Az új rezsiszabályok az átlag alatt fogyasztók számára is izzasztó számlákat hozhatnak, ha havi leolvasás alapján fizetnek. A gáznál ezt a fogyasztási jelleggörbe nevű bűvös szó segít majd ellensúlyozni, az áramszámlánál azonban akár jelentős többletköltséget okozhat az éven belül ingadozó felhasználás.

Az új rezsiszabályokat meghatározó kormányrendelet szerint a lakossági fogyasztók az éves kedvezményes áram és gázmennyiségeket időarányosan vehetik igénybe. Ennek érdekében az energiaszolgáltatónak naparányos elszámolást kell alkalmaznia.

Ez a rendelet szerint úgy történik, hogy a felhasználónak kiállított számlában a kedvezményes mennyiség 1/365-öd részének és a számlázási időszak napjainak szorzatát érvényesíti, és az e feletti áram- vagy gázmennyiséget számlázza ki piaci áron. Ez lefordítva azt jelenti, hogy van egy napi kedvezménymennyiség, és ha egy hónapban a napok számát figyelembe véve e fölött fogyasztunk, akkor azt már emelt áron számlázza nekünk a szolgáltató.

Az új rezsirendelet szerint az egy napra jutó kedvezménymennyiség áramból 6,912 kWh (az éves 2523 kWh kedvezmény osztva 365 nappal), gázból pedig 4,737 köbméter, illetve 162 MJ (az éves 1729 köbméter, illetve 59 132 MJ kedvezmény osztva 365 nappal). Ez alapján egy 31 napos hónapban gázból 146,847 köbméter és 5022 MJ a kedvezményesen igénybe vehető mennyiség, áramból pedig 214,27 kWh. Ehhez tudja mindenki arányítani a havi számláján jelenleg szereplő összeget.

Ez azoknak nem gond, akik éves leolvasás alapján havi átalányban, egyenlő összegekben fizetik az áram- vagy gázszámlájukat. Nekik mindegy, hogy a kedvezményt napi vagy éves elszámolás alapján kapják. Probléma azoknál lesz, akik havi leolvasás alapján fizetik a rezsiszámlájukat.

Ők ugyanis a rendelet főszabálya szerint azokban a hónapokban, amikor a napi kedvezményes mennyiség felett fogyasztanak, az e fölötti részt már piaci áron fizetik. Hiába vannak más hónapokban a kedvezményes mennyiség alatt, az ezekben a hónapokban ki nem használt kedvezménymennyiséget elvesztik. Így esetükben előállhat az a helyzet, hogy évesen ugyan nem lépik túl a kedvezményes mennyiséget, mégis piaci ár fölött fognak fizetni azokban a hónapokban, amikor a napi átlagfogyasztásuk a kedvezményes szint feletti.

Márpedig azt mindenki tudja, hogy az áram- és gázfogyasztásunk nem egyenletes éven belül. A fűtési hónapokban nyilvánvalóan sokkal több gázt fogyasztunk (ha pedig árammal fűtünk, akkor sokkal több áramot is), míg például nyáron a klíma dobhatja meg az áramszámlánkat. De a fűtéstől, hűtéstől függetlenül is változik az energiafelhasználásunk éven belül. Elég csak arra gondolnunk, hogy a sötétebb hónapokban többet világítunk, a karácsonyi ünnepek alatt többet vagyunk otthon, a kerti munkák idején pedig gyakrabban megy a fűnyíró vagy a fűrész. Drasztikusan befolyásolhatja a havi fogyasztásunkat az üdülésünk, nyaralásunk időpontja és időtartama is.

Mindezek alapján azoknak a havi leolvasás alapján fizetőknek, akiknek a havi energiafogyasztása sűrűn vagy/és jelentősen mértékben kedvezményes mennyiség alatti, érdemes lehet áttérni átalányra, hogy ki tudják használni az éves kedvezményt.

Az új jogszabály a földgázt használók esetében ír elő egy speciális kedvezményszámolási módot. A rendelet ugyanis kimondja, hogy az azonos mennyiségről kiállított részszámlákon (ez az éves leolvasás alapján történő átalány) kívüli számlázás esetén a szolgáltatóknak az „üzletszabályzatában rögzített fogyasztási jelleggörbe alapú kedvezmény meghatározást” kell alkalmazni. Ez egy bonyolult számítási mód, a lényege azonban viszonylag egyszerűen elmondható.

A gázfelhasználásnak attól függően, hogy fűtünk is vele, vagy csak főzünk, van egy szezonálisan változó mennyisége. Ez függ attól is, hogy milyen az időjárás az adott évben. Ez alapján a gázszolgáltató meghatároz egy fogyasztási jelleggörbét. Lényegében az éves átlagos mennyiséget elosztja az egyes hónapokra, és ezt minden hónapra a jellemző fogyasztási mennyiséghez arányosítja. Tehát ha gázzal fűtünk, akkor a téli hónapokra például sokkal több jut az éves kedvezményből, a nyári hónapokban pedig kevesebb. Ezt a fogyasztói jelleggörbét attól függően határozza meg, hogy fűtünk vagy főzünk a gázzal, esetleg mindkettőt.

A fogyasztási jelleggörbe tehát jó esetben a kedvezményes mennyiséget arányosan osztja el a hónapok között, így a havi leolvasás alapján fizetők nem járnak rosszabbul pusztán a fogyasztásuk kényszerű szezonális változása miatt.

Ezt a kedvezményt azonban csak a földgázra adja meg a kormányrendelet, az áramra nem. Kétségtelenül a gázfogyasztásnál a legnagyobb (fűtés esetén szinte automatikusan jelentkező) ez a probléma, de azért az áramfogyasztás sem egyenletes, különösen áramfűtés vagy légkondi használat esetén, így a havi leolvasás alapján fizető áramfelhasználóknak érdemes lesz mérlegelniük az éves leolvasásra és átalányfizetésre való áttérést.

Az éves leolvasásra azonban nem lehet akármikor áttérni az áram- és gázfogyasztóknak, ahogyan éven belül sem lehet ki-be ugrálni. Ennek szabályait a szolgáltatók határozzák meg, jellemzően az éves leolvasás és elszámolás után van erre mód meghatározott ideig. Az új helyzetben a kormány nem adott erre speciális lehetőséget, így egyelőre maximum a szolgáltatók dönthetnek úgy, hogy lazítanak a szabályokon, vagy például bizonyos ideig erre most extra lehetőséget adnak.

Ez egyébként a fogyasztók számára bizonyos esetekben fordított helyzetben is felmerülhet. Az az éves leolvasás alapján fizető felhasználó, aki ugyanis az új árakra tekintettel jelentősen csökkenteni tudja és akarja a fogyasztását az áramból vagy a gázból, ezt a megtakarítását csak sokkal később kapja vissza. Az éves leolvasás alapján ugyanis valójában a múltunk alapján fizetjük a tarifát, azaz az előző évi felhasználásunk határozza meg a kiszámlázott energiamennyiséget. Ha ezt időközben jelentősen csökkentjük, akkor a különbözetet majd csak a következő éves leolvasás után kapjuk vissza.

A régi és új havi árak a havonta használt mennyiségek alapján:

A Bank360.hu az új rezsiszabályokról folyamatosan frissülő tájékoztató oldalt működtet, ahol egyszerűen és érthetően megválaszoljuk a felmerülő kérdéseket.

Milyen kedvezményes támogatási vagy hitellehetőségek vannak a lakóingatlan energiaköltségének csökkentésére?

Egyelőre 2022 végéig két olyan állami támogatási program él, amelyből meglévő lakóingatlanok energiafogyasztását lehet csökkenteni. Mindkettőt gyerekesek vehetik igénybe.

Az egyik a lakásfelújítási támogatás (hivatalos nevén otthonfelújítási támogatás), amelyben a végrehajtott beruházás 50 százalékára (maximum 3 millió forintra) ad az állam vissza nem térítendő támogatást. A felújítás előfinanszírozásához kedvezményes, fix 3 százalékos hitelt lehet felvenni a bankoktól. A lakásfelújítási támogatás és hitel részleteiről itt olvashatsz, és rögtön ki is tudod kalkulálni a neked megfelelő kölcsön részleteit.

A másik lehetőség a falusi csok, amelynek igénybevételét nemrégiben ugyancsak az év végéig hosszabbította meg a kormány. Ezt csak meghatározott kistelepüléseken vehetik igénybe a gyermeket vállalók. Ennek keretében használt lakás vásárlására esetén a támogatás egy része költhető felújításra, bővítésre, ezen belül energiahatékonysági beruházások megvalósítására is. Ennek részleteiről itt olvashatsz, a településlistát pedig itt nézheted meg.

Nemrégiben még igénybe lehetett venni a nagyon kedvezményes, 2,5 százalékos fix kamatú zöld hitelt a kis energiaigényű lakások, házak építésére és vásárlására, de a keret kimerülése miatt ez a lehetőség új igénylőknek már nem él.

Az idén tavasszal zárult napelempályázat is nagyon kedvező lehetőséget kínált a lakóingatlanok energiaköltségeinek csökkentésére, de már ez a pályázat sem elérhető új jelentkezőnek, mert a teljes összeget lekötötték.