1. Alapinformációk
Mielőtt bárki belevágna a devizapiaci kereskedésbe, érdemes tudnia, hogy mint minden befektetési piacon, itt is elsősorban a folyamatos tanuláson és a gyakorlaton keresztül lehet sikerrel járni. A kockázatot növeli, hogy minden múltbeli, adott esetben sikeres teljesítmény ezen a piacon nem jelzi előre a jövőbeni eredményeket. Fontos tehát tudni, hogy minden befektetés, mint ahogy ez is, kockázattal jár, beleértve a tőke esetleges elvesztését is.
A devizapiaci kereskedés során devizákkal kereskedhetünk. A piac nagyságát tekintve fontos megjegyezni, hogy itt lényegesen nagyobb pénzmozgás van, lévén a tőzsdei kereskedéshez képest sokkal nagyobb volumenben cserélnek gazdát a valuták. Naponta mintegy ötezer milliárd amerikai dollár értékű a devizapiacok forgalma.
Tény, hogy ez a világ legkeresettebb piaca, mivel magánszemélyek, vállalkozások és országok is részt vehetnek benne, így könnyű piacra jutni anélkül, hogy jelentős tőkére lenne szükségünk.
Röviden a Forex (Foreign Exchange Market) egy globális devizapiac, amely során devizák vétele, eladása és váltása valósul meg aktuális vagy előre meghatározott árak alapján.
2. Milyen devizával lehet kereskedni?
A devizakereskedelem volumenének nagy része mindösszesen 18 devizapárra korlátozódik. Ezeken belül a nyolc leggyakrabban forgalmazott valuta: az amerikai dollár (USD), a kanadai dollár (CAD), az euró (EUR), a brit font (GBP), a svájci frank (CHF), az új-zélandi dollár (NZD), az ausztrál dollár (AUD) és a japán jen (JPY). Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar forint inkább az egzotikus kategóriába tartozik, de természetesen lehet vele kereskedni.
A leginkább használt valutapárok, amelyek a kereskedelem több mint 95%-át teszi ki, az EUR – USD, az USD – JPY, a GBP – USD és az USD – CHF.
3. Hogyan működik?
A piac meghatározza a legtöbb valuta értékét, amelyet árfolyamnak is neveznek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, mintha egy valutát egy másikra cserélnénk egy helyi bankban, azaz például kicserélhetek egy amerikai dollárt 1,2 euróra. Veszek pl. 1 amerikai dollárt (USD) magyar forintért (HUF), majd amikor a forint gyengül, eladom a dollárt szintén forintért, így a különbözet a nyereségem, forintban.
Ugyanakkor ebben az esetben nem valósul meg egyből a devizák fizikai cseréje. Az azonnali piacon az ár rögzül, de a fizetési tranzakcióra még van idő. A tranzakciókra általában két munkanap áll rendelkezésre, kivéve az amerikai dollár (USD) és a kanadai dollár (CAD), amelyek esetében az ügylet már a következő munkanapon teljesül.
4. Mikor lehet kereskedni?
A devizakereskedelem – ellentétben a tőzsdével – 24 órás piac, kizárólag hétvégén nem érhető el kereskedés. Valójában a nemzetközi időzónákhoz igazodva, vasárnap délutántól péntek délutánig lehet kereskedni. Ezért van az, hogy sokszor nagyot tud éjszaka zuhanni vagy nőni a dollár-forint árfolyam. Egyben ez azt is jelenti, hogy akár hajnali kettőkor is lehet változtatni a különböző pozíciókon, a lehetőségünk megvan rá.
5. Hogyan kezdhetek hozzá?
Keress egy szimpatikus online platformot, ahol regisztráció és a kezdő tőke feltöltése után már kereskedhetsz is. E mellett megbízhatsz egy erre szakosodott bróker céget, amelyik professzionálisan fogja kezelni a pénzed némi jutalékért cserébe, cserébe pedig aktuális információkat kaphatsz, és nem kell állandóan a világgazdasági, piaci híreket figyelemmel kísérni.
6. Mi az a pip?
A pip (price interest point) százalékpontot jelent, ez a devizakereskedelem legkisebb növekedési értéke. A devizapiacon az árakat általában négy tizedesjegy pontossággal jegyzik, azaz ha egy áru vagy termék mondjuk 1,50 dollárba kerül, akkor a devizapiacon ugyanezt 1,5000-ként jegyzik. Ez alól több kivétel van, mint például a forint vagy a japán jen, amit sokszor csak két tizedesjegy pontossággal jegyeznek (például 1 euro = 359,55 forint)
7. Mit érdemes tudni a devizapiaci árképzésről?
A devizák árait az érintett országok gazdasági, politikai helyzete, geopolitikai kockázata, sok esetben az államháztartás pénzügyi stabilitása, illetve instabilitása, a jegybanki alapkamat, vagy akár egy természeti, társadalmi katasztrófa határozzák meg.
8. A devizakereskedelem olyan, mint a tőzsde?
A devizakereskedés (vagyis a Forex) ellentétben a tőzsdével nem szabályozott keretek között zajlik, és nincsen egyetlen központi irányító testület sem a folyamatban. Ez inkább olyan, mint egy virtuális kézfogás amikor egyszer veszek, ugyanakkor eladok is.
A tőzsdei eljárással szemben a devizapiacon például nincs bennfentes kereskedelem, azaz ha valakinek biztos információi vannak egy-egy ország gazdasági vagy politikai állapotát tekintve, amely kihatással lehet az országra, élhet az előzetes kötésekkel. Még akár olyan spekulatív folyamat is elképzelhető, amely alapján könnyen azt feltételezhetjük, hogy egy devizapiaci ügylet mögött egy-egy ország gazdasági és politikai megítéléséről mondanak véleményt. Szakemberek szerint egyébként a devizapiaci ügyletek mintegy 80%-a spekulatív jellegű.
9. Ki vagy mi ellenőrzi a devizapiacokat?
Senki és semmi. A devizakereskedelem önszabályozott, mivel a résztvevőknek együtt kell működniük. A valutakereskedés nem szabályozott tőzsdén zajlik, és azt semmilyen központi testület sem irányítja, valamint nincs választott bírói testület sem a viták rendezésére. Ez tényleg olyan, mint egy virtuális kézfogás.
10. Egy példa
Az egyik napon az euro-forint árfolyam 359,56 Ft, azaz 1 euró 359,55 forintot (HUF) ér. A kereskedő ezután úgy dönt, hogy forintot vásárol euróért, mert valami azt súgta számára, hogy az euro várhatóan gyengülni fog. Amikor ez a gyengülés bekövetkezik és 1 euró aznap már csak 359,46 forintot ér, lezárja a pozíciót. A profit nagysága így 10 pip.
