A vágtázó inflációval az idén tudja tartani a lépést a bérek átlagos emelkedése. A 3 százalékos jegybanki inflációs cél közelébe 2023 végére, 2024 elejére térhetünk vissza az MNB előrejelzése szerint. 

A jegybank friss inflációs előrejelzése szerint 2022-ben 7,5-9,8 (középértékben 8,7) százalék lesz az áremelkedés, ami jókora ugrás a tavaly decemberben nyilvánosságra hozott 4,9 százalékos prognózishoz képest. A nyár második felében a rosszabb forgatókönyv szerint bőven 10 százalék fölé is nőhet a pénzromlás rövid időre. 2023-ra azonban a jegybank már 3,3 és 5 százalék közötti inflációt vár, 2024-re pedig 2,5-3,5-öt - derül ki az MNB inflációs jelentéséből. 

Sovány vigasz, hogy a szomszédos országok közül nem nálunk a legrosszabbak az inflációs adatok. Csehországban 10-11, Lengyelországban 10,8 százalékos az idei inflációs előrejelzés (2023-ra azonban a csehek már csak 2,3 százalékra számítanak). A különbség egyik magyarázata lehet az MNB kimutatása, ami szerint a kormányzati árstop intézkedések (rezsicsökkentés, üzemanyagárstop, élelmiszerárstop)  februárban 2,2 százalékkal csökkentették a lehetséges inflációt, márciusban pedig ez a hatás már 4,2 százalék lehet.

A tavaly év végihez képest is durva emelkedést elsősorban az ukrán-orosz háború miatt a már tavaly is sokéves csúcsokat beállító nyersanyagárak további növekedése okozza. A gázárak 2022 elején 522 százalékkal, az olajárak 70 százalékkal magasabbak, mint a 2016-2019-es időszak átlaga. Az élelmiszerárak robbanása részben az energiaárak száguldásának tudható be. A búza ára 82, a húsé 17 százalékkal magasabb a 2016-2019 közötti békeidőkhöz képest.  

Mindeközben a jegybank szerint a magas infláció ellenére is nőnek a reálbérek, sőt a reáljövedelmet az államtól érkező támogatások, visszatérítések is tovább emelik. A reálbérek emelkedését a jegybank 2,7-5,1 százalék közé várja 10,8-12,2 százalékos átlagbér-növekedés mellett.  

Ezek a hatások együttesen megmagyarázzák az alapkamat keddi 1,0 százalékos emelését, és azt, hogy ezt követően a jegybank ma reggel további 30 bázisponttal, 6,15 százalékra növelte az egyhetes betéti kamatot, ami jelenleg irányadónak számít a pénzpiacon.  

Magyarország közvetlen ukrán és orosz export kitettsége nem magas, a két ország együttesen kivitelünk 3,2 százalékát adja. Az infláció, a nyersanyagár növekedés és az ellátási láncok további szakadozása viszont nem csak Magyarország, hanem közvetlen kereskedelmi partnereink növekedését is visszaveti, ami rontja a magyar gazdaság kilátásait. Lassulhat a vállalati hitelezés és a reálbérek növekedése is, így a beruházások és a fogyasztás szintje is alacsonyabb marad.  

 A jegybank szerint a magyar GDP növekedése a tavaly 7,1 százalék volt, 2022 elején pedig a 9 százalékot is elérhette. Az MNB idei előrejelzése 2,5 és 4,5 százalék között van, és csak 2023-ban várható 4-5 százalékra növekvő érték. A folyó fizetési mérleg 2022-ben átmeneti romlás után jövőre gyors javulást fog mutatni a jegybank szerint.