A keddi alapkamat-emelés után 30 bázisponttal 6,15 százalékra emelte az egyhetes betét kamatát az MNB. Az emelés és annak mértéke illeszkedik a jegybank által prognosztizált lépésekhez. Az elkövetkezőkben mindkét kamat további növelése várható, ami kihat a meglévő és új banki hitelek költségeire is.
A jegybank szándéka szerint az alapkamat folyamatosan közelít majd az egyhetes betétéhez, amihez az kell, hogy az előbbit jobban emelje, mint az utóbbit. Ez az idén a háború kitöréséig így is történt, ezután azonban a rövid idő végbement súlyos forintgyengülés hatására az irányadó kamatban extra emelésre kényszerült. Az ezen a héten történt 1,0 százalékos alapkamat és 0,3 százalékos egyhetes betéti kamat emeléssel valójában visszatért a korábbi, előre bejelentett lépéssorozatához.
A monetáris tanács keddi döntései nyomán a jegybank kellő mozgásteret kapott arra, hogy az egyhetes betéti kamatot szükség esetén tovább emelje akár a monetáris tanács következő kamatdöntő üléséig is, ami egy hónap múlva esedékes. Mindenesetre a két kamat (4,4 és 6,15) között most még jelentős a különbség, így újabb pénzpiaci és háborús sokk nélkül is hónapokba telhet, amíg a két kamat összeér majd. Újabb pénzpiaci vagy/és háborús sokk esetén azonban akár újra arra kényszerülhet a jegybank, hogy változtasson a menetrendjén.
A korábban vártnál magasabban tetőző, és huzamosabb ideig magasan is maradó infláció letörésére mindenesetre ezután is folyamatos kamatemelésekre kényszeríti az MNB. Az idénre a jegybank már 7,5-9,8 százalékos átlagos áremelkedést vár, a nyári csúcs pedig megközelítheti a 11 százalékot is.
A jegybanki lépések tovább emelik a hitelköltségeket meghatározó referenciakamatokat is. Ezért arra lehet számítani, hogy továb drágulnak mind a lakáshitelek, mind a személyi kölcsönök. A kérdés az, hogy az új hiteleknél a bankok mit tudnak és akarnak beárazni a kamatemelkedésekből. A betéti kamatok egyelőre csak messziről követik a változásokat, bár már itt is elindult egy óvatos emelkedés.
