Az Erste Bank eredményén látszik a második negyedévben a pandémiás válság hatása. A bank a várható magasabb veszteségekre készülve jelentős tartalékot képzett. Ugyanakkor a babaváró hitel töretlen népszerűsége miatt nőtt az új lakossági hitelek folyósítása, a vállalati hitelezést pedig az NHP Hajrá segítette.
Nyomot hagyott az Erste Bank féléves számain a koronavírus-járvány. Az idei első hat hónapban a pénzintézet működési bevételei a korábbi folyamatos bővüléssel szemben stagnáltak. Ezen belül a nettó kamatbevételek 5 százalékkal, a díj- és jutalékbevételek pedig 3,8 százalékkal emelkedtek, a treasury-kereskedési bevétel azonban 13 százalékkal csökkent. A pénzintézet működési eredménye 7,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, főleg a beruházások és az amortizáció növekedése miatt. A költség/bevétel arány az időszak végére 52,9 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 48,9 százalékról – mondta el Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a pénzintézet első félévi eredményeit bemutató online sajtótájékoztatóján.
Bár az NPL-ráta 2,1 százalékra csökkent a tavaly június végi 2,9 százalékról, a bank arra számít, hogy a moratórium év végi kifutását követően növekedhet a nem teljesítő hitelek aránya. A prudens banki gyakorlatnak megfelelően az Erste is megképezte a járvány várható negatív hatásainak kezeléséhez szükséges tartalékot. A pénzügyi eszközök értékvesztése 22 milliárd forinttal rontotta a teljesítményt. Ennek megfelelően az Erste adózás utáni eredménye 25 milliárd forinttal maradt el a tavalyitól: a bank pozitív nullszaldót jelentő, mindössze 27 millió forintos eredménnyel zárta a félévet.
Az ügyfélhitelek állománya éves szinten 22 százalékkal növekedett, aminek a hátterében részben a moratórium áll, valamint az új hitelek 18 százalékos növekedése az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, elsősorban a Babaváró hitelek töretlen népszerűsége miatt – tette hozzá Jelasity Radován. A moratóriummal kapcsolatban hozzátette, hogy összességében a hitelszerződések 40 százalékánál éltek az ügyfelek a törlesztés szüneteltetésével - a személyi kölcsönnél 52 százalék, a jelzáloghitelnél 36 százalék, a babaváró hitelnél pedig 57 százalék ez az arány.
A lakossági területen az első félévben az új kihelyezések értéke összességében 53 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül azonban az első negyedév még 83 százalékos bővülést mutatott éves összevetésben, míg a második negyedévben a növekedés üteme 30 százalékra lassult – ismertette Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. A jelzáloghiteleknél az újonnan folyósított hitelek értéke a féléves adatok alapján 7 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, mindez azonban egy kedvező első negyedév és egy pandémia sújtotta második eredménye. Április-júniusban az újonnan folyósított jelzáloghitelek értéke 6 százalékkal csökkent, viszont júniusban 23 százalékkal volt kisebb az előző év azonos időszakával összevetve. A friss adatok ugyan kisebb mértékű emelkedést már mutatnak mind az igénylést, mind a folyósítást tekintve, de az új hitelezés még így sem éri el a 2019-ben jellemző szintet.
Az első hat havi elszámolás szerint a fogyasztási típusú kölcsönöknél a kihelyezés több mint a duplájára ugrott, az állomány pedig 92 százalékkal bővült egy év alatt. Az első és a második negyedévi teljesítmény között azonban ebben az esetben is óriási a különbség. Míg január és március között az új fogyasztási hitelek kihelyezése 135 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a második negyedévben a bővülés sebessége 79 százalékra mérséklődött. A lakossági hitelezést egyértelműen a babaváró hitel húzza. A babaváró a fogyasztási hitelek esetében az új kihelyezések több mint felét adta.
A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – egy év alatt 19 százalékkal, 3314 milliárd forintra nőtt az idei első félév végére, ezen belül a befektetések aránya 58 százalék volt. A növekedéshez jelentős mértékben járult hozzá, hogy a fizetési moratórium bevezetése, valamint a pandémiás helyzetben visszafogott fogyasztás következtében jelentősen, historikusan magas szintre bővültek a betétállományok.
A kisvállalkozók hitelfelvételére nagyobb hatással volt a koronavírus. Az első félévben az új kihelyezések értéke 41 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a szerződött hitelállomány azonban a moratórium miatt június végén így is 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A számlaforgalmi adatok alapján azonban a kisvállalkozói szektor is jól alkalmazkodott a pandémiás helyzethez. A pénzforgalmi számlájukat az Ersténél vezető kisvállalkozók forgalma a válság időszakának kezdetén tapasztalt mérséklődés után júniusban már több mint 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A vállalati üzletágban az új kihelyezések volumene idén az első hat hónapban 15 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, a hitelállomány azonban még így is 19 százalékkal bővült egy év alatt és elérte a 779 milliárd forintot. Az Erste az NHP Hajrá programban július végéig 28 milliárd forintot folyósított, amelynek több mint 20 százaléka új hitelszerződés volt.
A vállalati hitelállomány továbbra is jó minőségűnek mutatkozik, az NPL ráta kevéssel 1 százalék felett alakult, amiben a törlesztési moratórium hatása is megjelenik. A nagyvállalatok és önkormányzatok hitelállománya egy év alatt 27 százalékkal nőtt és az új hitelek volumene is 63 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi első félévben. A kereskedelmi célú ingatlanoknál a hitelállomány 21 százalékkal bővül, míg a kihelyezés 57 százalékkal maradt el 2019 első hat hónapjától. A kis- és középvállalkozásoknál (kkv) a hitelállomány egy év alatt 11 százalékkal gyarapodott, az új kihelyezés azonban 30 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kkv-k ugyanakkor 19 százalékkal több új számlát nyitottak, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, míg a számlaforgalom 3 százalékkal nőtt éves összevetésben – tette hozzá Szabados Richárd, a bank vállalati üzletágának vezetője.
