Mit lehet tenni, ha olyan ezrest kaptunk vissza, amelyiken Mátyás királynak kalóz kendőt rajzoltak a fél szemére és karikát az orrába? Vagy ha a pirosas ötszázasunk fáradtrózsaszín lesz egy főzőmosást követően? Vagy ha a bankót celluxszal ragasztották össze? Vagy leszakadt a fele?

Kezdjük a legfontosabbal: október 31-ig lehet még fizetni a régi 500-assal, december 31-ig pedig a régi 10 ezres bankjeggyel. Mindkét bankót el lehet még sütni a bankfiókokban és a Postákon további három éven át. 2027-ben az első kék színű, Mátyás királyos ezres - ezen még nincs fémszínű csík, csak valamilyen sárga sáv - átváltási ideje jár le. Ebből a bankóból azóta már a harmadikat fogyasztjuk, a második széria 2038-ig lesz átváltható a jegybankban és még két évig fogadják el a Postán és a bankfiókokban.

Először is fontos tisztázni, hogy mit nevezünk kamatnak. A kamat a banktól „kölcsön vett” pénz használati díja. Ez két részből áll: a referenciakamatból és a kamatfelárból. Cikkünkből kiderül, pontosan mitől függ, hogy mennyi kamatot kell fizetned.

Mindig nagy kérdés külföldre utazás előtt, hogy mi éri meg jobban: itthon készpénzt váltani vagy használni a bankkártyánkat? A példánkban egy átlagos horvátországi utazással számoltunk, 7 napra összesen 500 eurós szállásdíjjal, illetve napi átlag 500 kuna költéssel. Szintén számoltunk 500 kuna autópályadíjjal. Tehát a teljes költségünk: 500 euró és 4 000 kuna. Nézzük a lehetőségeinket!

Napjainkban teljesen megszokott, hogy egy terméket nem egy fizikai boltban vásárolunk meg, hanem webáruházban. Legyen szó akár egy táskáról, futóóráról vagy akár húsz kiló krumpliról, pillanatok alatt lebonyolítható az ügylet a számítógép mellől is. Nem csak a kényelemről van szó, hiszen például repülőjegyet ma már sokkal egyszerűbb neten vásárolni, sőt lényegében csak így lehetséges utazási irodák kiiktatása mellett, de az áramszámlát, gázszámlát is ki lehet már fizetni kártyával.