Az online csalók egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megszerezni a pénzünket. Míg korábban elsősorban a banki és fizetési rendszerek sérülékenységeit használták ki, ma már sokkal inkább az ügyfelek megtévesztésére építenek. Az adathalász üzenetek, a hamis weboldalak és a pszichológiai manipuláció mellett a mesterséges intelligencia is megjelent a csalók eszköztárában. Az Erste adatai szerint 2026 első felében közel 21 ezer csalási kísérlet történt a bank ügyfeleivel szemben, a pénzintézet azonban ezek mintegy 80 százalékát sikeresen megakadályozta - írja közleményében a pénzintézet.
Az online pénzügyi csalások módszerei jelentősen átalakultak az elmúlt években. Korábban a bűnözők gyakran bankautomatákra vagy fizetési terminálokra szerelt eszközökkel szerezték meg a bankkártyaadatokat, esetleg kereskedők informatikai rendszereit támadták meg. Ma már azonban egyre inkább arra törekednek, hogy magukat az ügyfeleket vegyék rá érzékeny adataik átadására vagy jogosulatlan tranzakciók jóváhagyására.
Ehhez sokszor megtévesztően hiteles üzeneteket, az eredetire hasonlító hamis weboldalakat és különböző pszichológiai trükköket alkalmaznak. A technológia fejlődésével ráadásul a mesterséges intelligencia is segítheti a csalókat abban, hogy még meggyőzőbbnek tűnjenek.
Az Erste tapasztalatai szerint a bankkártyás és az átutalásos visszaéléseknél eltérő módszerek dominálnak. Míg néhány évvel ezelőtt a bankkártyás csalások tízből kilenc esetben kártyaadatok megszerzéséhez kapcsolódtak, 2026-ban már az ügyfeleket célzó adathalászat képvisel hasonló arányt. Az átutalásos csalásoknál továbbra is a pszichológiai manipuláció a legjellemzőbb. Bár a bankkártyás visszaélések száma jóval magasabb, az átutalásos csalási kísérletek során a bűnözők átlagosan lényegesen nagyobb összegeket próbálnak megszerezni.
Közel 7 milliárd forintra pályáztak a csalók fél év alatt
Az Erste Bank ügyfeleit 2026 első hat hónapjában közel 21 ezer alkalommal próbálták megkárosítani. Ez már önmagában meghaladja a 2025 egészében regisztrált csalási kísérletek számának 60 százalékát. A megszerezni kívánt pénzösszeg eközben még gyorsabban emelkedik: a csalók az idei első fél évben összesen közel 7 milliárd forintot próbáltak ellopni, ami a tavalyi teljes éves összeg több mint 80 százaléka.
A bank ugyanakkor a csalási kísérletek mintegy 80 százalékát sikeresen megakadályozta, így csaknem 6 milliárd forintnyi veszteségtől óvta meg ügyfeleit. A számok arra is rávilágítanak, hogy a csalások elleni védekezés nem egyszeri feladat. A bűnözők folyamatosan új módszereket keresnek, ezért az ügyfeleknek is lépést kell tartaniuk a változó veszélyekkel. Minden lehetséges csalási módszert részletesen ismerni talán nem is lehet, de sokat segíthet, ha felismerjük a gyanús helyzeteket, és nem hozunk elhamarkodott döntéseket.
Nem csak az idősebbek lehetnek áldozatok
Sokan úgy gondolják, hogy az online csalók elsősorban az idősebb, digitálisan kevésbé tapasztalt embereket veszik célba. Az Erste adatai azonban árnyaltabb képet mutatnak.
2026 első felében a csalási kísérletek közel fele a 40–59 éves korosztályt érintette. Ugyanakkor az idősebbek aránya is növekszik: a 60 év felettiek már az esetek több mint negyedében voltak érintettek, miközben 2021-ben ez az arány még 25 százalék alatt maradt. A különböző korosztályokat ráadásul eltérő módszerekkel próbálják megtéveszteni. A bankkártyaadatok megszerzésére irányuló támadások leggyakrabban a 40–59 éveseket érintik, míg a pszichológiai manipulációra építő csalásoknál az idősebb ügyfelek aránya magasabb.
Különösen veszélyesek lehetnek a távoli hozzáférést biztosító alkalmazásokkal elkövetett visszaélések. Az AnyDeskhez hasonló programokat használó csalásoknál tízből közel hét esetben 60 év feletti ügyfél volt érintett. Ezekben az esetekben a csalók valamilyen ürüggyel – például egy állítólagos banki probléma megoldására hivatkozva – ráveszik az áldozatot egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás telepítésére. A program segítségével ezt követően megpróbálhatnak hozzáférni az ügyfél eszközéhez vagy személyes adataihoz.
A fiatalabb és az internetet aktívan használó korosztályok sincsenek biztonságban. Számukra többek között a hamis webáruházak, a megtévesztő befektetési ajánlatok és a közösségi médián keresztül érkező csalárd megkeresések jelenthetnek kockázatot. A csalók tehát nem egyetlen korosztályra koncentrálnak: módszereiket tudatosan az adott célcsoport szokásaihoz és feltételezett sebezhetőségeihez igazítják.
A banki védelem is folyamatosan fejlődik
A pénzügyi visszaélések megelőzésében egyre nagyobb szerepet kapnak a korszerű technológiai megoldások. Az Erste évek óta fejleszti saját, valós idejű tranzakciófigyelő rendszerét, amely folyamatosan ellenőrzi az átutalásokat, és segít kiszűrni a gyanús műveleteket. A bank az elsők között csatlakozott a GIRO Zrt. Központi Visszaélésszűrő Rendszeréhez is. A megoldás mindössze fél másodperc alatt képes ellenőrizni a tranzakciókat, tovább erősítve a csalások elleni védelmet.
Emellett az Erste a Magyar Nemzeti Bank ajánlásával összhangban 2025-ben bevezette az ügyfelek egyéni költési szokásaihoz igazodó napi átutalási limiteket. Az intézkedés már rövid távon hozzájárult a csalásokból eredő károk csökkentéséhez. Újabb biztonsági funkcióval bővült a bank digitális platformja, a George is. 2026 áprilisa óta az alkalmazás push értesítésben jelzi az ügyfeleknek, ha valóban az Erste munkatársa keresi őket telefonon. Mivel ez az értesítés titkosított, és belső banki csatornán érkezik, nem pedig SMS-ben vagy e-mailben, a csalók nem tudják egyszerűen lemásolni. Ez segíthet kiszűrni azokat a telefonhívásokat, amelyekben a bűnözők banki ügyintézőnek adják ki magukat.
Mit tehetünk, hogy ne váljunk csalás áldozatává?
Bár a bankok egyre fejlettebb biztonsági rendszereket alkalmaznak, a tudatos ügyfélmagatartás továbbra is nélkülözhetetlen. Néhány egyszerű óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető annak kockázata, hogy a csalók sikerrel járjanak.
- Ne adjuk ki banki adatainkat! Telefonon vagy üzenetben soha ne osszuk meg jelszavainkat, banki azonosítóinkat vagy egyszer használatos jóváhagyó kódjainkat.
- Ne telepítsünk ismeretlen kérésére távoli hozzáférést biztosító programot! Különösen legyünk óvatosak, ha egy magát banki ügyintézőnek kiadó személy kér erre.
- Csak saját tranzakciót hagyjunk jóvá! Ha olyan műveletről kapunk értesítést, amelyet nem mi kezdeményeztünk, ne engedélyezzük azt.
- Ellenőrizzük a megkeresések hitelességét! Ha valaki a bank nevében keres bennünket, kétség esetén szakítsuk meg a beszélgetést, és a pénzintézet hivatalos elérhetőségein érdeklődjünk.
- Ne hagyjuk magunkat sürgetni! A csalók gyakran mesterségesen teremtenek vészhelyzetet, hogy ne legyen időnk átgondolni a helyzetet. Éppen ezért különösen fontos, hogy egy váratlan, fenyegető vagy szokatlan megkeresés esetén ne döntsünk azonnal, akár néhány perc gondolkodás is megmentheti a pénzünket.
