Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter 2020. október 14-i bejelentése komoly várakozásokat generált a legalább egy gyermeket nevelő családok körében a 2020. január elsejétől 2022. december 31-ig igénybe vehető lakásfelújítási támogatás kapcsán, amelyről már korábban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Az állam a legalább egy gyermeket nevelő háztartásoknál beszáll a lakásfelújítási költségekbe legfeljebb hárommillió forinttal, azzal a kitétellel, hogy a támogatás legfeljebb a felújítási költségek felét teheti ki. További nehezítés, hogy a felújítási költségek felét nem előre, hanem utólag finanszírozza az állam, tehát legalább hatmillió forintnyi elkölthető tőkével kell annak rendelkeznie, aki a teljes támogatást ki szeretné használni.
Hogyan lehet megtakarítás nélkül igénybe venni az állami támogatást?
Sokakban felmerülhet tehát a kérdés, hogy hogyan is lehetséges finanszírozni a felmerülő anyagköltséget és munkadíjakat, ha nincs elég megtakarítás a családi kasszában.
Ha nincs megtakarításunk, akkor érdemes lehet külső finanszírozást keresni, hogy kihasználhassuk az állami támogatás előnyeit. Erre jó megoldás lehet egy személyi kölcsön, melyet ingatlanfedezet nélkül, viszonylag gyorsan igényelhetünk a különböző pénzintézetektől.
Ahhoz, hogy egymillió forint állami támogatást vegyünk igénybe, egy legalább kétmillió forintos felújítást kell elvégeznünk az otthonunkon, kétmillió forint kihasználásához egy legalább négymilliós, hárommillió forint lehívásához pedig egy minimum hatmilliós renoválást kell kiviteleznünk.
Mivel a támogatást csak utólag kapjuk meg, ezért a felújítás teljes költségére fel kell vennünk hitelt, példánknál maradva 2, 4 vagy 6 millió forintot. Igaz, ennek felét néhány hónap után előtörleszthetjük majd, mikor megkapjuk az állami támogatást, de attól még hitelként fel kell venni.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem vehetünk akármekkora hitelt a nyakunkba az érvényben lévő jövedelemarányos törlesztési szabályok szerint, hiszen fogyasztási hitelek, így személyi kölcsönök esetén is legfeljebb a havi rendszeres jövedelmünk 60 százaléka fordítható törlesztésre, ha pedig 500 ezer forint alatti a jövedelmünk, akkor csupán 50 százaléka.
Fontos, hogy ez a jogszabályban meghatározott maximum, a bankok ennél lehetnek konzervatívabbak és mondhatják azt, hogy üzletpolitikájuk szerint csak 30 vagy 40 százalékban engedik terhelni a jövedelmet. Az óvatosság a járvány miatt jellemző is: a Bank360.hu tapasztalatai szerint inkább 40 százalékos terheléssel érdemes számolnia annak, aki hitelfelvételen töri a fejét.
Nézzük tehát először, hogy a különböző hitelösszegek esetén mekkora törlesztőkre számíthatunk, utána pedig vizsgáljuk meg, hogy legalább mekkora jövedelemre van szükség ahhoz, hogy ezeket a hiteleket fel is vehessük. A kalkulációkhoz a Bank360.hu személyi kölcsön kalkulátorát használtuk és a jogszabályi maximumot, 50 százalékot vettünk alapul, de mint írtuk, ettől a bankok eltérhetnek.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogyha megtakarítás nélkül ki szeretnénk használni a hárommilliós állami támogatást, akkor egy hatmilliós hitelre lesz szükségünk, amit 72 hónapra 109 430 forintos törlesztővel, egy legalább 220 ezer forintos jövedelem mellett tudunk felvenni.
Érdekesebbé válik a helyzet, ha a hitelt hamarabb vissza szeretnénk fizetni, hisz ilyenkor magasabb lesznek a törlesztő, így pedig alacsonyabb jövedelem esetén bele is ütközünk a JTM-limitbe. Egy hatmilliós hitel törlesztőrészlete 24 hónapra ugyanis legalább 280 ezer forint, amennyit 500 ezer forintos jövedelem alatt nem fordíthatunk személyi kölcsön törlesztésére.
Ehhez egy 500 ezer forintot meghaladó jövedelemre van szükségünk, hiszen ekkor nemcsak a vetítési alap emelkedik meg, hanem 50-ről 60 százalékra nő a jövedelmünk azon része, amit fogyasztási kölcsönök törlesztésére fordíthatunk.
Szintén fontos, hogy a JTM-mutatónak való megfelelés önmagában nem elég a sikeres hiteligényléshez. A bankok minimálisan elvárt jövedelmet is megállapítanak, így például lehet, hogy a JTM alapján 76 000 forintos nettó jövedelem igazolása elég lenne a hitelre, de a bank legalább 100 000 forintos jövedelmet vár el ahhoz, hogy megkezdje a bírálatot. A minimális jövedelmi feltételek megismerésében segítséget nyújt a Bank360.hu kalkulátora.
Érdekes tehát, hogy bár a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló rendelet elsősorban a lakhatási körülmények javítását célozza, másodlagos hatásként a hitelpiacra is serkentő hatással lehet. A megfelelő önerőt nélkülöző háztartások ugyanis csak a pénzintézetek hitelkonstrukcióit felhasználva tudnak majd élni a felújítási támogatással, annak utólagos finanszírozási jellegéből fakadóan.
