Keresőképtelenség

Mit kell tudni a keresőképtelenségről?

Keresőképtelenség

Mit kell tudni a keresőképtelenségről?

Vrazsovits Rita
2020-05-28 Frissítve: 2021-08-19
2020-05-28 Frissítve: 2021-08-19
8992385

Mit jelent az, ha valaki keresőképtelen? Hogyan, mikor válhatunk azzá, milyen következményei vannak ennek az állapotnak, és ami a legfontosabb: hogyan befolyásolja a pénzügyeinket? Összefoglaltunk minden fontos információt a keresőképtelenséggel kapcsolatban, amire szükséged lehet.

 

A keresőképtelenség egy átmeneti állapot, mely során valamilyen egészségügyi probléma vagy körülmény miatt nem tudjuk ellátni a munkánkat. Ezt minden esetben csak az arra jogosult személy tudja igazolni - ha ez nem történik meg, akkor nem vagyunk jogosultak táppénzre.

 

Mikor lesz valaki keresőképtelen?

Ennek számos oka lehet, nézzük meg ezeket a táppénzre jogosultság szempontjából:

 

  • ha valaki megbetegszik, és ezért nem tud dolgozni,
  • ha valaki kórházba kerül, vagy egyéb gyógykezelésen vesz részt a betegsége miatt,
  • ha valaki a várandóssága és a szülés miatt nem tud dolgozni, és nem jogosult CSED-re,
  • ha az anya 1 évnél fiatalabb gyermekét kórházban ápolják,
  • ha a szülő a 12 évnél fiatalabb gyermekét otthon ápolja, vagy ha kórházban ápolják a gyermeket,
  • ha a szülő kórházi vagy otthoni gyermeke 12-18 év között van, akkor méltányosságból adható táppénz a kezelés időtartamára,
  • ha valakit közegészségügyi ok miatt eltiltanak a munkavégzéstől, vagy járványügyi zárlat miatt nem tudja elvégezni a munkáját (pl. hatósági karantén idején).

 

A keresőképtelenséget az 1997. évi egészségbiztosítással kapcsolatos törvény határozza meg pontosan. 

 

Ki adhat igazolást a keresőképtelenségről?

A keresőképtelenségről minden esetben igazolást kell kiállítani, ezt pedig csak az erre jogosult orvos teheti meg. Ő lehet a háziorvos, a beteg gyermek háziorvosa, a kezelő szakorvos, illetve ha kórházi kezelés idejéről van szükség igazolásra, akkor az illetékes kórház. 

 

Ha azért válik keresőképtelenné a szülő, mert a gyermeke beteg, akkor az igazoláson mindkettejük adatainak szerepelnie kell.

 

Visszamenőleg nem lehet igazolni

A keresőképtelenséget legfeljebb 5 napra visszamenőleg lehet igazolni, ennél korábbi időpontra nem állíthatja ki az orvos az igazolást. Kivételesen indokolt esetben legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg állíthat ki igazolást a keresőképtelenségről az orvosszakértői szerv orvosa.

 

Ha nem értünk egyet a keresőképtelenségről szóló döntéssel, akkor ezt a területileg illetékes kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál lehet jelezni.

 

Táppénz vagy betegszabadság?

Mindkét fogalmat gyakran használjuk, de fontos, hogy ezeket ne keverjük össze, hiszen két különböző időszakra vonatkoznak. Amikor valaki a saját betegsége miatt válik keresőképtelenné, akkor az első 15 munkanapra betegszabadságot vehet igénybe. A 15 nap nem egy betegségre vonatkozik, hanem egy egész évre - ennyi betegszabadságot adhat ki összesen a munkáltató. Ez alatt az idő alatt nem táppénzre jogosult a dolgozó, hanem a munkabér alapján kiszámított távolléti díj 70 százalékára. A munkáltató dönthet úgy, hogy ennél többet fizet az alkalmazottnak, akár száz százalékban is térítheti a betegszabadságra járó bért. A távolléti díj adó- és járulékköteles. 

 

Keresőképtelenség esetén nem mindenki jogosult betegszabadságra: többek között az egyéni vállalkozók, a megbízási szerződéssel dolgozók, valamint azok sem, akik üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt váltak keresőképtelenné. Ugyanez vonatkozik a veszélyeztetett várandósság időszakára is a kismamáknál. Szintén nem mehet betegszabadságra a szülő, ha a gyermeke megbetegszik; ez a lehetőség csak akkor adott, ha ő betegszik meg.

 

Ha a munkavállaló “elhasználta” a 15 nap betegszabadságot, akkor azt követően kezdődik a táppénzes időszak, ha ezt orvosi igazolás is indokolja. A táppénzt a naptári napok alapján számolják, nem csak a munkanapok alapján. Ennek az összege attól függ, hogy mennyi a munkavállaló napi átlagkeresete, illetve, hogy milyen régóta áll fenn a biztosítási jogviszony. Ha a biztosítási jogviszony meghaladja a két évet (730 nap), akkor a napi átlagkereset 60 százaléka alapján számolják a táppénzt. Két évnél rövidebb jogviszonynál pedig 50 százalék ez az összeg. Az egy napra igénybe vehető táppénz összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének az egyharmincad részét. A 2021-es minimálbérrel (bruttó 167 400 ezer forint) számolva ez az összeg 11 160 forint, ami adóköteles.

 

Látható, hogy egy hosszabb betegség egyértelműen anyagi hátránnyal jár, hiszen nem számíthatunk a teljes bérünkre. Ezekre az esetekre lehet kötni úgynevezett keresőképtelenség esetére szóló egészségbiztosítást - ezzel a meglévő életbiztosításunkat egészíthetjük ki. 

 

Az orvos által kiállított igazolás a betegszabadság és a táppénz időszakára is megfelelő, mivel az a keresőképtelenségről szól. Ha a keresőképtelenség 7 napnál hosszabb ideig tart, akkor folyamatos keresőképtelenséget kell igazolni.

 

A keresőképtelenség állapotára nem vonatkozik határidő, viszont táppénzt legfeljebb egy évig lehet igénybe venni - feltéve, ha a biztosított rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és az elmúlt egy évre visszamenőleg nem kapott táppénzt. 

 

Milyen kötelezettséggel jár a keresőképtelenség?

Ha valaki egy betegség vagy egy baleset miatt keresőképtelenné válik, nemcsak az igazolás kiállítására kell odafigyelnie, hanem arra is, hogy az orvost lehetőség szerint megfelelően tájékoztassa az állapotáról, illetve ha újabb vizsgálaton kell részt vennie, akkor azon mindenképpen jelenjen meg. Ez azért fontos, mert bizonyos esetekben akár a táppénzt is megvonhatják a biztosítottól, ha nem a szabályok szerint jár el.

 

Megszüntethetik a táppénz folyósítását, ha

 

  • indoklás nélkül nem jelenik meg a beteg a kötelező orvosi vizsgálaton,
  • nem járul hozzá a keresőképtelenség elbírálásának az ellenőrzéséhez,
  • nem tartja be az orvos utasításait, 
  • tudatosan késlelteti a gyógyulást.

 

A keresőképtelenséget akár ellenőrizheti is a területileg illetékes járási hivatal, illetve a munkáltató is kérhet felülvizsgálatot, ha tudni szeretné, hogy valóban keresőképtelenségről van szó. A felülvizsgálat díja 15.800 forintba kerül, ezt a munkáltatónak kell megfizetni. 

 

Mi történik, ha külföldön lesz valaki keresőképtelen?

Ha külföldön válunk keresőképtelenné, akkor sincs gond, ugyanis ha az Európai Unió országaiban, illetve Svájcban, Liechtensteinben, Izlandon vagy Norvégiában betegszünk meg, akkor úgy kell tekinteni a kiállított igazolásra, mintha itthon állították volna ki. A táppénzes kérelem mellé az eredeti igazolást kell csatolni, attól függetlenül, hogy azt milyen nyelven állították ki. A biztosított a törvény szerint nem kötelezhető az igazolás lefordíttatására. Ha a keresőképtelenség a hazatérést követően is fennáll, akkor itthon is ki kell kérni az igazolást az itthoni keresőképtelenség időszakára vonatkozóan. 

Ne maradj le semmiről, iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük, a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
Értékeld a Bank360-at!