Árfolyam

Az árfolyamon és azon túl – te mennyire vagy képben?

Vrazsovits Rita Vrazsovits Rita
2019.03.19.
Frissítve: 2020-04-07 Létrehozva: 2019-03-19
3376608

Sokszor halljuk a hírekben, hogy a forint árfolyama változott, emelkedett vagy éppen csökkent egy másik pénznemmel összehasonlítva. De vajon mit jelent ez pontosan és mi befolyásolja az árfolyamokat?

 

Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat az árfolyammal kapcsolatban, emellett egy kicsit mélyebbre is ásunk. Megnézzük, hogy vajon mi határozza meg az árfolyamot, miért ér egyik nap 320, a másik nap pedig már 325 forintot egy euró, illetve milyen tényezők befolyásolják, hogy egy pénznem erősödik vagy éppen gyengül egy adott pillanatban. Többek között ezekre a kérdésekre foglaltuk össze a válaszokat.

 


Pénzt küldenél külföldre, vagy éppen fordítva, külföldről szeretnél pénzt hazaküldeni, de drágának és időigényesnek tartod a hagyományos megoldást? Van más megoldás! A TransferWise segítségével megúszhatod a drága nemzetközi pénzküldést!


 

Árfolyamok: deviza, valuta és árfolyam – mit kell tudni?

 

Nézzünk meg néhány alapfogalmat, ami az árfolyamhoz kapcsolódik.

 

Valuta

 

A valuta egy másik ország törvényes fizetőeszköze, vagyis hivatalos pénzneme. A másik ország kitétel azt jelenti, hogy például Magyarországon a forint nem számít valutának, csak más országokban. Szűkebb értelmezése szerint a valuta valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában, azaz a tényleges külföldi készpénz. Ha valutához szeretnénk hozzájutni, akkor el kell mennünk a pénzváltóba vagy egy bankba, és el kell cserélnünk a forintot egy másik ország valutájára.

 

A valutaváltásnál a papírpénz és a pénzérme váltásnál is lehet különbség, ami azt jelenti, hogy az “aprót” rosszabbul váltják, mint a papírpénzt. Bár a valuta árfolyam elviekben egységes, mégis eltérő árfolyamot alkalmazhatnak a pénzváltók a papír- és a fémpénz váltásánál.

 

Deviza

 

A deviza olyan eszköz, amely helyettesíti a pénzt. A deviza valamilyen valutára szóló követelést testesít meg, tehát külföldi pénznemben keletkező tartozás. Ennek a formája különböző lehet:

 

  • csekk

  • váltó

  • hitellevél

  • folyószámla-követelés.

 

Ha gyakorlatiasan szeretnénk megfogni a valuta és a deviza közötti különbséget, akkor így lehetne megfogalmazni: a valuta a pénztárcánkban lévő, fizikailag is megfogható pénzösszeg, míg a devizát számlapénzként is szokás emlegetni.

 

Árfolyam

 

Az árfolyam tulajdonképpen egy ár, amelyet a kereslet és a kínálat mennyisége határoz meg, legyen szó devizáról, valutáról, vagy értékpapírokról. A valuta- és a deviza árfolyamok különböznek egymástól: a valutaárfolyammal a pénzváltónál találkozhatunk, devizaárfolyammal pedig többek között akkor kell számolnunk, ha például egy külföldi webáruháznak utalunk eltérő pénznemben.

 

A deviza és valuta árfolyamok folyamatosan változnak is – kivéve hétvégén, amikor a kereskedés szünetel. A valuták vételi és eladási árfolyamai között általában nagyobb a rés, mint a deviza árfolyamok között.

 

Napi árfolyam

 

A hivatalos devizaárfolyamot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) állapítja meg minden munkanapon, délelőtt 11 órakor. Az értéket a tíz legaktívabb devizapiaci tevékenységet folytató hazai pénzintézet által közölt EUR/HUF árfolyamadatokból számolja ki, és közli is minden munkanapon a www.mnb.hu oldalon.

 

A legismertebb pénznemek

 

Dollár

A dollár 1785 óta az Amerikai Egyesült Államok hivatalos pénzneme, ezenkívül ma a legelterjedtebb pénznem a világon. Az USA mellett további országok is használják hivatalos fizetőeszközként, emellett sok országban nem hivatalos, másodlagos fizetőeszközként van jelen. Váltópénze a cent.

 

Euró

Az euró az Európai Unió hivatalos pénzneme, amelyet az eurózónához tartozó - jelenleg 19 - ország használja hivatalos pénznemként. Az eurózónán kívül további kisebb államok is bevezették, jelenleg körülbelül 337 millióan használják. Az euró a második legjelentősebb tartalékvaluta, illetve a dollár mögött a második legnagyobb forgalmat bonyolító pénznem. 1999. január 1-jén vezették be elszámolási pénzként, az érmék és a bankjegyek pedig 2002-ben kerültek forgalomba.

 

Angol font

A font az Egyesült Királyság, a hozzá tartozó koronafüggőségek és a tengerentúli brit területek pénzneme, a dollár és az euró után a harmadik legelterjedtebb valuta. Váltópénze a penny.

 

Svájci frank

A svájci frank Svájc mellett Liechtenstein és Campione d’Italia hivatalos pénzneme, 1850-ben vezették be. A svájci frank a világ egyik legstabilabb pénzneme, ezért korábban a devizahitelek között a svájci frank alapú hitel kifejezetten kedvező volt - mint tudjuk, ennek a devizahiteles válság vetett véget.

 

Mit jelent az árfolyamkockázat?

 

Az árfolyamkockázat a devizára vonatkozik, és elsősorban a devizahiteleknél fontos tényező. A válság óta a devizahitelek szinte teljesen kiszorultak a hazai piacról, de az árfolyamkockázatra jól emlékszünk még, hiszen az árfolyamváltozások okozták a devizahiteles válságot.

 

A forint gyengülése a devizahitelek törlesztőrészleteinek a növekedésével jár, az erősödése pedig csökkenést von maga után.

 

Valuta és deviza váltás: mi a különbség?

 

Elkülönül egymástól a deviza- és a valutaváltás, ezen belül pedig további fogalmakat is érdemes tisztázni, hiszen nem mindegy, hogy eladni vagy venni szeretnél, vagy éppen az aktuális középárfolyamra vagy kíváncsi.

 

Valutát váltunk, amikor bemegyünk a pénzváltóba, és szeretnénk forintért venni mondjuk 500 eurót. A valutaváltásnál fontos, hogy tisztában legyünk további fogalmakkal is, amelyekkel a váltáshoz kapcsolódnak. A vételi árfolyam, a közép árfolyam és az eladási árfolyam különböznek egymástól, és nem mindegy, hogy mely számokat hasonlítjuk össze, amikor kiválasztjuk a pénzváltót.

 

Valuta eladási árfolyam

Ez az érték arra vonatkozik, amikor forintért veszünk valamilyen valutát. Tehát annyit kell fizetnünk, amennyiért nekünk eladja a pénzintézet az adott valutát.

 

Valuta vételi árfolyam

Ezen az értéken tudjuk eladni a valutánkat a pénzintézetnek.

 

Valuta középárfolyam

A valuta középárfolyama nem érint bennünket, sem akkor, ha valutát veszünk, sem akkor, ha valutát adunk el. Bizonyos elszámolásokat érint, de a pénzváltónál ezzel nem kell foglalkozunk.

 

A valuta árfolyamok bankonként és pénzváltónként eltérhetnek, így érdemes körbejárni a lehetőségeket, mert egy nagyobb összegű váltásnál akár több ezer forint különbség is lehet a végösszegnél.

 

Deviza eladási árfolyam

Az eladási árfolyam az az ár, amelyen a jegyző az adott devizát eladja.

 

Deviza vételi árfolyam

A vételi árfolyam az, amelyen az árfolyamjegyző megvásárolja az adott külföldi fizetőeszközt.

 

Mivel az eladási és a vételi árfolyamot is a jegyző határozza meg az adott pillanatban, így következik, hogy a vételi árfolyam mindig alacsonyabb az eladási árfolyamnál. Az eladási és a vételi árfolyam különbsége a marzs, ez fedezi a bank költségeit és az elvárt jövedelmet.

 

Deviza középárfolyam

A deviza középárfolyam egyszerűen kiszámítható, ha ismerjük az aktuális eladási és vételi árat, mivel ezeknek csak a számtani átlagát kell vennünk. Ez az érték konkrét adás-vételnél nem használatos, de a banki ügyleteknél fontos elszámolási szerepet tölt be.

 

A bankok weboldalán általában megtalálhatod a deviza és a valuta árfolyamokra vonatkozó információkat is, ezek naponta akár többször is változhatnak.

 

Pénzváltás: ezt érdemes tudnod

 

Pénzváltás

 

Pénzt leggyakrabban akkor váltunk, amikor külföldre utazunk - ez általában valutában történik. Valutát vehetsz a pénzváltóknál és a bankokban is, de mielőtt bármelyik mellett döntenél, érdemes összehasonlítani, hogy hol tudsz a legjobb árfolyamon váltani. A www.holvaltsak.hu vagy a www.valutacentrum.hu pénzváltó keresője segítséget nyújt ebben.

 

Ahogy fentebb is írtuk, a devizaárfolyamot akkor érdemes figyelned, amikor például külföldi webáruházban vásárolsz vagy külföldön használod a forint alapú számládhoz tartozó bankkártyádat.

 

Valutaváltás

 

Valutát a pénzváltóknál és a bankokban tudsz venni, illetve eladni. Ha összehasonlítjuk az eladási árfolyamokat az egyes pénzintézeteknél (tehát azt az árat, amennyiért mi tudunk valutát vásárolni), azt tapasztaljuk, hogy a pénzváltóknál jobban járunk, mint a bankoknál - akár 8 forinttal is jobban járhatunk.

 

Országszerte több tucat valutaváltással foglalkozó vállalkozás működik, és több száz hely közül választhatod ki, hogy hol szeretnél pénzt váltani. Mielőtt váltani mész, érdemes figyelemmel követni a számodra fontos árfolyamot, hiszen egy napon belül akár többször változhatnak az értékek.

 

Itthon természetesen a legnépszerűbb a HUF-EUR váltás, ezért erre mindenhol van lehetőség. Szintén a népszerű valuták között van a dollár, a japán jen, illetve a nem euróval fizető szomszédos országok valutái (például a román lej vagy a szerb dínár). A ritkábban keresett valutákat azonban nem biztos, hogy mindenhol be tudod szerezni, ezért érdemes a váltás előtt utánajárni.

 

Devizaváltás

 

Amikor külföldön fizetsz a hazai bankkártyáddal vagy egy külföldi webáruházban vásárolsz például euróban vagy dollárban, akkor a bankodtól függ, hogy milyen árfolyamon váltja át a pénzt.

 

Ha a netbankon keresztül szeretnél devizát váltani, erre is van lehetőség: a feltétel általában, hogy rendelkezz legalább egy forint és egy devizaszámlával, amelyek között akár azonnal megoldható a devizaváltás.

 

A lakossági oldal mellett a devizaváltás üzleti célokat is szolgál, hiszen sokan foglalkoznak deviza kereskedelemmel. Az üzleti céllal végzett adás-vételre erre specializálódott online felületek vannak.

 

Mi történik, amikor külföldön fizetünk a forint alapú bankkártyával?

 

Természetesen ebben az esetben is történik átváltás, amiért fizetnünk kell a banknak. Az pedig, hogy mennyit fizetünk rá az elköltött összegre, attól függ, hogy a számlavezető banknál hogy áll az árfolyam az átváltás pillanatában. Az aktuális árfolyamokat a bankok weboldalain lehet megnézni.

 

Felmerül a kérdés, hogy a bankkártyás vásárlással járunk jobban, vagy ha az utazás előtt valutát váltunk. A válasz nem annyira egyértelmű, hiszen az árfolyam minden pénzintézetnél eltér, és folyamatosan változik. Mindkét megoldás költségekkel jár, csak az nem mindegy, hogy mennyivel, így érdemes összevetni a lehetőségeket, mielőtt elutaznánk.

 

Valutaváltásnál nemcsak az eladási árral kell számolnod, hanem a kezelési költséggel is, ezenkívül ha nagyobb összeget veszünk fel, lehet, hogy a havonta két alkalommal igénybe vehető ingyenes készpénzfelvételbe sem férünk bele. Ebben az esetben a bank által felszámított tranzakciós díjjal is számolnunk kell. Érdemes azzal is kalkulálni, hogy ha nem szeretnénk kártyát használni külföldön (vagy nem fogadják el), és elfogy a készpénzünk, akkor külföldi ATM-ből kell pénzt felvennünk, ami további költséget jelent. Bankonként változnak a díjak, de érdemes előre tájékozódni, mert alkalmanként akár több ezer forintba is kerülhet egy-egy készpénzfelvétel.

 


 

Szeretnél pénzt keresni azzal, hogy vásárolsz? Egy jó hitelkártyával ez sikerülhet! Az Erste Max Hitelkártyával akár 4 százalékos visszatérítést is elérhetsz, így akár több tízezer forintot is spórolhatsz azzal, ha pénzt költesz, a Budapest Bank GO! Hitelkártyájával pedig akkor jársz jól, ha sokat tankolsz. A vásárlási szokásaidtól függően a Bank360 hitelkártya kalkulátorával néhány kattintással megtalálhatod, hogy melyik számodra a legjobb hitelkártya.


 

Mi alapján döntjük el, hogy egy pénznem gyenge vagy erős?

 

A forint az egyik nap még többet ér, míg a másik nap már kevesebbet – ezt halljuk nap, mint nap a hírekben. A pénznemeket egymással hasonlítjuk össze, és ez alapján vonunk le valamilyen következtetést azzal kapcsolatban, hogy egy ország hivatalos pénzneme éppen erős vagy gyengélkedik. Ezt számos tényező befolyásolhatja, de azt fontos leszögezni, hogy az aktuális árfolyam nem feltétlenül tükrözi a gazdaság állapotát.

 

A múltra hivatkozva akár önmagával is össze lehet hasonlítani, hogy mennyit ér a pénz, de ezzel nem kerülünk közelebb a válaszhoz, legfeljebb az infláció mértékét és a gazdasági változásokat követhetjük nyomon. Vegyük az egyszerűség kedvéért példának a forintot, ami 1946 óta az ország hivatalos pénzneme. 1956-ban a legnagyobb bankjegy, amivel fizetni lehetett, a 100 forintos volt, a legkisebb pedig a kétfilléres. A mai viszonyokkal összehasonlítva ez hatalmas különbség, hiszen 1 és 2 forintos érmét már nem gyártunk évek óta, mivel az előállítási költsége az érméknek magasabb, mint amennyit maguk az érmék érnek.

 

A forintot az Európai Unió tagjaként elsősorban az euróhoz viszonyítjuk, de a dollár árfolyamára is sokan kíváncsiak.

 

Mi befolyásolja az árfolyammozgásokat?

 

A devizaárfolyam szintjének a mozgását számos tényező befolyásolhatja, a nagyobb árfolyam változások okait azonban három nagyobb csoportba sorolhatjuk:

 

  • A nagy tőkealapok tevékenysége, mely hosszú távú mozgást generál a devizaárfolyam szintek között. Ide tartoznak többek között a nyugdíjalapok, a beruházási és a biztosítási alapok is.

  • Az árfolyammozgást befolyásolja azoknak a cégeknek a tevékenysége, akik export és import tevékenységet végeznek.

  • Szintén hatással lehetnek az árfolyammozgásra a gazdaságot érintő politikai bejelentések.

 

Egy kis történelem: a pénznemek kialakulása

 

Kezdetben a kereskedelemben nem volt jelen a pénz, a fizetőeszköz a legtöbb esetben valamilyen áru volt, amiért cserébe kaptunk más típusú árut, amire éppen szükségünk volt. Ezt hívjuk cserekereskedelemnek. A gazdát cserélő termékeknek azonban nehéz volt pontosan meghatározni az értékét, így egy idő után kivált néhány olyan árucikk, amelyeknek az értéke általánosan ismert és elfogadott volt az adott kereskedelmi közegben.

 

Közvetítés a tényleges áruk között

 

Ezek a termékek vették át a tényleges áruk közötti közvetítő szerepet. Ilyen árupénz volt többek között a só, a dohány, illetve a különböző nemesfémek is. Utóbbiak azért váltak népszerűvé, mert könnyen szállíthatóak és egyneműek, könnyen oszthatóak voltak. A vert pénzek azért jöttek létre, mert kisebb darabokban jobban el tudták látni a pénz funkcióját, mintha nagyobb méretű rudak formájában kereskedtek volna vele. Az egyes pénznemek pedig úgy alakultak ki, hogy a pénzkibocsátás jogát az állam vezetése vette magához.

 

A nemesfém pénzérmék

 

Oké, eddig világos. A nemesfémből vert pénzérmék váltak az elsőszámú fizetőeszközzé. A nemesfém források, vagyis a bányák azonban idővel nem tudtak akkora mennyiségű arannyal és ezüsttel szolgálni, amekkorára a gazdaságnak szüksége lett volna, így a pénzt elkezdték szó szerint rontani, ami azt jelentette, hogy az uralkodók egyre kisebb mennyiségű nemesfémet használtak fel a pénzérmék nyomásakor – ezt a folyamatot hívjuk inflációnak.

 

Amikor nem elég a készpénz

 

Amikor „elfogyott” a készpénz, ennek a problémának az átmeneti megoldására jelentek meg a váltók. A váltóval vállalt az adós kötelezettséget arra, hogy egy bizonyos határidőig kifizeti a tartozást a váltó tulajdonosának. Ezeknek a váltóknak a „forgatásával” jelent meg a hitelpénz. Mivel a váltók nem minden esetben voltak megbízhatóak, idővel a váltók kibocsátását a bankok vették át – ezeket nevezzük bankjegynek. A bankjegykibocsátást egy idő után a legtöbb helyen állami monopóliummá tették, és fizetni is csak az állam által kibocsátott bankjegyekkel lehetett – ahogyan azt ma is tesszük.

 

Aranyfedezet a bankjegyek mögött

 

A bankjegyek kibocsátásához azonban megfelelő fedezetre van szükség, amit sokáig az arany jelentett. Az első világháborúig a valuták mögött tényleges aranyfedezet állt, a második világháború után viszont már csak a dollár volt aranyra váltható, a többi devizát pedig ehhez képest rögzítették.

 

Árufedezet alapú világgazdaság

 

Ez az állapot 1971-ig tartott, azóta a devizák mögött nincs aranyfedezet. Ma már a devizák értékét az jelenti, hogy van mire elkölteni a kibocsátott pénzt – tehát a valódi értéket az árufedezet adja.

Banki kalkulátorok

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük, a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
Értékeld a Bank360-at!