Április elsejétől megszűnik a banki betétekre előírt kamatsapka. Ez a magánszemélyek nagyobb összegű megtakarításainál, valamint a vállalatok és intézményi befektetők betétjeinél az állampapírok hozamához kötve maximalizálja az adható kamatot. A kisbefektetőknek ettől nem lesz jobb, nekik a betéti kamatra is kivetett szocho eltörlése jönne jól, erről azonban egyelőre nincs szó.
 

A jelenlegi gazdasági helyzetben a bankpiacon bevezetett egyes intézkedések fenntartása a továbbiakban már nem szükséges a kormány szerint. Ezek közé tartozik a betéti kamatsapka is, amelyet ezért 2024. április 1-jétől kivezetik - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.
 

A kormány még 2022 őszén, a jegybank irányadó kamatának 18 százalékra emelése után vezetett be korlátozást a banki betéti kamatokra. Ez alapján 2022. november 22-től egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek (majd már sokkal később, 2023 végétől a vállalkozások) nem kaphattak a kereskedelmi bankoknál elhelyezett - látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű - betétjeik után a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy aktuális aukciós átlaghozamánál magasabb kamatot. A lépéssel a kormány korlátozta az aktuálisan nagyon magas jegybanki irányadó kamat miatt az MNB-ben elhelyezett forrásokon elérhető nyereséget, és egyúttal ezzel is igyekezett az érintettek szabad pénzeit az állampapír-vásárlások felé terelni.  

A betéti kamatsapka megszüntetésének mostani bejelentéséről szóló közleményben nem szerepel ugyan, de az intézkedést többször is azzal indokolta a kormány, hogy a “befektetők kihasználták a helyzetet, és olyan jövedelemre tettek szert, amely a jelenlegi helyzetben nem indokolt, ugyanis kockázatmentesen realizálták akár a 18 százalékos jegybanki irányadó kamatot”. 

A kormány később “az aránytalan gazdagodás további elkerülése” érdekében nem csupán a kamatstopot hosszabbította meg, hanem “a gazdaság védelme érdekében ezzel egyidejűleg megtiltja a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását”. Az intézkedés az indoklás szerint “megakadályozza a méltánytalan jövedelemszerzést akár a betéti tendereken, akár a jegybank által újonnan bevezetett diszkontkötvényeken keresztül”.

A mostani bejelentés nem tér ki rá, de feltehetően az utóbbira szóló korlátozást is feloldhatják. Mindkét intézkedés olyan volt, amelyet a jegybank többször is bírált, miközben azt is jelezte, hogy a nagyobb piaci szereplőknek megvolt a módja arra, hogy ezt kikerülve elérjék más módon a magasabb kamatot. 

Az állampapírok versenyelőnyét egyébként nemcsak a betéti kamatsapkával igyekezett biztosítani a kormány, hanem az extra adóelőnnyel is, hiszen a banki betétek kamata után a kamatadón felül már szociális hozzájárulási adót is kell fizetni 2023 júliusától, ami így együttesen 28 százalékos adót jelent, míg az állampapírok hozamai adómentesek. Ez a szabály továbbra is él, bár a szocho kiterjesztését elvileg ugyancsak időlegesen vezette be a kormány, azonban ennek megszüntetéséről egyelőre nincs döntés.