Idén januárban cserélte a hagyományos ügyfélkaput az Ügyfélkapu+, illetve a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) applikációja. Így ha korábban nem is, a változással kapcsolatos tavaly év végi, idén januári hírek miatt minden bizonnyal sokan megismerték a DÁP kifejezést is. De mi is ez pontosan, és mire lehet majd mindezt használni? Bár a DÁP-nak már a neve is valamiféle állami programra utal, azt valójában olyan szolgáltatók esetében is tudjuk (majd) használni, mint a bankok és a biztosítók.
A Digitális Állampolgárság Programot még 2022 decemberében fogadta el a kormány. A program célja egy olyan digitális környezet megteremtése, amely leegyszerűsíti az állampolgárok és a kormányzati szervek közötti kommunikációt. A kormányzati kommunikáció szerint a program révén többé nem lesz szükség a különböző hivatalok és felületek felkeresésére, ugyanis a legfontosabb ügyek egy helyen lesznek elintézhetők.
Mindez ráadásul mobiltelefonra optimalizáltan történik – 2024 őszétől kezdve az állami szolgáltatások fokozatosan válnak elérhetővé a készülékeken keresztül, 2026-ra pedig elviekben digitalizálva lesznek a legfontosabb közigazgatást érintő ügyek.
Csakhogy a DÁP nem áll meg az állami szerveknél, az ugyanis a piaci szereplők, mint például a bankok és a biztosítók számára is elérhető oly módon, hogy ezek ügyfelei is ügyintézhetnek az alkalmazáson keresztül. Idén júniustól a DÁP két keretszolgáltatása, az úgynevezett eAzonosítás és az eAláírás váltak elérhetővé a piaci szereplők számára. Előbbivel az állampolgárok felhasználónév és jelszó nélkül, QR-kód beolvasásával azonosíthatják magukat a weboldalakon és az alkalmazásokban, míg utóbbival a hagyományos aláírással egyenértékű, hiteles és minősített digitális aláírással hitelesíthetjük dokumentumainkat a DÁP mobilaklamazással.
A digitális állampolgárság szolgáltatásokat a digitális állampolgárság szolgáltató legkésőbb az alábbi időponttól köteles biztosítani:
- a keretalkalmazást 2024. szeptember 1-től,
- a nemzeti digitális irattárca szolgáltatást 2024. szeptember 1-től,
- a hozzájárulás alapú adatszolgáltatás 2025. június 1-től,
- az eAláírás szolgáltatást 2024. szeptember 1-től,
- az eAzonosítás szolgáltatást 2024. szeptember 1-től,
- az ePosta szolgáltatást 2026. január 1-től,
- az eDokumentumkezelés szolgáltatást 2026. január 1-től,
- az eFizetés szolgáltatást 2026. január 1-től.
Hogyan állnak ezzel a bankok, biztosítók?
Megkérdeztünk néhány hazai bankot és biztosítót, náluk hogyan halad a DÁP keretszolgáltatásának az integrációja. A válaszokból kiderült, hogy mostanra az már több intézménynél is megvalósult, de akadnak olyanok is, ahol mindez még folyamatban van.
Az OTP Bank által július végén kiadott közlemény alapján a legnagyobb hazai bank volt az első a hazai pénzintézetek közül, amely bevezette a DÁP azonosítási szolgáltatást a saját webalkalmazásaiban.
Más bankoknál még folyamatban van a bevezetés. A CIB Bank azt közölte, hogy jelenleg még nem tudják elfogadni a DÁP-hitelesítést, ahogyan a K&H Banktól is az a válasz érkezett, hogy a DÁP integrációja folyamatban van, és dolgoznak azon, hogy mielőbb biztosítani tudják ezeket a szolgáltatásokat.
Némileg speciális helyzetben van az MBH Bank – a pénzintézet válasza szerint náluk még dolgoznak az azonosítás bevezetésén, amely egyébként „hamarosan elérhető lesz”. Ugyanakkor azt is elárulták, hogy az MBH Csoporthoz tartozó Fundamenta-Lakáskassza Zrt. már csatlakozott a Digitális Állampolgárság Programba. Tehát ha a bank online ügyintézési felületére még nem is, de a Fundamentáéra már be lehet lépni DÁP azonosítással.
A biztosítók közül az Union Biztosító úgy nyilatkozott, hogy náluk már elérhető a DÁP alapú bejelentkezési lehetőség, emellett az Alfa Biztosító ügyfelei ugyancsak használhatják a DÁP nyújtotta lehetőségeket. Utóbbinál a DÁP QR-kódos azonosítás jelenleg számítógépes vagy laptopos böngészőben érhető el. A dap.gov.hu oldal információi szerint a biztosítók közül emellett a Generali, a Signal Iduna és az NN Biztosító is csatlakoztak már a DÁP-os körhöz.
A Metlife-nál folyamatosan dolgoznak rajta, hogy náluk is minél előbb elérhető legyen a szolgáltatás, ugyanakkor azt is hozzátették, hogy 2025 év elejétől szerződéskötéskor már a DÁP alkalmazásban aláírt dokumentumokat is elfogadják, így már megoldott a teljesen elektronikus ügyintézés.
Az intézményi válaszok alapján tehát az látszik, hogy mindenhol gőzerővel dolgoznak a program integrációján, vagy esetleg mindez már meg is történt. Hamarosan tehát még egyszerűbbé válhatnak majd a banki, biztosítói ügyintézések.
