Három hónap alatt csaknem 9 milliárd forint kárt okoztak a bankkártyás és bankszámlás csalók. A kártyaadatokat az interneten lopják el, a számlás visszaéléseknél döntően a mobil- vagy internetbankba lépnek be a bűnözők, gyakran több milliót megszerezve.

Mire az egyik trükköt megtanuljuk, az internetes csalóktól máris jön a következő. Terjedőben van a bankkártyák idegen telefonra digitalizálása, az MNB pedig arra figyelmeztet, hogy a nevében nem létező befektetési porgrammal nyúlják le a pénzt a bűnözők.

Újabb eszközt kapnak a bankügyfelek ahhoz, hogy egyszerűen lebuktathassák a csalókat. Akár a telefonhívás közben is meg tudják nézni a mobilbankjukban, hogy tényleg a számlavezető pénzintézet munkatársával beszélnek-e.

Megváltozik a bankszámla-tulajdonosok élete augusztustól. Hatályba lép egy online csalások elleni törvény, amitől könnyebb lesz megfogni az ellopott pénzt. A tranzakciós illetékek viszont 50 százalékkal emelkednek.

Az eddiginél gyorsabb lehetősége lesz az ügyfeleknek és a hatóságoknak arra, hogy pénzügyi csalással megszerzett pénzt zároltassák a bankokkal a bűnözők által használt bankszámlákon. Ehhez azonban a károsultaknak is villámgyorsaknak kell lenniük.

Két év alatt megtízszereződtek a kibercsalásokkal kapcsolatos kérelmek a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A legnagyobb arányban a 40-es, 50-es korosztályt palizzák be a csalók, akik még személyi kölcsönt is vettek fel az áldozat nevében, amit aztán elloptak.

A bankoknak a honlapjaikon is be kell mutatni, hogy az ügyfelek hogyan védekezhetnek a kibercsalások ellen, május 15-ig pedig azokat is külön figyelmeztetniük kell, akik meghatalmazást adtak a bankszámláikhoz.

Tavaly már 18 ezer magyarnak csalták ki a bankszámlaadatait, a bankkártyás csalásokból pedig tízszer ennyi van, és ezek értéke is egyre nagyobb. A kiberbűnözőknek bedőlő ügyfelek vesztesége néhány év alatt megsokszorozódott.

A pénzügyek internetre terelődése miatt a bűnözői módszerek is mind kifinomultabbak, egyre több és nagyobb összegű az ügyfeleknek okozott kár. Az MNB ezért olyan új előírások betartását várja el a pénzintézetektől, amelyekkel növelhető az ügyfelek biztonsága, megakadályozható a csalás, és a már bekövetkezett kárt is nehezebben varrhatják a nyakukba a bankok.

Sokkal jobban félünk a különböző internetes csalásoktól, mint a betörésektől. A tíz legnagyobb félelmünk közül hat köthető ilyen visszaélésekhez, jellemzően valamilyen banki csaláshoz. Az aggodalomra van is ok, mert meredeken emelkedik az ilyen visszaélések száma.

Rövid idő alatt többszörösére nőtt az interneten rászedett magyar bankügyfelek száma. A csalók módszerei változatosak és egyre kifinomultabbak, érdemes velük tartani a lépést, hogy ne mi legyünk a következő áldozatuk.

Tele van az internet csaló webáruházakkal, amelyeknek egyetlen céljuk van: megszerezni a gyanútlan vásárlók pénzét. Ezekkel a módszerekkel azonban távol lehet tartani a bűnözőket. Az online piactereken gyakran nemcsak a vevők, hanem az eladók sincsenek biztonságban. 

Szinte iparág épül a bankszámlás csalásokra. A bűnözők banki ügyintézőknek adják ki magukat, és telefonhívásokon, sms-eken keresztül veszik rá a megfélemlített, aggódó ügyfeleket arra, hogy adják meg azokat az adatokat, amelyek birtokában lenullázzák a bankszámlájukat.