Az online és mobilbanki szolgáltatásoknak köszönhetően ma már néhány perc alatt elintézhetünk olyan pénzügyeket, amelyekhez korábban személyesen kellett felkeresnünk egy bankfiókot. A digitális bankolás kényelmes és gyors, ugyanakkor a csalók is egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megszerezni a banki adatokat és az ügyfelek pénzét. Néhány alapvető biztonsági szabály betartásával jelentősen csökkenthetjük annak a kockázatát, hogy áldozattá váljunk. Az UniCredit Bank segítségével összegyűjtöttük, mire érdemes odafigyelni.
A csalások jelentős részénél az elkövetők nem egy informatikai rendszer feltörésével próbálkoznak, hanem inkább magát az embert igyekeznek megtéveszteni. Ehhez gyakran félelmet, sürgetést vagy egy rendkívül kedvező lehetőség ígéretét használják. A csaló például banki ügyintézőnek adhatja ki magát, és azt állíthatja, hogy gyanús tranzakció történt a számlánkon. Máskor SMS-ben érkezik egy figyelmeztetés, amely szerint azonnal be kell jelentkeznünk egy linken keresztül, különben zárolják a számlánkat. A cél ugyanaz: elérni, hogy gondolkodás helyett gyorsan cselekedjünk.
Éppen ezért az egyik legegyszerűbb biztonsági szabály, hogy minél jobban sürgetnek, annál indokoltabb megállni és ellenőrizni a helyzetet.
Hamis banki hívások: a kijelzett telefonszám sem bizonyíték
A telefonos csalás, vagyis a vishing során az elkövető gyakran banki ügyintézőnek, bankbiztonsági munkatársnak vagy rendőrnek adják ki magukat annak érdekében, hogy bizalmat keltsenek és érzékeny banki adatokat szerezzenek meg az ügyféltől. A történet általában valamilyen veszélyhelyzet köré épül: gyanús tranzakció történt, valaki hozzáfért a számlánkhoz, vagy sürgősen „biztonságba kell helyezni” a pénzünket, vagy arra kérik az ügyfelet, hogy akadályozza meg az adott tranzakciót. Kiemelten fontos, hogy a bank minden szükséges eszközzel rendelkezik egy gyanús tranzakció megakadályozásához, ehhez az ügyfél közreműködésére nincs szükség. A megtévesztés különösen hiteles lehet, mert a csalók akár a kijelzett telefonszámot is meghamisíthatják.
Ha kétségünk támad, szakítsuk meg a beszélgetést, majd mi magunk hívjuk fel bankunkat az általunk ismert, hivatalos telefonszámon. Ne hagyatkozzunk arra, hogy a hívó fél átkapcsol egy másik „kollégához”, vagy valaki később visszahív minket.
Különösen fontos figyelmeztető jel, ha valaki azt kéri, hogy a pénzünket egy másik, állítólag „biztonságos” számlára utaljuk. A csalás elleni védekezéssel kapcsolatos tudásanyagot összegyűjtő szervezet, a KiberPajzs is hangsúlyozza: a bankok nem kérik ügyfeleiktől, hogy ilyen indokkal másik számlára utalják a pénzüket.
SMS-ben is érkezhet a csapda
A smishing az SMS-ben történő adathalászat elnevezése. Ilyenkor a csaló például bank, futárszolgálat vagy más ismert szolgáltató nevében küld üzenetet. Az SMS gyakran azt állítja, hogy probléma történt a számlával, frissíteni kell bizonyos adatokat, vagy egy csomag kézbesítéséhez szükséges további lépés. A mellékelt link azonban egy hamis oldalra vezethet, ahol bankkártyaadatokat, netbanki azonosítót, jelszót vagy más biztonsági információt próbálnak megszerezni.
Ezért kéretlen vagy gyanús üzenetben található linkre ne kattintsunk automatikusan. Ha valóban ellenőriznünk kell valamit, nyissuk meg külön a bank hivatalos alkalmazását, vagy saját magunk írjuk be a bank webcímét a böngészőbe.
A hamis banki oldal szinte ugyanolyan lehet, mint az eredeti
Az adathalász weboldalak egyik veszélye éppen az, hogy első pillantásra teljesen hitelesnek tűnhetnek. A csalók lemásolhatják egy bank logóját, színeit és bejelentkezési felületét. A biztonságos gyakorlat ezért az, hogy az internetbankot közvetlenül a bank hivatalos honlapjáról, a mobilbankot pedig a hivatalos alkalmazáson keresztül érjük el. Az alkalmazásokat pedig kizárólag megbízható, hivatalos alkalmazásboltból töltsük le.
Vannak adatok, amelyeket soha ne adjunk ki
Különösen óvatosan kell kezelnünk azokat az adatokat, amelyekkel valaki hozzáférhet a pénzünkhöz vagy jóváhagyhat egy tranzakciót.
Ilyenek például:
- a bankkártya PIN-kódja és CVV/CVC biztonsági kódja;
- az internet- és mobilbanki felhasználói azonosító és jelszó;
- az alkalmazások aktiválásához kapott biztonsági kódok;
- az átutalások vagy bankkártyás tranzakciók jóváhagyására szolgáló egyszer használatos hitelesítő kódok.
Ezeket telefonáló „banki ügyintézőnek” sem szabad megadni, hiszen a bankban dolgozók ezeket az adatokat nem is kérik soha. Ugyanilyen fontos, hogy ne hagyjunk jóvá olyan tranzakciót vagy mobilbanki értesítést, amelyet nem mi kezdeményeztünk.
„Telepítsen egy alkalmazást, és segítünk” – inkább szakítsuk meg a hívást
Komoly figyelmeztető jel, ha egy ismeretlen telefonáló arra kér bennünket, hogy telepítsünk valamilyen programot telefonunkra vagy számítógépünkre. A távoli hozzáférést biztosító alkalmazások segítségével ugyanis a csalók akár átvehetik az irányítást az eszköz felett. Banki ügyintézésre hivatkozva ezért ne telepítsünk ismeretlen programot, és ne adjunk távoli hozzáférést készülékünkhöz.
Online piactereken az eladót is becsaphatják
Gyakori tévhit, hogy az online adásvételeknél csak a vásárlót fenyegeti csalás. Az eladók ugyanúgy célpontok lehetnek. Tipikus forgatókönyv, hogy a „vevő” azt állítja: már kifizette a terméket, az eladónak csak egy csomagküldő szolgáltatás linkjén keresztül kell „fogadnia” az összeget. A link valójában adathalász oldalra vezethet, ahol bankkártya- vagy netbanki adatokat kérnek. Érdemes megjegyezni egy egyszerű szabályt: ahhoz, hogy valaki pénzt utaljon nekünk, nincs szükség arra, hogy belépjünk az internetbankunkba egy általa küldött linken keresztül.
A telefonunk biztonsága is része a banki védelemnek
A mobiltelefon ma már sok esetben a bankolás egyik kulcsfontosságú eszköze, ezért magát a készüléket is védenünk kell. Használjunk képernyőzárat vagy biometrikus azonosítást, például ujjlenyomat-azonosítást. Érdemes bekapcsolni a banki tranzakciókról érkező ingyenes push értesítéseket is, mert így gyorsabban észrevehetjük az általunk nem kezdeményezett műveleteket. A bankkártyához beállított napi vásárlási és készpénzfelvételi limiteket is érdemes a saját használati szokásainkhoz igazítani.
QR-kód? Előbb nézzük meg, hová vezet
A QR-kódok is használhatók adathalászatra. Egy csaló QR-kód hamis banki vagy fizetési oldalra irányíthat, miközben a felhasználó azt gondolja, hogy egy megbízható szolgáltatás oldalát nyitja meg. A veszélyt növeli, hogy fizikai helyeken egy eredeti QR-kódot akár egy csaló matricával is felülragaszthatnak. Ezért beolvasás után érdemes ellenőrizni a megjelenő webcímet, mielőtt továbblépnénk vagy bármilyen adatot megadnánk.
Mit tegyünk, ha mégis csalásra gyanakszunk?
Ilyenkor az idő kulcsfontosságú. Ha úgy gondoljuk, hogy banki adataink illetéktelenekhez kerülhettek, vagy csalárd tranzakció történt, haladéktalanul vegyük fel a kapcsolatot a számlavezető bankunkkal. A gyors bejelentés növelheti a további károk megelőzésének, illetve mérséklésének esélyét. Szükség esetén azonnal tiltsuk vagy zároljuk a bankkártyát és az érintett digitális banki szolgáltatásokat – ezt az UniCredit Banknál a mobilappban és a telefonos ügyfélszolgálaton is meg lehet tenni. A bankkal történő egyeztetést követően a lehető leggyorsabban rendőrségi feljelentést is érdemes tenni.
A cégek, vállalatok sincsenek biztonságban
A csalók – sokszor bonyolultabb módszerek alkalmazásával, mint az ügyvezető igazgató megszemélyesítése, illetve csaló telefonhívások – a cégeket, vállalatokat is támadják, legtöbbször a pénzügyekkel foglalkozó munkatársak megcélzásával. Vagyis nem csak magánemberként, de munkavállalóként is résen kell lennünk.
A biztonsági tippekről itt is olvashatsz részletesen, illetve a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott KiberPajzs oldalon is tájékozódhatsz ebben a témakörben.
