 

A munka törvénykönyve alapján nem jogosult betegszabadságra az, aki társas vagy egyéni vállalkozó, a bedolgozók, illetve azok, akik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak. 

 

A táppénz 

A táppénz a keresőképtelenség idejére biztosított általános pénzbeli ellátás, előfeltétele a biztosítottság, mértéke függ a biztosítottság idejétől és folyamatosságától, de legfőképpen a biztosítottságot eredményező munkáért kapott bruttó bértől. 

 

Táppénz az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett munkavállalóknak jár, a jogosultságról és egyéb esetleges feltételekről lentebb írunk részletesen. 

 

Fizetett betegszabadság

Minden betegszabadság fizetett, azt a munkáltató állja és a távolléti díj 70 százalékának megfelelő összeg jár érte. Fontos, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles.

 

Fizetetlen betegszabadság

Ahogy fentebb már írtuk, fizetetlen betegszabadság nincs. Létezik fizetetlen szabadság és igazolt fizetetlen távollét, de valakinek vagy jár betegszabadság és ennek következtében jövedelem is, vagy nem.

 

A táppénz feltételei

 

Kik jogosultak a táppénzre? A táppénz orvosi igazolásra azoknak jár, akik rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, azaz pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek és ők, vagy a munkáltatójuk be is fizeti azt. 

 

Aki Magyarországon többek között alkalmazottként, egyéni-, illetve társas vállalkozóként, őstermelőként vagy főállású kisadózóként dolgozik, az biztosítottnak számít, vagyis jogosult a táppénzre. 

 

A felsoroltak alapján a következő három feltételnek kell teljesülnie, hogy valaki táppénzre legyen jogosult:

 

  1. Kötelezettség egészségbiztosítási járulék fizetésére
  2. Biztosítási jogviszony megléte
  3. Orvosi igazolás

 

Előfordulhat azonban, hogy valaki akkor sem jogosult táppénzre, ha a fenti feltételeknek megfelel, például ha nem áll fenn keresetveszteség. Aki megkapja a fizetésének egy részét, de nem a teljes összeget, az is csak az elmaradó keresete után kapja a táppénzt.   

 

Nem jár táppénz a fizetés nélküli szabadság esetén, annak az idejére, ha valakit letartóztatnak, illetve szabadságvesztés idejére sem. Általában nem jár táppénz abban az esetben, ha valakinek más jogcímen jár egyéb támogatás, ilyen többek között a gyermekgondozást segítő ellátás és saját jogú nyugdíj folyósításának az időtartama, illetve a különböző korhatár előtti járadékok.

 

Mennyi ideig jár a táppénz?

 

A táppénz naptári napokra jár, tehát munkaszüneti napra, szabadnapra és pihenőnapra (azaz hétvégére) is. A táppénzre egy évig vagyunk jogosultak maximum, ezért ha a mostani keresőképtelenségünket megelőzte az elmúlt egy évben egy másik, akkor a jelenlegi maximális ideje az előző idejével csökken. Például, ha három hónapig voltunk táppénzen az elmúlt egy évben, most kilenc hónap a maximum.

 

Nem minden táppénzt érint ez a korlátozás. Az alább felsorolt táppénzeknél és egyéb előre nem várható következményeknél nem csökken az időtartam (zárójelben a táppénz kódja olvasható) :

  • gyermekápolási (5-ös)
  • baleseti (3-as és 4-es)
  • közegészségügyi foglalkozástól való eltiltásból eredően 
  • hatósági elkülönítés, járványügyi, illetve állat-egészségügyi zárlat esetén (7-es)

 

Ha valaki nem rendelkezik csak egy évnél kevesebb folyamatos biztosítással a keresőképtelensége előtt, az csak a biztosításban töltött időnek naptári napokban mért időtartamára kaphat táppénzt.

 

A táppénz összege 2021-ben

 

A táppénz összege napidíjban mérhető, az a keresőképtelenség táppénzes szakaszának minden naptári napjára jár. A táppénz napidíj felső határa a mindenkori minimálbérből számítható ki. Ez 2021-ben a 167 400 forintos minimálbért alapul véve 11 160 forint, azaz tizenegyezer-százhatvan forint. Ezután az összeg után még adózni kell, a 15%-os SZJA (személyi jövedelem adó) jön le belőle. Adózás után, azaz nettóban a táppénz naptári napi maximuma 9 486 forint.

 

Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a táppénz összege általában a bruttó fizetésünk 50 vagy 60 százaléka. Hogy a két szorzó közül melyiket kell használni, azt két dolog befolyásolja. 

 

  • Ha kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-ellátás szükséges a táppénz ideje alatt, arra 50 százalékos szorzó érvényes. 
  • 50 százalék a szorzó, ha nem áll fenn legalább 730 nap (2 év) folyamatos biztosítási jogviszony. 
  • 60 százaléka jár a napi átlagkeresetnek 730 nap biztosításban töltött idő után azzal a kitétellel, hogy az összeg a napi ellátási limitet nem lépi át. 

 

Gyermekápolási táppénz

 

A gyermekápolási táppénz a következő keresőképtelenségi esetekben jár: 

  • ha az anya egy évesnél fiatalabb, kórház ápolásra szoruló gyerekét szoptatja,
  • ha a szülő 12 évesnél fiatalabb, vele egy háztartásban élő beteg gyerekét otthon ápolja,
  • ha a szülő 12 évesnél fiatalabb, vele egy háztartásban élő beteg gyereke mellett van, annak kórházi kezelésének időtartamára.

 

Ennek az 5-ös kódú táppénznek az összegét ugyanúgy kell kiszámolni, mint bármelyik másik táppénz esetén.

 

A gyermekápolási táppénz folyósításának az időtartama elsődlegesen a gyerek életkorától és attól függ, hogy egyedülállóként neveli-e a szülő.

 

  • 1 éves korig: a gyerek egy éves koráig szoptatására vagy ápolására időkorlát nélkül jár a táppénz.
  • 1 és 3 éves kor között: évente és gyerekenként 84 nap táppénz jár.
  • 3 és 6 éves kor között: évente és gyerekenként 42 nap, egyedülállóknak ennek a duplája, azaz 84 nap táppénz jár.
  • 6 és 12 éves kora között: évente és gyerekenként 14 nap, egyedülállóknak 28 nap gyermekápolási táppénz jár.
     

A táppénz igénylése

A táppénzt kérelmezni kell, ha van foglalkoztató, akkor hozzá kell benyújtani az igényt. Ha nincs, például az egyéni vállalkozók vagy az őstermelők esetében, akkor a kérvényt a székhelyhez tartozó megyeszékhelyen lévő járási vagy Budapest esetén a kerületi hivatalhoz kell beadni.  

 

Visszamenőleges hatállyal is megállapítható, saját orvosa legfeljebb 5 napig, különleges esetekben és orvosi dokumentációval a kormányhivatal szakértő főorvosa 30, míg az orvosszakértői szerv által akár 180 napig is.

 

A táppénz igény elbírálásának határideje

Ha hiánytalanul adtuk be a táppénz iránti igényünket, akkor azt az eljáró kormányhivatalba vagy kifizetőhelyre érkezéstől számított 8 napon belül elbírálják. Ha az igény nem bírálható el, például azért, mert szükség van hiánypótlásra, akkor ez a határidő 60 nap. 

 

Táppénz a koronavírus-járvány alatt

A koronavírusra nincsen különleges szabály, karanténból eredő keresőképtelenség miatt a táppénz 7-es kódja érvényesül. Koronavírussal való megbetegedésre sincsen külön táppénz-szabály, a 8-as kódú “egyéb betegség” kategóriába tartozik.

 

Kik jogosultak a betegszabadságra?

Betegszabadságra jogosultak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak, illetve a közszolgálati és közalkalmazotti, állami szolgálati és kormánytisztviselői jogviszonyban állók.

 

A keresőképtelenség megállapítása után a táppénz kódjától függően vagy betegszabadságra (és amennyiben szükséges, utána táppénzre) vagy rögtön táppénzre küldi az orvos az érintettet. 

 

Betegszabadság kiadása három esetben lehetséges. Ha valaki közúti vagy egyéb balesetet szenvedett, illetve “egyéb betegség” esetén, ezeket orvosa 3-as, 4-es, illetve 8-as kódokkal jelölheti. 

 

Csak saját betegsége után jár a betegszabadság. (a gyereke betegsége után nem!) Minden más esetben a keresőtevékenység felfüggesztése után rögtön táppénz jár. 

 

A betegszabadság mértéke

A betegszabadság maximális mértéke évente 15 nap; ha a munkavállaló év közben került a céghez, akkor ennek időarányos része.

 

A keresőképtelenné válásnak okai alapján 9 eshetőséget különböztet meg a hatályos jogszabály. A fenti táblázatból látható, hogy melyik milyen eseményre alkalmazható, illetve leolvasható róla, hogy jár-e betegszabadság az elején. 

 

Az utolsó oszlopban pedig az látható, hogy a napi átlagbér hány százaléka illeti meg a munkavállalót a kód alapján, ez csak az 1-es kódú üzemi baleset esetén 100 százalék. A többinél a biztosítottként töltött időtől és a kórházi ápolásra szorulástól függ, hogy 50 vagy 60 százalék.

 

Táppénz Kód: 1

Az 1-es kódú táppénz az üzemi balesetre vonatkozik. Betegszabadság nem jár hozzá, de az összes többi típusú táppénzzel ellentétben itt a táppénz 100 százaléka illeti meg a jogosultat.

 

Táppénz Kód: 2

Foglalkoztatási megbetegedés esetén a 2-es kódot írja az orvos a táppénzes papírra. A jogosultnak akkor ítélhető meg, ha foglalkozás gyakorlása közben betegedett meg. Betegszabadság nincs, az első naptól táppénz jár.

 

Táppénz Kód: 3

Közúti baleset esetén a biztosítottat baleseti táppénz illeti meg, illetve van betegszabadság is.

 

Táppénz Kód: 4

A 4-es kódú táppénz egyéb baleset következtében jár, baleseti táppénz lévén jár előtte a betegszabadság.

 

Táppénz Kód: 5

Nem saját jogon, hanem 12 évnél fiatalabb beteg gyerek ápolására, vagy egy évnél fiatalabb kisgyerek szoptatására alkalmazható az 5-ös kódú táppénz. Az első naptól táppénz jár, betegszabadság nincs. A gyermekápolási táppénzről további információkat fentebb foglaltuk össze.

 

Táppénz Kód: 6

Akkor vehető igénybe, ha terhesség miatt nem tudja valaki ellátni a munkáját, emellett a szülés előtt 28 nappal keresőképtelenné nyilvánítható a munkavállaló a táppénz 6-os kódjával.

 

Táppénz Kód: 7

A táppénz 7-es kódja arra vonatkozik, ha valaki a munkáját karantén miatt nem tudja ellátni és emiatt keresőképtelenné válik. Betegszabadság nem, táppénz viszont az első naptól jár.

 

Táppénz Kód: 8

Egyéb betegség esetén a 8-as kód kerül a táppénzes papírra. Van betegszabadság (max. 15 nap), utána táppénz.

 

Táppénz Kód: 9

Ha a keresőképtelenség veszélyeztetett terhesség miatt következik be. Betegszabadság ebben az esetben nincs, az első naptól kezdve táppénz jár.

 

Gyakori kérdések

 

Mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között?

A betegszabadságot a munkáltató fizeti, maximum 15 napig tarthat és nem minden esetben jár keresőképtelenség esetén. A táppénz minden biztosítottnak jár, csak részben fizeti a munkáltató és maximum egy évig jár. 

 

Jár táppénz szabadnapra és munkaszüneti napra?

Igen. A táppénz minden naptári napra jár az ideje alatt, ebbe beletartozik az ünnepnap és a hétvége, tehát szombat és vasárnap is. 

 

Mikor folyamatos a biztosításban töltött idő?

A biztosításban töltött időt naptári napokban számoljuk. Ha nincs 30 napnál hosszabb megszakítás, akkor folyamatos a biztosításban töltött idő. Nem számít megszakításnak, amennyiben a következők folyósításának valamelyike állt fenn: 

  • Táppénz
  • Csecsemőgondozási díj 
  • Örökbefogadói díj
  • Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
  • Gyermekgondozási díj (KIVÉVE a diplomás GYED!)
     

Visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz kérelmet?

Igen. Saját orvosa 5 napig, különleges esetekben és orvosi dokumentációval a kormányhivatal szakértő főorvosa 30, míg az orvosszakértői szerv által akár 180 napig is érvényesítheti a táppénz kérelmet. 

 

Hány nap betegszabadság jár egy évre?

Egy naptári évre maximum 15 nap betegszabadság jár időarányosan.

 

Mennyi a maximális napi táppénz 2021-ben?

2021-ben a táppénz napi maximális összege bruttó 11 160 forint, adózás után 9 486 forint.

Ne maradj le semmiről, iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük, a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
Értékeld a Bank360-at!